
Az indulásnál először Vargha Miklós Péter, a zarándoklat főszervezője köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Király Attila elmélkedett a zarándoklás gazdag hagyományáról. A zarándoklat felajánlás, engesztelés, a legtökéletesebb lelkigyakorlat. Minden imádsággá válik benne, testi-lelki egységet képez minden erőfeszítés, és imává, kegyelmi forrássá, érdemszerzővé válik. A zarándoklat célja a megtérés, a hitben való megerősödés, a valakiért, valamiért felajánlott ima, de végső soron az Istennel való teljesebb egyesülés – mondta a soroksár–újtelepi plébános.
A reggeli dicséret során Kiss-Rigó László esztergom–budapesti segédpüspök arra kérte
a jelenlévőket, gondolkodjanak el: mi az igazi boldogság forrása? Az énekelt imaóra végén jókívánságaival és főpapi áldásával indította útra a mintegy 150 főnyi egybegyűltet. Móré István, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye korábbi családreferense a zarándoklat első állomásánál Egyház iránti szeretetéről szólt tanúságtételében.
A zarándoklat második napja Thorday Attilának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológia professzorának a felelősség témájáról tartott indító elmélkedésével kezdődött. A nap további részében Nagymaroson délután „Felelősségünk másokért” címmel Bayer Róbert szólt a zarándokokhoz.
A zarándoklat záró szentmiséjét május 1-jén Márianosztrán Beer Miklós, váci püspök mutatja be. Ezt követően kerül sor a hagyományos Mária-litániára és felajánló imára.
Az 1980-ban elindított zarándoklat-sorozat komoly történelmi példaképekre tekinthet vissza. Az idén ünnepelt Kapisztrán Szent János azt mondta: Ha szenteket akartok látni, Márianosztrára menjetek. Betegségében Nagy Lajos király is gyakran keresett menedéket Márianosztrán. Prohászka püspök, amikor Esztergomban volt spirituális, sokszor látogatott el Márianosztrára, hogy itt merítsen erőt.
Varga János/Magyar Kurír