XVI. Benedek: változtatni kell a fejlődési modellen

„A gazdasági és társadalmi válság leküzdéséhez mindenki részéről szabad és felelős erőfeszítésekre van szükség. Félre kell tenni a részérdekeket, hogy összefogva közösen tudjunk szembe nézni a nehézségekkel, amelyek a társadalom minden területére kiterjednek, különösen is a munka világára” – mondta a CISL olasz szakszervezet képviselőinek 2009-ben a Szentatya.

A válságból való kilábaláshoz a szolidaritás és a felelős részvállalás új kultúrájára van szükség XVI. Benedek meggyőződése szerint. Társadalmi tanítását a Caritas in veritate kezdetű enciklikájában fejtette ki: a világválság tombolása idején, 2009-ben megjelent enciklika azonnal közönségsikerré vált; felkeltette a Wall Street dolgozóinak figyelmét is. Ezen enciklikájában a pápa arra hív, hogy a személy szolgálatában álló gazdaságot valósítsanak meg; negyven évvel VI. Pál Populorum progressio című enciklikája után újra hangsúlyozza, hogy a népek fejlődése legyen átfogó jellegű. Ezen összefüggésben a Szentatya megállapította: a gazdasági válság eredete az etikai és antropológiai válságban gyökerezik.

„A gazdaság nemcsak a piac önszabályozó mechanizmusa által működik, hanem etikai érvekre is szüksége van” – mutatott rá 2011-ben Madrid felé vezető repülőútján.

A fejlődési modell megváltoztatására vonatkozó legerősebb szavait XVI. Benedek a 2013-as béke világnapi üzenetében fogalmazza meg. Kritikával illeti a radikális liberalizmus és a technokrácia ideológiáit, amelyek szerint a gazdasági fejlődést kell előtérbe helyezni, akár az állam szociális funkciójának és a társadalmi jogok – köztük a munkához való jog – kárára is. A Szentatya a pénzügyi és monetáris piacok etikai átszervezését kéri. A fejlett országokhoz fordulva, emlékeztet: a pénzügyi válságnál sokkal súlyosabb az élelmiszer válság, amely miatt egész nemzetek éheznek.

A keresztények minden szinten arra kaptak meghívást, hogy választ adjanak erre a kihívásra. Ahogy II. János Pál, úgy XVI. Benedek is hangsúlyozza, hogy szolidáris globalizációra van szükség, kiemelve az emberi család egységét. A keresztények kötelessége, hogy elítéljék a rosszat, tanúságot tegyenek, és életben tartsák azokat az értékeket, amelyekre a személy méltósága épül, és hogy előmozdítsák a szolidaritás formáit, amelyek támogatják a közjót, hogy az emberiség egyre jobban Isten családjává váljon.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír