Az Ars Sacra nyitánya

2018. szeptember 14. péntek 21:10

Elkezdődött. Szeptember közepe immár tizenkettedik alkalommal hozta magával a szakrális művészetet középpontba állító, másfél héten át tartó programsorozatot, az Ars Sacra Fesztivált, amelyet szeptember 14-én nyitott meg Erdő Péter bíboros – a hagyományokhoz híven – a Magyar Nemzeti Múzeumban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Pest-Buda, majd Budapest históriájában fontos történelmi és kultúrtörténeti szerepet játszó, remek akusztikájú díszteremben a Bolla Milán vezényelte Solti György Ifjúsági Vonószenekar és a Pozsonyból érkezett For You acapella énekegyüttes fellépésével színesített rendezvényen Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója rövid köszöntőjében az intézményi alapeszmény megváltozásáról szólt. A múzeum a 19. században még egyfajta szentély volt, amely nem nélkülözte a tudás szakralitását. Nem véletlenül nevezték a tudás templomának is. Napjainkra ez a felfogás megváltozott. Ha úgy nézzük, az Ars Sacra „szimbóluma”, a dolgokra rácsodálkozó, kíváncsi angyal is tükröz némi profanitást. Egy múzeum ma már mindenki felé nyit; az a feladata, hogy a kíváncsiakat közelebb vigye a tudáshoz és felhívja a figyelmet a világ csodálatosságára.

Az Ars Sacra Alapítvány nevében Dragonits Márta a főigazgató angyalhasonlatához csatlakozva jegyezte meg: az angyal küldött, a jó hír vivője. Az idén „Tekints az égre, és lásd meg!” mottóval meghirdetett programsorozatukkal pedig szeretnék kinyitni az emberek szívét Isten Igéjére, hogy terjedhessen, erősödhessen a hit itthon és Európában is.

Erdő Péter bíboros, prímás az Ars Sacra 2007-es városmissziós indulására utaló megnyitó beszédében arról elmélkedett, hogy mitől is szent egy alkotás. Valahol minden igazi, nagy mű szent, mert ablakot nyit egy másik világra. De mitől lesz szakrális? Az irodalom, a szöveg a szavak jelentésétől, a figurális kép az ábrázolás(mód)tól. És a nonfiguratív alkotás lehet szakrális? Kontextusban, összefüggéseiben, a közegében nézve. E kérdésre, dilemmára önmagában a zene ad választ. Nem a szöveges, s nem is feltétlenül a direkten liturgikus zene. Az ember ma egyre inkább elfordul a (hűtlen) szavaktól, elsősorban az audiovizuális hatásokra reagál. Újabb és tágabb horizonton kezdünk kommunikálni. A zene, a nonfiguratív alkotás is ide tartozik. A fesztivál lényegét érintve Erdő Péter megjegyezte: a szentet keresve az embert keressük. Az Ars Sacrán a művészetek teljes skáláján érzékelhetjük a szentet, amellyel az emberségünkre reflektálunk.

Műsoron kívül, „meglepetésként” Kubik Anna Szabó T. Anna Az ég zsoltára című versének felolvasásával zárta az ünnepélyes megnyitót. Halk, egyszerű, bensőséges, tépelődő, mégis erős üzenete, s az utolsó sorok felhívó óhajtásai érzékelhetően visszhangra találtak a patinás nagyteremben összegyűltek lelkében: „éljük át a mások részét, / legyen bennünk újra részvét, / legyen bennünk hit, alázat. / Égből építs nekünk házat.”

Az Ars Sacra Fesztivál több mint hatszáz ingyenes zenei, irodalmi, művészeti programmal várja az érdeklődőket szerte az országban és a határon túl.

A fesztivál keretében vasárnap délután a Szent István-bazilikában rendezik meg a történelmi egyházak közös zenés áhítatát. A Kaláka együttes Kányádi Sándor-estjével lép fel az idei Ars Sacrán hétfőn este az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. 

Az operairodalom legszebb imái hangoznak el a Kossuth-díjas énekes, Sass Sylvia és növendékeinek tolmácsolásában kedden a Budavári Önkormányzat Aulájában. A szintén Kossuth-díjas Snétberger Ferenc gitárművész és tanítványai a Szent István-bazilikában koncerteznek szerda este. 

„Nyújtsd ki mennyből” címmel Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes és Szamosi Szabolcs orgonaművész ad közös koncertet jövő pénteken az Avilai Nagy Szent Teréz-templomban. A fesztivál vendége lesz Ránki Dezső Kossuth-díjas zongoraművész, aki szintén zongorista feleségével, Klukon Edittel Dukay Barnabás egy és két zongorára írt műveit adja elő jövő vasárnap a Budapest Music Centerben.

A fesztivál gazdag képzőművészeti kínálatában számos szakrális témájú kiállítás szerepel. A Pesti Vigadóban a fesztivál hetében ingyen látogatható az Átlényegülés  Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén című, a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra felkészítő kiállítás. Simon András grafikusművész Istenről beszélő vonalak című kiállítása a Kaszásdűlői Kulturális Központban nézhető meg, az Óbudai Kulturális Központban pedig Bukta Norbert festőművész tárlata látható, melynek címe: Én vagyok az – A test epifániája II.

A programban szerepel több szakrális séta is, mint például a budai várnegyed vagy a Víziváros szakrális emlékeit, templomait, kolostorait végigjáró kirándulás.

A program részeként idén is megrendezik az Ars Sacra Filmfesztivált. A versenyprogramba beválogatott alkotásokat a Tabán ArtMoziban vetítik délutánonként.

Az Ars Sacra Fesztivál keretében, az Európai Örökségnapokkal együttműködve szombaton rendezik meg a nyitott templomok napját. Országszerte és a határon túl 100 templom nyitja meg kapuit és szervez kulturális programokat, a templom művészeti kincseit bemutató előadásokat, illetve filmvetítéseket, koncerteket.

A programokról részletes információk: www.ars-sacra.hu

(Forrás: MTI)

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír
(pt)

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Címkék: művészet
Vezető híreink - olvasta már?
erdo-peter-megaldotta-mariaremetei-plebania-felujitott-epuletet
Erdő Péter megáldotta a máriaremetei plébánia felújított épületét

Plébániaépülete felújítását ünnepelte a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika közössége. November 18-án Erdő Péter bíboros áldotta meg az egyházközség otthonát.

10:50
ferenc-papa-mindannyiunknak-szamot-kell-adnunk-eletunkrol
Ferenc pápa: Mindannyiunknak számot kell adnunk életünkről!

November 18-án délben, az Úrangyala elimádkozásakor a Szentatya a napi evangéliumról elmélkedve azt hangsúlyozta, hogy a végső időkről szóló szentírási szövegek a jelen pillanat felelős megélésére akarnak figyelmeztetni.

2018. november 18. vasárnap