Visszakerült a kereszt az iskola falára Ajakon

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Megható pillanatnak lehettek tanúi azok a pedagógusok, diákok és szülők, akik részt vettek az intézmény ünnepélyes tanévnyitóján, amikor az 1949-es államosításkor a falról leszedett kereszt ismét visszakerült az ajaki általános iskola falára. Grunda Istvánné, az intézmény akkori takarítója engedélyt kért arra, hogy hazavihesse a keresztény szimbólumot. Haláláig otthonában őrizte, majd fiára bízta a keresztet. Több mint hatvan év után a szintén elhunyt ifjabb Grunda István felesége – aki ebben az évben már a 90. életévét is betöltötte –, úgy gondolta, hogy eljött az ideje annak, hogy a kereszt visszakerüljön a helyére.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szempontjából is különleges ez a tanév, hiszen köznevelési intézményei sorába először tartozik bölcsőde. Így az ajaki intézményben már egészen kicsi kortól jelen lehet a keresztény nevelés. A szabolcsi települést „paptermő” falunak is mondják, hisz az elmúlt évtizedekben itt sok hivatás született. Többek között Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora is innen származik, aki jelenlétével megtisztelte az ünnepi tanévnyitót.

Palánki Ferenc a szentmise homíliájában először a napi evangélium utolsó mondatát emelte ki, amely szerint Jézus azt mondja: az Emberfia eljön, és megfizet mindenkinek tettei szerint. „Ez a mondat számunkra lehet fenyegetés vagy örömhír – hangsúlyozta a főpásztor. – Jézus itt az ígéretét fogalmazza meg, mert akik a tanítása szerint élnek, azoknak megadja az igazi jutalmat. Mi emberi módon gondolkodunk. Erre Jézus azt mondja, bűn az, ha Istent kihagyjuk az életünkből, viszont ha állandóan keressük az ő akaratát, akkor a keresztény erényeket gyakoroljuk. Az is az emberi gondolkodásunkra utal, hogy a jó emberrel nem történhet rossz. Pedig a realitás mást mutat, csak abban is meg kell találnunk azt a többletet, amely összekapcsol Istennel bennünket akkor is, amikor szenvedünk, keresztet hordozunk. Jézus nem szenvedésre ítélt bennünket, hanem meghívott a kereszthordozásra. Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen mindennap. Ebben nincs nyári szünet, pihenőnap, mert a kereszt nem más, mint másokért meghozott áldozat. A szeretetben tehát nincs szünet. A katolikus oktatásnak és nevelésnek is az a lényege, hogy igyekszünk fejleszteni azon képességeket a gyermekekben, amelyek segítik majd őket abban, hogy másokért éljenek.”

Palánki Ferenc ezután a szülőkhöz és a pedagógusokhoz fordulva elmondta, az egyházmegye segíteni szeretné, hogy az eddig is kiváló munkát végző intézmény még jobb lehessen, és még inkább kötődjön, ragaszkodjon ahhoz az irányvonalhoz, amely az itt élők lelkében benne van. „Mi nem e világi sikerekre törekszünk, örök életért dolgozunk, örökre tervezünk” – hangsúlyozta a püspök, majd Hamvas Béla filozófus gondolatára utalt, aki szerint a siker helye az utca, a dicsőségé pedig a szívek titkos kamrája. Az e világi sikerek, a gazdagság, a karrier lehet érték, de ha mindezt Isten nélkül építjük fel, nem leszünk boldogok. A katolikus iskolában az a cél, hogy a fiatalok szíve ne elsősorban e világi dolgokra nyíljon meg, hanem az isteni tanítás szerint a másokért való létezésre. Végül a püspök az utcagyerekeket nevelő Néri Szent Fülöp példáját emelte ki, aki nem fogadta el a bíborosi kinevezést – annak ellenére, hogy azzal e világi karriert futott volna be –, hanem a mennyországot jelentő gyerekeket választotta. A főpásztor kérte a pedagógusokat, szülőket, ők is úgy nézzenek a gyermekekre, hogy lássák bennük a mennyországot, Isten dicsőségét válasszák életük minden pillanatában.

A szentmise utáni tanévnyitón először Rozinka Balázs, az intézmény igazgatója köszöntötte a diákokat. Elmondta, kollégáival azon generációhoz tartoznak, akik nem látták, csak tanulták és szüleiktől, nagyszüleiktől hallották, hogy valaha az ajaki iskola minden osztályának falán kereszt függött. Nem felkerül hát a kereszt az ajaki iskola falára, hanem visszakerül. Rozinka Balázs kifejtette, a gyermekeiket eddig is vallásosan nevelő szülők döntő többségének akarata ez, és az intézmény pedagógusainak egyhangú döntése, akik úgy gondolják, hogy a kétezer év óta időtállónak bizonyult keresztény értékrend és az Istenbe vetett hit továbbra is legbiztosabb alapja gyermekeik nevelésének, amelyet az Ajakon jelen lévő és működő történelmi egyházak közreműködésével az utóbbi évtizedekben megerősödött ökumenikus szellemben kívánnak folytatni.

Kerekes Miklós, Ajak polgármestere beszédében örömét fejezte ki, hogy egyházmegyei fenntartásba került az iskola. Elmondta, a faluban a rendszerváltás óta várnak arra, hogy visszakerüljenek a keresztek a tantermek falára. Köszönetét fejezte ki mindezért, és biztosította az iskolát a helyi önkormányzat további támogatásáról. Majd Tamási Áron gondolatára utalva elmondta: nem sírokat ásnak, hanem fundamentumokat építenek. Ehhez fejezte ki jókívánságait a polgármester, és sikeres, Isten kegyelmében gazdag tanévet kívánt mindenkinek.

Gáspár Mátyás, az iskola lelkivezetője megható pillanatnak nevezte a katolikus iskola jelenlétét a városban. Elmondta, amikor eldőlt, hogy az egyházmegye átveszi az iskolát, Grunda Istvánné felkereste, és felajánlotta az addig őrzött feszületet. A tanévnyitó záró mozzanataként Dolhai Lajos áldotta meg a kereszteket.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír