XVI. Benedek: „Ferencnek ne lenne alapos teológiai műveltsége? Ostoba előítélet!”

2018. március 13. kedd 06:09

A nyugalomba vonult pápa levelet írt a Vatikáni Kiadó Ferenc pápa teológiájáról szóló könyvsorozatának bemutatójára. Többek között azt írja, hogy Bergoglio „alapos filozófiai és teológiai műveltséggel rendelkező ember”; „belső folyamatosság van a két pápaság között”.

Az alábbiakban Andrea Torniellinek, a La Stampa újságírójának március 12-én megjelent cikkét közöljük, magyar fordításban.

„Ostoba előítélet.” Vatikáni remeteségéből ezekkel a határozott szavakkal minősíti XVI. Benedek pápa azt a véleményt, amely szerint utóda nem áll magas teológiai színvonalon, míg ő, a teológus pápa, csak egy elméleti ember lenne, aki nem érti a mai keresztények életét. A visszavonult pápa a két pápaság közötti belső folyamatosságot is hangsúlyozza. E kijelentései abban a levélben olvashatók, amelyet a Kommunikációs Titkárság prefektusának, Dario Edoardo Viganònak küldött, aki felolvasott belőle néhány részletet a Vatikáni Könyvkiadó (LEV) által, a „La Teologia di Papa Francesco” [Ferenc Pápa Teológiája] címmel megjelentetett könyvsorozat bemutatóján, március 12-én délután a Palazzo Pio [Piusz-palota] Marconi Termében.

„Helyeslem ezt a kezdeményezést – írja XVI. Benedek –, amely reagálni akar és meg akarja cáfolni azt az ostoba előítéletet, amely szerint Ferenc pápa csak egy gyakorlatias ember lenne, alapos filozófiai és teológiai műveltség nélkül, míg én egyedül elméleti teológus lennék, aki keveset értett meg a mai keresztények konkrét életéből.”

Ratzinger köszönetet mond, amiért megkapta ajándékba a tizenegy, nemzetközi hírű teológus által írt tizenegy kötetet, a Roberto Repole, az Olasz Teológiai Társaság elnöke által szerkesztett sorozat darabjait. „Ezek a kis kötetek – teszi hozzá XVI: Benedek – joggal mutatnak rá arra, hogy Ferenc pápa alapos filozófiai és teológiai műveltséggel rendelkező ember, és így segítenek meglátni a két pápaság közötti, minden stílus- és vérmérsékletbeli különbség ellenére meglévő belső folyamatosságot.”

Nem ez az első alkalom, hogy a kiérdemesült pápa hallatja hangját, és kifejezi egyetértését utódával, még ha ekkora nyomatékkal soha nem tette is ezt.

2015 októberében tartottak Rómában egy teológiai konferenciát a megigazulás tanáról. Akkor Georg Gänswein érsek felolvasta a Jacques Servais jezsuita teológus által Ratzingerrel készített interjút a „mi a hit és hogyan jut valaki hitre” témáról. Ebben az interjúban Benedek pápa Ferenc pápára is hivatkozott, mielőtt sokat beszélt az irgalmasságról: „A mai embernek teljesen az az általános érzése, hogy Isten nem hagyhatja elkárhozni az emberiség nagyobb részét. Ebben az értelemben nagyjából elveszett az az üdvösség miatt érzett aggodalom, amely egy időben jellemző volt az emberekre. Véleményem szerint ugyanakkor másképpen, de továbbra is megvan az az érzés, hogy szükségünk van a kegyelemre és a megbocsátásra. Számomra az »idők egyik jele« az a tény, hogy Isten irgalmasságának gondolata egyre inkább központi jelentőségűvé, uralkodóvá válik – kezdve [Szent] Fausztina [Kowalska] nővérrel, akinek látomásai több szempontból is jól tükrözik a mai ember istenképét és vágyát az isteni jóságra.”

„II. János Pál pápát – folytatta Ratzinger – mélyen meghatározta ez az impulzus, még ha ez nem jelent is meg mindig kifejezetten. De nyilvánvalóan nem véletlen, hogy utolsó, nem sokkal halála előtt napvilágot látott könyve Isten irgalmasságáról szól. Élete első éveinek tapasztalataitól kezdve láthatta az emberek kegyetlenségét, és megállapítja, hogy az irgalmasság az egyetlen igaz, végső és hatékony válasz a gonoszság hatalmára. Csak ott ér véget a kegyetlenség, ott ér véget a gonoszság és az erőszak, ahol irgalom van.”

„Ferenc pápa – folytatta XVI. Benedek, hivatkozva utódára – teljes összhangban van ezzel az iránnyal. Lelkipásztori gyakorlata éppen abban fejeződik ki, hogy folyamatosan Isten irgalmasságáról beszél nekünk. Az irgalmasság az, ami Isten felé mozdít minket, míg az igazságosság megrémít minket az ő színe előtt. Véleményem szerint ebből az tűnik ki, hogy magabiztosságának és saját igazságának álarca mögött a mai ember mélyen tudatában van sebeinek és Isten előtti méltatlanságának. Irgalmasságra vár.”

2016. június 28-án, Benedek pápa pappá szentelésének hatvanötödik évfordulóján rendeztek egy kis ünnepséget a Kelemen Teremben, Ferenc pápának és elődjének jelenlétében. A végén elmondott rövid beszédében Benedek ismét csak az irgalmasságról beszélt: „Köszönöm főleg Önnek, Szentatya! Az Ön jósága, megválasztása első pillanatától kezdve, itt folytatott életem minden pillanatában szíven talál, és belül ténylegesen hordoz engem. A szépséges vatikáni kerteken túl az Ön jósága az a hely, ahol lakom: biztonságban érzem magam. Köszönöm köszönetet mondó szavait is, mindent! Reméljük, hogy előre tud haladni mindnyájunkkal együtt az isteni irgalmasságnak ezen az útján, mutatva Jézus útját, a Jézus felé, az Isten felé vezető utat.”

Fordította: Tőzsér Endre SP

Forrás: La Stampa/Vatican Insider

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
engedjuk-e-hogy-vessen-csiszoljon-magahoz-hasonlova-formaljon-brenner-emleknap-szombathelyen
Engedjük-e, hogy Isten véssen, csiszoljon, formáljon? – Boldog Brenner János-emléknap Szombathelyen

Boldog Brenner János emléknapján, december 15-én megtelt ünneplőkkel a szombathelyi székesegyház. Először ünnepeljük a vértanú pap liturgikus emléknapját: szentmisével, emléktábla- és ligetmegáldással, a vértanúság útján tett zarándoklattal. A Szombathelyi Egyházmegye ünnepén jártunk.

2018. december 15. szombat
a-biblia-uzenete-uj-honfoglalas
Új honfoglalás

Advent 3. vasárnapja – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 3,10–18)

2018. december 15. szombat