Zarándokvonattal Częstochowába: biztos, hogy Magyarország a kereszténység védőbástyája?

Az összefogás, az összetartozás fontos a népünk számára, kis nép vagyunk, és ha mi nem tartunk össze, szétszóródunk. Ez az egyik oka, ami miatt eljöttünk Erdélyből erre a zarándoklatra. Fontos a lelki megújulás is: kiszabadultunk a kommunizmus szorításából, amely nagy rombolást vitt véghez, de belekerültünk a globalizálódó világba, amelynek sok kihívása nem kedvező a keresztény hit számára, éppen ezért tapasztaljuk, hogy csakis a hit tudja megmenteni az embert, az embereket – mondja Tamás József gyulafehérvári segédpüspök a Kurírnak.

A magyarság lelki megújulásáért, a lengyel-magyar barátság jegyében indult útnak hétfő hajnalban, június 25-én, három napos útjára a budapesti Nyugati pályaudvarról Częstochowába a Fekete Madonna zarándokvonat. A fedélzeten utazott Székely János esztergom-budapesti segédpüspök és Tamás József gyulafehérvári segédpüspök is, nem is beszélve a tartományfőnökükkel, Bátor Botonddal az élen az anyakolostorukba igyekvő pálosokról, köztük két újmisésről. 

Vont már párhuzamot Csíksomlyó és Częstochowa között? – kérdeztük a gyulafehérvári segédpüspöktől. Mint mondta: utóbbi sokkal nagyobb, mint a lengyel nép lelki központja, Csíksomlyó csak a székelyek lelki központja, „itt dobog a főegyházmegye szíve”. Emellett a lengyel kegyhelyen folyamatos a zarándokok jelenléte, szemben Csíksomlyóval. Viszont egyre inkább tapasztalják, hogy Csíksomlyót egyfajta magyar találkozónak tekintik egyre többen. De sokan meg akarják lovagolni politikailag ezt az összejövetelt, az egyház viszont ragaszkodik az eredeti elgondoláshoz. 

A zarándokvonat először tavaly indult útnak, annak apropóján, hogy Magyarországtól Lengyelország vette át az európai uniós elnökséget – mondta a Kurírnak Budai László szervező.

A szerelvényt mindenhol megcsodálják – már csak a hossza miatt is: épphogy befér az állomásokra. A zarándokvonat egyben nosztalgiavonat is. A MÁV Nosztalgia vezetője, Szendrey András elmondása szerint a kocsik többsége osztrák gyártmány, és a hatvanas-hetvenes évekből származik. Ugyanakkor az Istropolitana feliratú cseh gyöngyszem „egy igazi Monarchia-korabeli kocsi”. A Matthias luxus-étkezőkocsit pedig még Horthynak szánták, csak mivel a háborúban a Ganz-Mávag is kapott találatot, ezért akkor nem tudták befejezni, így inkább Rákosihoz kötődik a használata.

A vonatban stúdió is van, ahonnan rózsafüzért, imákat és persze a programmal kapcsolatos tudnivalókat „közvetítik” a vonatrádión keresztül. Gyakran vezet itt imát Székely János vagy épp a pálosok. Miközben átrobogunk Trencsénen és más felvidéki városokon, II. János Pálról mesél a püspök. Délután ugyanis Wadowicébe érünk, II. János Pál szülővárosába, bár akad némi komplikáció: Bielsko-Białában a mozdonyvezető közli, hogy a lengyel gép képtelen elhúzni ekkora vonatot a wadowicei mellékvonalon, így megfelezik a szerelvényt, és a 720 résztvevő kénytelen bezsúfolódni az első részbe. 

Wadowicében ünnepi szentmisén vettünk részt, megtöltöttük a helyi templomot, amelynek a festményei II. János Pál enciklikáihoz készült ábrázolások. Itt érthető módon minden a lengyel pápáról szól.  A szülőházában kialakított múzeumot, amelyet felújítás miatt a plébániára költöztettek, viszont már nem volt időnk megtekinteni. Częstochowa felé még megkóstolhattuk a „pápai krémest”, ami azért pápai, mert – ki nem találná ki – ez volt II. János Pál kedvenc krémese.

Hiába ültünk egész nap a vonaton, mégis fáradtan érkeztünk éjjel 11 után a „lengyelek lelki fővárosába”.  

A magyarok a legfontosabb zarándokok – mondja kedd reggel Roman Majewski, a częstochowai pálos kolostor perjele, amikor köszönti a hétszáz zarándokot. Hozzáteszi: a lengyelek a magyaroknak köszönhetik nemzeti zarándokhelyüket.  

A pálos kolostorban meglehetősen sok a látogató, mondhatni, állandó a zsúfoltság. Vajon hogy lehet itt nyugodt szerzetesi életet élni? Roman atya, aki kiválóan beszél magyarul, a Kurírnak elmondta: van a kolostorban egy zárt rész, ami csak a szerzetesek nyugalmát szolgálja. Persze a nagy zarándoklatok idején nincs erre sok idő. Évente négymillióan jönnek ide. 

A köszöntők során kiderült: Lengyelországban sokan példaként tekintenek ránk a keresztény értékeket tükröző, új magyar alkotmány miatt, és a kereszténység védőbástyájának tartják Lengyelországot és hazánkat. Felszólalt az egyébként református Kövér László, az országgyűlés elnöke is, a zarándoklat fővédnöke (a felesége egyébként katolikus), aki rámutatott: Európát a kereszténység hozta létre és tartotta meg. Kövér szerint nem a gazdasági szakemberek, hanem a hit fog minket kivezetni a válságból.

De vajon mennyire biztos az az értékítélet, miszerint a kommunizmus utáni két közép-európai ország most nem a törökkel, hanem az EU-val és a nyugattal szemben tölti be a védőbástya-szerepet? A keresztény értékek intézményes, alkotmányos megjelenése mellett ugyanis mégis csak igaz, hogy a magyaroknak elenyésző százaléka gyakorolja a hitét, jár hetente templomba, emellett pedig nagyon sokan nosztalgiáznak Kádár iránt, valamint rendszerint vezető helyen végzünk Európában a különböző függőségekre, alkoholizmusra, dohányzásra, szív- és érrendszeri betegségek miatti elhalálozásra vonatkozó felmérésekben. Azaz mintha a magyarok lelkiállapota nem lenne igazán egészséges, míg nyugaton kisimultabb arcokkal, kevésbé agresszív autósokkal, türelmesebb hivatalokkal lehet találkozni, arról nem is beszélve, hogy arrafelé nem kell lebilincselni a biciklit az utcán. Egyszóval: itthon a társadalmi bizalom minimális, míg nyugaton működik. 

Nem vagyunk feltétlenül győzelemre ítélve, minden rajtunk múlik, erőfeszítések és hit nélkül semmi sem érhető el – válaszolja felvetésünkre Kövér László. – Az önmagunk erejébe, igazságába vetett hitre gondolok. Azt látom, ha vagyunk elég bátrak, hogy fennen kimondjuk: milyen értékeket vallunk magunkénak, akkor rá fogunk csodálkozni, hogy sokkal többen vannak olyanok, mint mi, csak mivel eddig magunkban ápolgattuk a sebeinket, ezért ezt ne vettük észre. Lássuk be, elég furcsa, hogy a politikai korrektség terrorja alatt sínylődő hittestvéreink, ha politikusok, félnek kimondani, amit gondolnak. 

Székely János ugyanezzel kapcsolatban kifejtette: amit a magyar alkotmány megfogalmazott, az tényleg iránymutató Európa számára.  Ő úgy véli: nem mondható el, hogy a magyar nép többsége optimista, a kereszténység felé nyitott lelkiállapotban lenne. De minden jó törvény kicsit előbbre kell, hogy járjon, mint a közfelfogás, némi nevelő szándékkal. Ilyen az alkotmány is. 

Az új alkotmánnyal kapcsolatban az van bennem, hogy ennek meg kellett fogalmazódnia, és eszméletlen jó, hogy így van, de azok többsége, akik meghozták ezt a törvényt, ugyan érzik, hogy nincs más lehetőség, de a saját, liberális életükvitelükön még nem tudnak változtatni. De hiszem, hogy valahol el kellett kezdeni, és jól fog ez működni, épp azért, mert nagyon erősek a támadások ezzel szemben, és kilóg a lóláb – nyilatkozta Bátor Botond pálos rendi tartományfőnök.

