Zanussi: korunk válságának oka a judeokeresztény értékektől való eltávolodás

A Pázmány díszdoktorává avatták a lengyel filmrendezőt

Kultúra – 2013. január 29., kedd | 15:02

Hétfőn díszdoktorrá avatta Krzysztof Zanussi lengyel filmrendezőt, színházi rendezőt, forgatókönyvírót a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Szuromi Szabolcs Anzelm, az egyetem rektora beszédében hangsúlyozta: Krzysztof Zanussi díszdoktorrá avatása nemcsak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, hanem a teljes magyar egyetemi élet szempontjából jelentős esemény. A posztmodern korban, amikor a klasszikus értékek szétesnek, szükség van olyan alkotókra, mint ő, akik alkotásaikkal szembenéznek a történelem örökségével.

Botos Máté, az egyetem bölcsészettudományi karának dékánja kiemelte: a lengyel művész nevéhez ötven film és negyven nemzetközi filmfesztivál díja fűződik. Az alkotó életrajzát ismertetve elmondta, hogy a filmrendező fizikát és filozófiát tanult rendezői tanulmányai előtt. Krzysztof Zanussi 1979-től a nagy nemzetközi sikereket elérő TOR stúdió művészeti irányítója, majd vezetője lett.

Tisztségei közül kiemelte, hogy Zanussi a lengyel filmszövetség elnökhelyettese volt, emellett sok egyéb közt tagja egy pápai tanácsnak, az európai filmakadémia 12 tagú elnökségének, a lengyel tudományos akadémiának, emellett több egyetem is díszdoktorrá avatta. A dékán méltatásában arról is beszélt, hogy a lengyel alkotó hat könyvet írt, a világ több egyetemén tartott előadásokat, szemináriumokat, számos állami díj birtokosa.

Színházi munkásságáról szólva megemlítette, hogy Zanussi a világ számos városában rendezett Mrozeket, Ionescut, Arthur Millert, Shakespeare-t, s több díjat nyert operarendezéseivel is.

– Krzysztof Zanussi olyan rendező, aki képes volt Közép-Európa tapasztalatait átvinni a nemzetek közötti kultúra területére – méltatta a rendezőt a dékán, hozzátéve, az alkotó munkássága a jó és a rossz drámájára épül, filmjei – például a Konstans (1980), a Spirál (1978, rendező, forgatókönyvíró), az Illumináció, a Közjáték (1969) – a „legegyetemesebb emberi tapasztalatokra” épülnek. Kitért arra is, hogy az alkotó több mint húsz magyar diákot oktatott az elmúlt évtizedben Varsó melletti iskolájában.

Krzysztof Zanussi díszdoktori előadásában az emberi boldogság lehetőségeiről szólt Szép új világ - Újralátogatás címmel. Az alkotó megjegyezte: Aldous Huxley 1932-ben írt műve nem vesztett aktualitásából, hiszen az egyetemes boldogság eszméje tarthatatlan. Szerinte a legújabb korig az emberiség története a darwinizmus jegyében zajlott, legfőbb érték a túlélés volt. Ma – fogalmazott –, amikor a darwini kornak vége, már nem a túlélés a legfőbb probléma a többség számára.

Úgy vélte, hogy a judeokeresztény civilizáció teremtette meg a mai jólét eszmei alapját, erre pedig semmilyen más civilizáció nem volt képes. Szerinte a mai kor válságát főleg a judeokeresztény értékektől való távolodás okozza. Kitért arra is, hogy a szép új világban nincs helye a szenvedésnek vagy a halálnak, ez a civilizáció az örömöt, a gyönyört helyezi előtérbe, mintha az élet egy „örökös karnevál” lenne. „Melyik civilizáció képes túlélni, ha nincs kapcsolata az elkerülhetetlen véggel?” – tette fel kérdést Zanussi.

Az alkotó hangsúlyozta: Andrej Tarkovszkij filmrendezővel ért egyet, aki úgy vélte, a boldogság lényegtelen, az emberi élet célja annak megértése, hogy mi az élet értelme, hogyan teljesíthetjük küldetésünk.

Krzysztof Zanussi szerint a boldogság különösen a filmben számít égető kérdésnek, mert az európai társadalom „össze van zavarodva” e téren, az emberek nem tudják, mitől lehetnének boldogak. „A boldogság nem számít. Meg kell találni az életünk értelmét. És ha ezt követjük, néha boldogok is lehetünk, de nincs olyan út, amelyen örökös karnevál lesz az életünk” – vallotta a rendező.

Az ünnepségen számos neves filmművész, köztük Szabó István Oscar-díjas rendező és Elek Judit rendező is részt vett.

MTI/Magyar Kurír
fotó: MTI