Életre keltek a templomaink

2019. január 12., szombat | 18:00

Felkerestük meseíró pályázatunk nyerteseit, hogy megtudjuk, mi inspirálta őket műveik születése közben.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Tavaly meseíró pályázatot hirdettünk: arra kértük a gyerekeket, hogy Berg Judit  A holló gyűrűje című meseregénye nyomán keltsék életre a templomukat. Számos mese érkezett a felhívásunkra, és sokan jeleztek vissza, gyerekek és szülők, hogy milyen nagy élményt jelentett számukra felfedezni templomuk rejtett zugait, festményeit, szobrait, faragásait. A tanárok, a hitoktatók vagy az internet segítségével közel kerültek a gyerekekhez a templomokban ábrázolt szentek, akik jellemző tulajdonságaik alapján kaptak szerepet a pályázók elbeszéléseiben. És kiderült, nem is tudjuk, milyen sok állat lakik Isten házában! A gyerekek persze azonnal felfedezték őket, írásaikban tetten érhető volt vonzódásuk az állatokhoz, és sugárzott a mesékből az öröm, hogy fantáziájuk révén életet lehelhetnek a mozdulatlanságba dermedt figurákba.

Szebbnél szebb mesék érkeztek hozzánk az ország minden tájáról, és aminek külön örültünk, a határainkon túlról is. A pályázatra beküldött legszebb meséket közzé tettük a Magyar Kuríron. Ezek közül választotta ki a zsűri a három nyertes művet, valamint egy különdíjast. A meséket Mihályi Anikó, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium magyartanára és Borsodi Henrietta, a Magyar Kurír szerkesztője értékelte, a nyertesekről Berg Judit meseíró döntött. A nyertes pályaműveket az Új Ember hasábjain is bemutattuk.

Berg Judit meséje valóban ihlető erejűnek bizonyult, kiindulópontként szolgált a kis meseírók számára. Ahogyan többen is elmondták, nagyon megszerették a szereplőket. A holló gyűrűje ihlette mesékben állatok és bibliai alakok, illetve szentek keltek életre, olykor növények, tárgyak is. A jó és a rossz, a világosság és a sötétség harcában a gyerekek segítették győzelemre a jó oldal hőseit. Az egyik történetben például egy angyalgyerek a főhős, aki legyőzte a kígyót, és kiérdemelte a szárnyakat. Egy másik mesében a Szentlélek-galamb kelt életre, és nem találta a helyét az oktalan városi galambok között. Sok-sok jó cselekedet szerepelt az elbeszélésekben: három árva kislánynak az angyalok egy éjjel kiscicákat vittek ajándékba; a pozsony-óvárosi ferences templomban pedig a Mária-szobrok keltek életre, hogy segítsenek egy szegény családnak – a jó cél érdekében a felújításra szánt perselypénzből vettek kölcsön.

Ökumenikus mese is született: Miskolcon megelevenedett állatok és növények fogtak össze, hogy a református templomba tévedt kis keresztet hazavigyék otthonába, a katolikus templomba. Nyíracsádon maga a kezdeményezés vált ökumenikussá: a római katolikus, a görögkatolikus és a református templom alakjait is életre keltették a meseíró gyerekek. Megelevenedett angyalok segítették hőseinket, hogy megtalálják az ellopott figurákat. „A szereteted keltett életre: nevet kaptam tőled, beszélgettél velem, és gyakran meglátogattál” – magyarázta el a csodát kis barátnőjének az egyik megelevenedett angyalábrázolás.

Az állatok sem maradhattak ki a történetekből: az egyik mesében egy gyanakvó kisegér bűnténynek vélte a templomi ikon eltűnését, amelyet valójában restaurálásra vittek el. A soproni orsolyita templomról is több mese született. Közülük a kedvencemben a meseíró segítségével Szent Orsolya ellopott nyilát kereste meg a templom egere, Máté, aki nevét az evangélistáról kapta. A kölni Szent Apostolok-templom állatai szomjasak voltak, ám a meseíró megitatta őket a szenteltvíztartóból olyan vízzel, amitől soha többé nem szomjaznak meg. Kopasz Linda, óvodás különdíjasunk az édesanyjának mondta tollba a meséjét, amelyben Orchidea, az egér, Gombóc, a nyuszi és Anita, a patkány felderítették a templomot, új állatbarátokra tettek szert, majd együtt reggeliztek Zoli atyával.

Igazi kalandos történeteket is olvashattunk: a szegedi Fogadalmi templom körül valóságos csata bontakozott ki, amelyben sárkányok, emberek és állatok komoly ütközetben győzték le a pásztorbot megszerzésére készülő boszorkányokat. Az aszódi Szentháromság-templom plébánosát a mesében gyorshajtásért akarták megbüntetni, s végül senki nem értette az esetet, mert a rendőrségi fotón egy sárga angyal vezette az autót az éjszakai forgalomban, a freskón pedig reggel még ott volt az angyal kezében az autó indítókulcsa. Másutt a templomhoz fűződő legendák elevenedtek meg: a szombathely-szentkirályi Szent István király-plébánián különös dolog történt, az idős sekrestyés néni elbeszélése nyomán hőseink megtalálták a rég elveszett ereklyét.

Kíváncsiak voltunk a meseíró gyerekekre, ezért a három nyertes pályázat írójához személyesen vittük el ajándékukat.

Az első helyezett, Juhász Adél Mária, a várpalotai Bán Aladár Általános Iskola hatodik osztályos tanulója A palotai pelikán című meséjében a várpalotai Nagyboldogasszony-templom ábrázolásait keltette életre. Magyartanára, Czirákyné Kiss Edit ösztönözte a pályázat megírására. Mint kiderült, Adél nem szokott mesét írni, inkább rajzpályázatokon vesz részt, zongorázik, sportol, sulirádiózik. Elmondta, mennyire tetszett neki, hogy szabad kezet kapott a történethez, és bejárhatta, kifürkészhette a templomot: felkutatta az állatokat, végignézte az egész templomteret, a lengyel oltárt, a gyóntatófülkéket is, így választotta ki kedvenc figuráját, a pelikánt, aki a mesében az ő segítségével menekül meg az életre kelt kígyó, a gonosz elől. „Adél vagyok, de a második keresztnevem Mária! Úgy, ahogyan a Szűzanya, én is harcolok a gonosz ellen, nem engedem, hogy elpusztítsd a kis pelikánt! A sarkammal taposlak szét, ha nem tágítasz!” – állt bátran a kígyó elé.

A második helyezettel, a debreceni Cseh Milánnal a Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny országos döntőjén találkoztunk Budapesten, ahol négyfős csapatával a nyolcadik helyen végzett. A vidám, fantáziadús fiút jól jellemzi a csapatát bemutató versike róla szóló sora: „A kedvet Milu adja, de ő is visszakapja.” Megtudtuk, hogy a Janikovszky Éva meseíró pályázaton is különdíjat nyert, és másodikos kora óta ír meséket tanítója, Fülöpné Megyesi Gabriella és anyukája buzdítására. Igazán inspiráló közegben tanul: a tanító néni ösztönzésére rajzórán az osztály képregényt rajzolt a meséjéből. A „Keltsd életre a templomodat!” pályázat hírére elment, hogy körbejárja a Szent Anna-székesegyházat, ahol korábban csak óvodáskorában járt. A torinói lepel történetét ismerte, de azt nem tudta, hogy egy másolata ott van a debreceni templomban. Ez adta végül az ötletet a történethez: a leplet tolvajok elrabolják, de a megelevenedett állatok visszaszerzik. Mesét írni izgalmas dolog, jó érzéssel tölti el, mondja Milán, ám csakhamar az is kiderül, hogy írni valójában nem szeret, inkább gondolatban kitalálja a történeteket, és anyukájának mondja tollba. Berg Judit könyvei nagyon közel állnak a szívéhez, most éppen a Ruminit olvassa. Az Egy ropi naplója is nagy kedvence, és a klasszikusokat is szereti: A Pál utcai fiúk, a Kincskereső kisködmön, az Egri csillagok is kedvelt olvasmányai voltak.

Bérci Dorkát Kapuváron látogattuk meg, a Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskolában. A soproni könyvtár átvette a hirdetésünket, ő pedig ezt látva segítséget kért Némethné Tóth Katalin hitoktatótól, a magyartanárától, aki egyúttal az iskola igazgatóhelyettese is. Végignézték a templomi szobrokat, Kati néni mesélt róluk, lefényképezték őket. Dorka Boldogság című meséjében a szentek mellé került egy állat, a pókocska is. Olyan állatot szeretett volna főhőséül, ami valóban előfordulhat a templomban. Gyakorlott mese- és novellaíróként több pályázaton részt vett már, és díjakat is nyert. A meseírás örömet okoz neki és megnyugtatja, ez a hobbija. Emellett pedig sok mindent szeret csinálni, jól tanul és aktívan, versenyszerűen sportol. Az állatos regényeket szereti a leginkább, különösen Fekete István könyveit, de bármiről szívesen olvas és ír. Súgott is nekünk: elárulta, hogy örömmel írna például magyar szentekről. Adél szívesen kutatná fel a várossal kapcsolatos történeteket, Milán pedig állatokról, tündérekről mesélne. Törhetjük a fejünket a témán, ha újabb pályázatot hirdetünk egyszer.

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2019. január 6-i számában jelent meg.

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
csiksomlyoi-papalatogatas-elkeszultek-szektorbeosztasok-kiosztottak-belepoket
Csíksomlyói pápalátogatás – Elkészültek a szektorbeosztások, kiosztották a belépőket

A jegyek kézbesítésével a csíksomlyói pápalátogatásra regisztráltak számára immár az is egyértelművé vált, hogy ki honnan követheti a csíksomlyói nyeregben a Ferenc pápa által június elsején celebrált szentmisét. A Gyulafehérvári Főegyházmegye rövid összefoglalóját adjuk közre.

2019. május 23., csütörtök
-ne-borongjunk-regi-dicsosegunkon-hanem-most-akarjunk-megterni-papi-zarandoklat-mariagyudon
„Ne borongjunk a »régi dicsőségünkön«, hanem most akarjunk megtérni” – Papi zarándoklat Máriagyűdön

Május 21-én búcsún vett részt a Pécsi Egyházmegye papsága Máriagyűdön. Udvardy György megyéspüspök meghívására Varga László kaposvári főpásztor tartott előadást.

2019. május 23., csütörtök