Délben két pálos újmisés mutatta be a szentmisét a Fekete Madonna kegyképénél, miután a zarándokok Kövér László vezetésével megkoszorúzték az 1940-es katyni mészárlás és a 2010-es szmolenszki katasztrófa emlékművét. 2010 tavaszán Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök gépe az oroszországi Szmolenszk felett zuhant le, amikor épp egy katyni megemlékezésre sietett.

A felvidéki származású András atyát később, a vonaton kérdeztük arról, miért lett pálos. Kifejtette: kis kora óta ministrált. A katonaság után kicsit eltávolodott a hittől, azért is, mert szinte hivatásszerűen focizott, és a meccsek vasárnap voltak. Ezért szombat este járt misére, ahol viszont jobban át tudta élni a liturgiát. A falusi nénik megkérték őt, hogy vigye át őket Márianosztrára egy engesztelő imanapra.  Ott, Márianosztrán érezte azt, hogy Krisztus arra hívja: lépjen be a pálos rendbe. Nem is érdeklődött másik rend iránt, Pécsett kezdte meg a noviciátust 2001-ben. 

-Amikor döntöttem, éreztem, hogy megbékélés van bennem, Krisztus tényleg meghívott – teszi hozzá. Mint mondja: a szerzetesi élet nem különül el a civil élettől, ők benne élnek a civil életben. Ugyanakkor elsősorban szerzetesnek érzi magát, a papság „csak” plusz.

Délután Kövér László vezetésével ünnepélyesen felavatták a lengyel-magyar barátság díszkútját, majd keresztút következett. Este a bazilikában imádkoztak a zarándokok a magyar nemzet lelki megújulásáért, majd csatlakoztak a kegykápolnában az Apelhez, a minden este elmondott lengyel imához. 

A szerdai nap kissé túlfeszítettre sikerült: éjjel háromkor keltünk, hogy hétre Krakkóba érjünk, ahol ünnepélyesen a Wavelbe, a várba vonultunk, hogy megkoszorúzzuk a Szent Szaniszló-székesegyházban Szent Hedvig magyar királylány és lengyel királyné, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, valamint Lech Kaczynski sírját. Az érseki palotánál Stanislaw Dziwisz krakkói érsek, II. János Pál egykori személyi titkára köszöntötte a zarándokokat.

Tíz órakor azonban már indult is tovább a vonat, hogy délután ötkor még megálljunk Kassán, ahol a felújítás alatt álló Szent Erzsébet-székesegyházban bemutatott szentmisével zárult a zarándoklat, amelyet Bober kassai érsek mutatott be közösen a magyar püspökökkel és zarándokokkal. 

Szerettük volna felmutatni ezzel a zarándoklattal a lengyel-magyar barátság értékét, illetve azt , hogy Európának a legerősebb gyökere a keresztény gyökér – fejtette ki Székely János. – Szinte megszégyenítő látni, amilyen szeretettel a lengyelek fogadnak minket. Külön kérték, hogy a mise alatt tegyük oda a magyar zászlót az oltárhoz. A püspök leszögezte: igazi történelmi fejlődés nem a struktúráktól függ, hanem a lelkekben zajlik. 

Bátor Botond úgy látja: vegyes volt a társaság mind lelkileg, mind fizikai képességeit tekintve. Arra koncentráltam, hogy az Istenkapcsolata alakuljon valahogy az embereknek, és akik itt vannak, azok Isten közelébe kerüljenek. Talán ez megvalósult. 

Az összekapaszkodás érzéséért indultunk el – értékeli a három napos zarándoklatot Budai László főszervező. – Megkérdezik a székely bácsit: bátyám, iszik-e a hal vizet? Az öreg azt válaszolja: nem tudom, de hogy alkalma van rá, az biztos. Én nem tudom, hogy most kinek sikerült lelkileg megújulni, de hogy alkalma volt rá, az biztos. 

Szilvay Gergely/Magyar Kurír