Visegrád ezer éves

Hazai – 2009. augusztus 29., szombat | 14:05

Visegrád is, mint Esztergom, Székesfehérvár vagy Buda vára a magyar államiságnak, a magyar nép egész közösségének jelképe - mondta Erdő Péter bíboros a város Millenniumának ünnepén. Visegrád neve az 1009. évben kiadott Szent István-kori oklevélben jelenik meg először, ennek emlékére hirdették meg január 22-én, a magyar kultúra napján a millenniumi évet. Az év kiemelkedő eseménye az augusztus 19. és 29. között rendezett ünnepségsorozat.

Ennek keretében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek augusztus 29-én délelőtt szentmisét mutatott be, és megáldotta az újjáépült templomot.

Beszédében emlékeztetett arra, hogy augusztus 29-e Keresztelő Szent János vértanúságának ünnepe. Az ő vértanúsága lelkiismeret-vizsgálatra késztet: hallgatunk-e az igazság szavára? Ha megérezzük, mi lenne a helyes, erőt veszünk-e magunkon, hogy meg is tegyük azt, vagy csak siránkozunk? Ha csak háborgunk, könnyen megeshet, hogy ugyanolyan, vagy még nagyobb hibába esünk. Hallgatni kell az Isten szavára és meg kell térni, újra és újra változtatni, jobbítani kell az életünket. Ezt pedig mindenki saját magán kezdheti  – figyelmeztetett Erdő Péter. Visegrád történetét felidézve kiemelte: Igazi, nagy jelentőségre a vár akkor emelkedett, amikor 1310-ben a Szent Korona őrhelye lett. Itt őrizék a Koronát egészen a mohácsi vészig. Ezért Visegrád is, mint Esztergom, Székesfehérvár vagy Buda vára a magyar államiságnak, a magyar nép egész közösségének jelképe. Az ezeréves Visegrádért hálát adva  egyben köszönetet mondunk népünk életéért és megmaradásáért is. A védőszentnek, Keresztelő Szent Jánosnak a vértanúságára gondolva pedig azért imádkozunk, hogy ennek a városnak minden lakója és egész népünk hallja meg lelkiismeretének szavát, kövesse a felismert igazságot, legyen ereje megújulni, Isten akarata szerint élni – fogalmazott Erdő Péter

Magyar Kurír