Virrasztás a hajléktalanokért országszerte

Sokan állták körül azt a szabadtéri tüzet, amely Veszprém főterén egyaránt meleget adott az utcán élőknek, és a hajléktalan sors iránt érdeklődőknek. Gitárszó mellett öreg hordó alján izzott a parázs, és az emberek felé tartották tenyerüket, azt a kezet, amely úgy is tud adni a hajléktalannak, hogy nem kéri számon, mire fordítja a rászoruló.

Az előítélet-mentes, nyíltszívű adakozásról is szó esett Veszprémben, a Hajléktalanok Éjszakáján, ahol kivetítőn is bemutatták a hajléktalan életforma, erdei sátorlakó és városi dobozlakó keserves hétköznapjait.

Pedig van választási lehetőség. Kolarovits Attila, a város Szociális Gondozási Központ megbízott vezetője elmondta, hogy a veszprémi átmeneti otthonban minden hajléktalant befogadnak, mégis százhúszan-száznegyvenen a szabadban töltik a hideg éjszakákat. Pedig az ötvenfős éjszakai menedékhelyen kívül a foglalkoztató helyiségeiben el tudnák helyezni a rászorulókat, mert ágy és takaró van bőven. De végül is a hajléktalan akaratán múlik, hogy a biztonságos intézményt, a szállót, vagy a maga alkalmi kuckóját választja. Hozzájuk eljut a krízisszolgálat, hetente többször is a szociális gondozók gépkocsijai meleg teával, takaróval és élelemmel keresik fel őket.

A hajléktalanprobléma persze társadalmi gond is, Veszprém városának nem kevés pénzébe kerül, hogy fenntartsa az éjjeli szállást, a nappali melegedőt, és az idős betegek számára kialakított hajléktalanok otthonát. Kolarovits Attila azt is elmondta, Veszprémben most kezdik el az albérlet-támogató programot azok számára, akik hajléktalanként maguk is tesznek azért, hogy visszakerüljenek a munkát vállalók, önálló életet élők társadalmába.

Horváth Gyula(MR)/MK

Kép: tamash (socialdisease.uw.hu)