XVI. Benedek beszéde az Egészségügyi Pápai Tanács kongresszusán

A konferencia címe – „Effeta!” „Nyílj meg!” – Márk evangéliumának ismert példabeszédét juttatja eszünkbe, amikor Jézus visszaadja egy siketnéma hallását – mondta Benedek pápa. Jézus szeretetteljes gesztusai mély részvétet fejeznek ki a beteg ember iránt. Érdeklődését konkrétan, cselekedetek által nyilvánítja ki. Megérinti a siketnéma fülét és nyelvét, majd arra szólítja fel, hogy tekintetét irányítsa a mennyei Atya felé. Végül pedig meggyógyítja a beteget és visszaküldi családjához. A tömeg, látván Jézus tettét, csodálkozással telve, egyre nagyobb lelkesedéssel hangoztatta: „Mindent jól tett: a süketeknek visszaadta a hallást, a némáknak a beszédet” (Mk 7,37).

Jézus tettével, amely az Atya szeretetét nyilatkoztatja ki, nem csak a fizikai siketséget gyógyítja meg. Arra is rámutat, hogy létezik egy másféle nemhallás, amelyből az emberiségnek ki kell gyógyulnia: ez pedig a lélek süketsége, amely egyre magasabb korlátokat jelent Isten és embertársaink hangjával szemben. E pusztító önzésbe zárják az embert, nem teszik lehetővé, hogy meghallják a leggyengébbek, a leginkább szenvedők kiáltását – hangsúlyozta a Szentatya.

XVI. Benedek pápa utalt szeptember 6-án Viterbóban mondott szentbeszédére: Jézus hő vágya, hogy leküzdje az emberben az önzés által teremtett magányt, a kapcsolatteremtésre való képtelenségét. Új arcot kíván adni az emberiségnek, amely másokat meghallgat, amely képes a párbeszédre, a kommunikációra, az Istennel való közösségre. Az emberiség legyen jó, mint amilyen jó az Isten által teremtett világ, szűnjön meg a diszkrimináció, mások kizárása. A világ valóban váljon mindenki számára a hiteles testvériség helyévé.

A társadalomban még ma is tapasztalható a siketeket érintő előítéletek szemben állnak emberi méltóságuk tiszteletben tartásával és teljes társadalmi integrációjukkal. Azonban számos egyházi és világi intézmény és szervezet támogatja őket, kezdeményezéseikkel javítva a siketek életkörülményeit. A pápa emlékeztetett rá, hogy az első iskolákat Európában már az 1700-as években létrehozták a siketek oktatására és vallási képzésére. Az azóta eltelt időszakban az egyházban, papok, szerzetesek, szerzetesnők és világi hívek buzgóságának köszönhetően megsokszorozódtak azok a karitatív szervezések, amelyek a siketek teljes társadalmi integrációjára irányulnak.

XVI. Benedek pápa felhívást intézett a politikai és polgári hatóságokhoz, a nemzetközi szervekhez, hogy mozdítsák elő, hogy a fejlődő országokban is megfelelő módon tiszteletben tartsák a siketek méltóságát és jogait. Az egyház, Jézus példáját követve, továbbra is segíti őket különféle lelkipásztori és szociális kezdeményezésekkel. Tudatában van annak, hogy a szenvedésben olyan különleges, sajátos kegyelem rejlik, amely az embert lelkileg Krisztushoz közelíti. A pápa arra emlékeztette a siketeket, hogy keresztségük révén nemcsak befogadói az Evangéliumnak, hanem egyben hirdetői is.

A konferencia szervezője, Zygmunt Zimowski érsek, az Egészségügyi Pápai Tanács elnöke elmondta, hogy a világon több mint 278 millió a nagyothallók és siketek száma. 59 millió közöttük teljesen hallásképtelen. 80%-uk a kevésbé fejlett országokban él, ahol nem részesülnek megfelelő egészségügyi ellátásban. Becslések szerint a katolikus egyházban egymillió 300 ezer a siketek száma. José Redrado püspök, a dikasztérium titkára Beethoven példájára emlékeztetett ra vatikáni Rádiónak adott interjújában. A zeneszerző óriás elszigetelten élt Bécs mellett és még az öngyilkosság gondolata is felmerült benne süketsége miatti szenvedésében. Arra volt ítélve, hogy csak lelke mélyén hallhatta meg a benne megszülető dallamokat. Gigászi erővel azonban leküzdötte a lelki válságot. Nem a halálé, a depresszióé az utolsó szó, hanem a győzelemé, amely az erőfeszítést jutalmazza. A lélek felülkerekedik a törékeny testen – mondta Redrado püspök, az Egészségügyi Pápai Tanács titkára.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír