Vízkereszt ünnepe az egri bazilikában

Hazai – 2014. január 6., hétfő | 16:31

A világegyház gyakorlatához hasonlóan ettől az esztendőtől kezdve hazánkban is kötelező ünnepként tartjuk meg Urunk megjelenésének napját, január 6-án. A Püspöki Konferencia elérkezettnek látta az időt, hogy visszatérjen a régi gyakorlathoz - fogalmazta meg Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában tartott ünnepi szentmise szentbeszédében.

Mit is ünneplünk ma? - tette fel a kérdést a főpásztor. Vízszentelésről van-e csupán szó, amely a szentmise kezdetén megtörtént? A mai ünnep Urunk megjelenésének az ünnepe, a Megváltó megjelenésének a kinyilvánulása a nemzetek előtt.

Felidéztük a napkeleti bölcsek látogatását, akiket csillag vezetett. Akkor lesz hatékonnyá ez az esemény és az emlékezés, ha a mi életünkben is megjelenik a Messiáshoz vezető csillag. A Szentírás leírja, hogy a Messiás születésének hírére Heródes és vele egész Jeruzsálem megrémült. A bölcsek viszont megörültek. Jézus megjelenése rémületet és örömöt hozott, születésének ténye riadalmat és örömet váltott ki. Heródes hatalomféltésből rémült meg, a város lakossága pedig ismerte Heródes eddigi véres tetteit, és újabb vérfürdőtől tartott.
A csillag megjelenése minden korabeli nép figyelmét felkeltette. Kifejezésre juttatta azt, amit Szent Pál később így fogalmazott meg: a feltámadt Krisztus legyőzte az égi hatalmasságokat, erőket, uralkodik a világmindenség felett. Nem a csillag határozta meg a gyermek életét, hanem a gyermek a csillag járását - állapította meg Ternyák érsek.

A bölcsek megjelenése pedig az emberi szellem Messiásra való várakozását fejezik ki. A népek Krisztus felé tartanak, mert ő minden teremtmény elsőszülöttje. Ismerjük fel életünkben azt a csillagot, amely megmutatja a Jézushoz vezető utat - zárta gondolatait a főpásztor.

Szarvas István/Egri Főegyházmegye/Magyar Kurír