Zarándokok miséje Gizella ünnepén

Több évtizedes hagyomány immár az érseki székhelyen, hogy a bajorországi Passauból – Gizella királyné városából, ahol első királyunk özvegyét a bencés apácák niedernburgi kolostorának templomában eltemették – is érkeznek vendégek. A szabadtéri szentmisét a Szentháromság téren Márfi Gyula érsek ezért két nyelven, magyarul és németül celebrálta.

Szentbeszédében a főpásztor először Boldog Gizella életútját idézte fel, kiemelve áldásos keresztény missziós tevékenységét István király oldalán: apácazárdákat alapított, a veszprémi székesegyházat is ő építtette, gondoskodott a templomok kegytárgyakkal, hímzésekkel, oltárterítőkkel, miseruhákkal való felszereléséről, s neki köszönhető, hogy Veszprémet ma is a „Királynék városának” nevezik, ahol évszázadokon át a püspök koronázta meg az uralkodók feleségét.

Boldog Gizella az imádság embere volt, az imádságból merített erőt az élet megpróbáltatásainak elviseléséhez – mutatott rá az érsek. Ez kitűnt már akkor is, amikor vállalta, hogy eljön Magyarországra, amely akkoriban még veszélyes területnek számított. Hiszen Nyugaton még ekkor is sokan imádkozták: A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket! Szent Adalbert püspök biztatása is segítette Gizellát döntésében, hogy Szent István oldalán a keresztény hitre térítés, a keresztény államszervezés munkájában segítőtársa legyen férjének.

Szent István és Gizella oldalán népünk ezer éve elköteleződött a kereszténység mellett. Ma számos támadás éri hitünket jobb és baloldalról is – mutatott rá a főpásztor. Van egy irányzat, amely az ősi pogány gyökerekhez való visszatérést sürgeti, s az egyházakat idegen testnek tekinti a magyar társadalom körében. Egy másik irányzat pedig ultraliberális módon a szabadság szélsőséges előretörését kívánja: ez a szemlélet nem ismer sem Istent, sem hazát, sem családot, s rombolja az emberi közösségeket. A magyar alkotmányt is sokan azért támadják ma Európa-szerte, mert volt bátorságuk a megfogalmazóknak, hogy utaljanak Európa, s benne Magyarország keresztény gyökereire, s a hazaszeretet és a család megbecsülésének fontosságára.

Az érsek hangsúlyozta, hogy nagyon fontos megvallani hitünket, s ehhez a Szentlélek erejét kell kérnünk szüntelen, és Boldog Gizella közbenjárását is, hogy merjünk az igazságról tanúskodni, és Európa nagy családjában Krisztus hitvalló népe lehessünk újra.

A mise végén Nagy Károly, a bazilika plébánosa örömét fejezte ki, hogy a Mária Rádió immár Veszprémben is jelen van, fogható, közvetítette az ünnepi szentmisét is, s a hívek imáit kérte a rádió további áldásos missziós munkájához.

Toldi Éva/Magyar Kurír