Liszt Ferenc: "az egyházi zeneszerző prédikátor és pap is"

Kultúra – 2011. január 14., péntek | 17:15

A magyar UNESCO-bizottság javaslatára 2011-et nemzetközi Liszt-évnek nyilvánították. A zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából nem csak Magyarországon, hanem szerte a világban sűrűbben hangzanak fel Liszt Ferenc művei.

liszt_ev_logoMagyarországon a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Hungarofest Nonprofit Kft. KLASSZ Zenei Irodája az évfordulós programok központi szervezője. A koncertek, programok öt téma köré csoportosulnak, ezek közül az egyik így hangzik: Liszt, a keresztény gondolkodó. A zeneszerző már gyermekkorától kezdve vonzódott a vallás, az egyház iránt, idős korában pedig így vallott:  „Beléptem az egyházi rendbe – de semmi esetre sem a világ iránt táplált megvetésből vagy még kevésbé, mert ráuntam a művészetre … A katolicizmushoz való vonzalmam a gyermekkorom óta jelen van és mára állandóan jelenlévő és uralkodó érzés lett.” Tervei között szerepelt a korabeli egyházi zene megreformálása is, de azt a történelmi helyzet akkor nem tette lehetővé. Mindenesetre vallásos művek egész seregét alkotta meg az esztendők során: zongoradarabokat és miséket, orgonaműveket, egyházi kórusokat, zsoltárokat és oratóriumokat. A programszervező iroda honlapján olvasható, hogy Liszt már az 1850-es években méltán írhatta a weimari nagyhercegnek ezeket az öntudatos sorokat: „Tény, és azt hiszem, jó lelkiismerettel és szerénységem ellenére mondhatom, hogy az általam ismert zeneszerzők közül egy sincs, aki ilyen intenzív és mély érzelmekkel közelednék az egyházi zenéhez.”

christus_oratorium_dorati_discAz év kiemelkedő eseménye lesz az október 22-én megrendezésre kerülő World Liszt Day, amellyel azt a nagyszabású elképzelést valósítják meg, hogy az ünnepi megemlékezés fénypontjaként a zeneszerző születésnapján a világ több pontján egyszerre csendüljön fel a Krisztus-oratórium. „Egek harmatozzatok onnan felül, és a felhők folyjanak igazsággal, nyíljék meg a föld, és viruljon fel a szabadulás.” - ezzel az Ézsaiás könyvéből vett ótestamentumi idézettel, s a Rorate coeli gregorián dallamával kezdődik ez a monumentális, háromrészes, tizennégy tételből álló alkotás, amelyet Liszt Ferenc élete egyik főművének tekintett, húsz éven keresztül dolgozott rajta. A  Jézus  Krisztus  történetét  a  bölcsőtől a  sírig,  vagyis  a  betlehemi  jászoltól  a  feltámadásig  elbeszélő  oratórium első bemutatója 1873-ban volt a weimari Herder-templomban a szerző vezényletével. Később majdnem egy évszádon keresztül szinte feledésbe merült, majd a magyarok érdemeként újból felfedezték, Forray Miklós vezényletével lemezfelvétel készült róla.

szent_efrem_ferefikar_byfidelioBubnó Tamás művészeti vezető a honlapon Musica Sacra címmel leírja, hogyan kívánnak tisztelegni a zseniális mester szakrális művészete előtt. Maga Liszt Ferenc így vallott életének erről a fontos eleméről: „az egyházi zeneszerző prédikátor és pap is, s ahol a szó már nem elég az érzés kifejezésére, ott a hang ad neki szárnyakat és magasztosítja fel”. Az egyházi zene két budapesti templomban csendül majd fel: a Belvárosi Főplébániatemplomban (misék, a római katolikus liturgiába illeszthető kompozíciók, és orgonaművek) és az Avilai  Nagy  Szent  Teréz  Plébániatemplomban (oratóriumok és egyéb szakrális témájú, zenekart, illetve nagyobb hangszeres együttest igénylő művek). A sorozattal méltó módon, a magyar zenei élet kiemelkedő előadóművészeinek és a rendszeres templomi szolgálatot ellátó kórusok segítségével igyekeznek megszólaltatni Liszt egyházzenei műveit.

A Liszt-év egyik kiemelkedő programja lesz május 27-én a Vatikáni koncert, amelyen a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar lép fel Kocsis Zoltán vezényletével.

Bővebb információt a Liszt-év honlapján talál: http://liszt-2011.hu/hu

Thullner Zsuzsanna/ Magyar Kurír