XVI. Benedek homíliája hamvazószerdán – összefoglaló

E hagyomány szerint az első nagyböjti stáció az Aventinus-dombon lévő Santa Sabina-bazilika. A jelenlegi körülmények azonban azt sugallták, hogy a vatikáni bazilikában gyűljünk össze. Sokan eljöttünk Péter apostol sírjához azért is, hogy kérjük közbenjárását az Egyház előrehaladásáért ebben a sajátos pillanatban, megújítva hitünket a Legfőbb Pásztorban, Krisztus Urunkban – mondta a Szentatya.

XVI. Benedek köszönetet mondott mindenkinek péteri szolgálata végéhez közeledve, különös tekintettel a római egyházmegye híveire és imájukat kérte.

A szentmise olvasmányaiból kiindulva, a pápa Joel próféta szavait idézte: „Ezt mondja az Úr: Késedelem nélkül térjetek vissza hozzám teljes szívetekből, böjtölve, sírva és gyászolva” (2,12). Teljes szívünkkel, azaz minden gondolatunkkal és érzéseinkkel térjünk vissza Istenhez. Az Úrhoz való visszatérés a kegyelem révén lehetséges, mert Isten műve és annak a hitnek a gyümölcse, amelyet irgalmasságába vetünk.

„A szívetek szaggassátok meg, ne a ruhátokat!” – visszhangozza Isten szavait Joel próféta (2,13). Valóban, napjainkban is sokan készen állnak arra, hogy megszaggassák ruhájukat botrányokkal és igazságtalanságokkal szemben, amelyeket természetesen mások követnek el, de csak kevesen állnak készen arra, hogy saját szívükbe, lelkiismeretükbe tekintsenek, és megvizsgálják szándékaikat, hagyva, hogy az Úr átalakítsa, megújítsa és megtérítse őket.

Az Istenhez való visszatérésre való felszólítás nemcsak az egyénekre, hanem a közösségre is vonatkozik – hangsúlyozta a Szentatya. A közösségi dimenzió alapvetően fontos eleme a hitnek és a keresztény életnek. Krisztus azért jött el, hogy „Isten szétszórt fiait összegyűjtse” (Jn 12,32). Az Egyház az a közösség, amelyben Jézus összegyűjt bennünket: a hit szükségszerűen egyházi természetű. Fontos erre emlékezni és ezt megélni a nagyböjtben: mindenki legyen tudatában annak, hogy a bűnbánati úton nem egyedül, hanem az Egyházban sok testvérével együtt halad végig – emelte ki homíliájában Benedek pápa.

Joel próféta a papok imájára utal, akik könnyekkel szemükben így fohászkodnak: „Könyörülj, Uram, népeden, ne hagyd, hogy gyalázat érje örökségedet, s ne csúfolhassák őket a népek! Ne mondhassák a népek körében: Hol van az Istenük?” (vö. 17). Ez az ima a hit és a keresztény élet tanúságtételének jelentőségére irányítja figyelmünket. Fontos, hogy kinyilvánítsuk az Egyház arcát, amelyet oly sokszor eltorzítanak.

A pápa különösen az Egyház egysége elleni csapásokat, az Egyház testének megosztottságait emelt ki. A nagyböjti időszakban éljük meg intenzívebben az egyházi közösséget, leküzdve az individualizmust és az egymással való versengést. Ezzel alázatos és értékes jelzést adunk azoknak, akik távol állnak a hittől, vagy közömbösek a hittel szemben – mondta XVI. Benedek.

„Itt a kellő idő! Itt az üdvösség napja!” (2 Kor 6,2) – idézte a Szentatya Pál apostol szavait. Jézus, az ártatlan, aki nem ismerte a bűnt, vállára vette a bűn terhét, osztozva az emberiséggel a halálban, vállalva a kereszthalált.

A számunkra felkínált kiengesztelődésnek rendkívül magas ára van: a Golgotán felállított kereszt, amelyre felfüggesztették Isten emberré lett Fiát. Megigazulásunk gyökere ebben van: Isten alámerült az emberi szenvedésbe, a gonosz mélységébe. Az Istenhez való visszatérés teljes szívünkkel a nagyböjti időszakban a kereszt révén valósul meg. Követnünk kell Krisztust azon az úton, amely a Kálváriához vezet. Ezen az úton lépjünk ki önzésünkből, bezártságunkból, és készítsünk helyet Istennek, aki átalakítja szívünket. Hallgassuk még kitartóbban Isten Szavát – hangzott el XVI. Benedek pápa homíliájában.

A nagyböjti gyakorlatok közül alapvetően fontos a mózesi törvény szerint az alamizsna, az ima és a böjt. Jézus elítéli a vallási álszentséget, azokat a magatartásformákat, amelyek mások tetszését akarják kivívni. Krisztus valódi tanítványai nem önmagukat vagy a nagyközönséget szolgálják, hanem az Urat. Tanúságtételünk akkor lesz egyre hatékonyabb, ha nem saját dicsőségünket keressük, és tudatában leszünk annak, hogy az igazak jutalma maga Isten, az, hogy egyesülünk Vele itt lenn a földön a hit útján, az élet végén pedig a Vele való szemtől szembeni találkozásban, az örök békében és világosságban.

Térjünk vissza Istenhez teljes szívünkkel! Senki ne legyen süket erre a felhívásra, amelyre a hamvazás szertartása is buzdít bennünket – buzdított hamvazószerdán mondott homíliájában XVI. Benedek pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír