A bíborosi kollégium

2010. november 22., hétfő | 21:59

A Római Szentegyház bíborosai külön testületet alkotnak, amely három rendre tagolódik. A testület sajátos feladatai közül az egyik legfontosabb a mindenkori pápa megválasztása.

A bíborosi kollégium a hagyományoknak megfelelően mindmáig három rendre, diakónusira, presbiterire és püspökire tagolódik, noha immár csak püspökökből áll (egyedi kivételek lehetségesek). A diakónusi rendbe azokat nevezi ki a pápa, akik a Római Kúriában teljesítenek szolgálatot, illetve azokat a nyolcvan éven felüli prelátusokat, akik mintegy szolgálataik elismeréséül kapják a bíborosi méltóságot. A presbiteri rendbe az egyházmegyéket vezető főpásztorok kerülnek.

A püspöki rendbe a pápa a presbiteri rend tagjai közül léptet elő bíborosokat, az éppen megüresedő helyekre. A hét szuburbikárius (Róma-környéki) egyházmegyére (Ostia, Albano, Frascati, Palestrina, Porto-Santa Rufina, Sabina-Poggio Mirteto, Velletri-Segni) hat bíboros jut, mert a dékán, akit a püspök-bíborosok maguk közül választanak, automatikusan megkapja az ostiai címet is, a korábbi megtartásával (az ostiai egyházmegye mára amúgy is csak névleges). A keleti egyházak pátriárkái közül kinevezett bíborosok ugyancsak a püspöki rendbe kerülnek, de mivel ők más sajátjogú egyházhoz tartoznak, nem sorolják őket a római helyi egyház „tiszteletbeli tagjai” közé, vagyis nem kapnak szuburbikárius egyházmegyei címet. Ugyanakkor nem vesznek részt a dékán megválasztásában, és nem is választhatók erre a tisztségre.

A dékán a testület vezetőjeként amolyan első az egyenlők között, akit a püspök-bíborosok választanak maguk közül, akárcsak a helyetteseként működő aldékánt. Igazi feladata a pápai szék üresedésének idején van: ekkor lényegében ő látja el az „ideiglenes államfő” hivatalát. Ő értesíti a pápa haláláról a többi bíborost, vezeti a bíborosok gyűléseit. Ő közli a gyászhírt a Szentszéknél akkreditált nagykövetekkel és a külföldi államfőkkel. A Vatikánvárosi Állam civil vezetését maga a bíborosi kollégium látja el, amit ő elnököl. A dékán joga püspökké szentelni az új pápát, ha megválasztásakor még nem volna az, illetve péteri szolgálata ünnepélyes megkezdésekor ő húzza fel a halászgyűrűt a pápa ujjára. Tisztségét (amiről bármikor lemondhat) megőrzi nyolcvanadik életéve betöltését követően is, de ilyenkor a konklávén már nem tud részt venni. Ez esetben helyét az aldékán veszi át, ha pedig ő is nyolcvan év feletti, akkor a sorban következő püspök-bíboros.

A camerlengo, vagyis kamarás eredetileg a pápai „pénzügyminiszter” volt. Ő felügyeli az Apostoli Kamarát, azt a hivatalt, amely a Szentszék vagyonát hivatott kezelni a széküresedés idején. Ilyenkor tulajdonképpen miniszterelnöki funkciókat lát el, ugyanis a pápa halálakor a bíboros államtitkár is felfüggesztődik hivatalából. A camerlengo állapítja meg hivatalosan a pápa halálát (háromszor keresztnevén szólítva, majd bejelentve: „Vere Papa mortuus est”), összetöri a halászgyűrűt, lepecsételi a pápai magánlakosztályt. Ezt követően ő szervezi a bíborosi kollégium és a Vatikán életét a széküresedés alatt. Ő állapítja meg a bíborosi gyűlések időpontját, szervezi a pápa temetését és magát a konklávét. Nyolcvanéves korában a camerlengo megbízatása megszűnik, hiszen az Apostoli Kamara is a Kúria egyik hivatala. Utódját a pápa nevezi ki, illetve széküresedés idején a bíborosok testülete választja meg ideiglenes jelleggel, s majd az új pápa erősíti meg.

A protodiakónus bíboros a diakónusi rend legrégebben kinevezett tagja. Ő az, aki bejelenti a népnek az új pápa megválasztását („Habemus Papam!”), beiktatásakor pedig feladja rá a palliumot. Még akkor is, ha esetleg koránál fogva a konklávén már nem vehetett részt. A protopresbiternek, vagyis a presbiteri rend rangidős tagjának nincsenek ilyen jellegű funkciói, minthogy többnyire Rómától távol élő bíborosról van szó.

A kollégium titkárának funkcióját nem bíboros látja el, hanem a Püspöki Kongregáció mindenkori titkára. A testületnek korábban volt saját kamarása, camerlengója is, aki vagyonát kezelte, illetve a konzisztóriumon jegyzői feladatot látott el.

A bíborosi kollégiumon belül is előfordul „áthelyezés”. Az ún. igénylés, vagy opció révén ugyanis az egyes presbiteri, vagy diakónusi címről át lehet lépni egy másikra. Tíz év elteltével pedig a diakónus-bíboros igényelheti előléptetését a presbiteri rendbe. Az igénylést a konzisztóriumon kell megtenni, s a pápa hagyja jóvá.

A bíborosok ún. titulusaik, illetve diakóniáik – azaz címtemplomaik – révén kötődnek mindmáig az Örök Városhoz, amelynek ilyenformán tiszteletbeli klerikusainak számítanak. A címtemplom lelkipásztori és anyagi ügyeinek intézésébe ugyan nem szólhatnak bele, de pártfogolhatják azt, illetve címerüket elhelyezik a templom kapuja mellett. Hasonlóképpen a püspök-bíborosok sem látják el immár a szuburbikárius egyházmegyék vezetését, amelyek saját ordináriussal bírnak.

A bíborosi kollégium legfontosabb testületi feladata a pápai szék üresedésekor jelentkezik: átmenetileg intézni a Szentszék ügyeit, megvitatni az egyházat érintő legfontosabb kérdéseket, illetve megválasztani az új római pápát. Ez utóbbi a XI. században vált a bíborosok kiváltságává, amit a fokozatosan kialakuló konklávé intézményének keretében gyakoroltak. Az a törekvés állt ennek hátterében, hogy Péter utódának megválasztását lehetőleg függetlenítsék a külső befolyásolási kísérletektől. Mégis, az európai nagyhatalmak sokszor elérték, hogy bizalmasaik bíborosi méltóságot kapjanak (az ún. „koronabíborosok”), és rajtuk keresztül egészen a XX. század elejéig még vétójogot is gyakorolhattak a konklávén.

Bíbor viseletük színe ma már elsősorban nem a fejedelmi méltóságot jelképezi, mint egykor, amikor  „az egyház hercegeinek” is nevezték őket, hanem – esküjük szavainak megfelelően – a vértanúságig elmenő hűségre emlékeztet.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír

                       Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
michael-blume-isten-kegyelmebol-hatalmunk-van-arra-hogy-atalakitsuk-vilagot
Michael A. Blume: „Isten kegyelméből hatalmunk van arra, hogy átalakítsuk a világot”

Magyarország apostoli nunciusát kérdeztük a húsvét misztériumáról és személyes tapasztalatairól.

2019. április 21., vasárnap
ferenc-papa-urbi-et-orbi-uzenete-husvet-vasarnapjan-az-elet-ura-ne-talaljon-minket-kozonyosnek
Ferenc pápa Urbi et Orbi üzenete húsvét vasárnapján: Az élet Ura ne találjon minket közönyösnek!

Április 21-én, húsvétvasárnap Urbi et Orbi üzenetében Ferenc pápa arról beszélt, hogy a feltámadt Krisztus nem hagyja magukra azokat, akiket próbatétel, fájdalom sújt. Imádkozott a Srí Lanka-i merényletek áldozataiért.

2019. április 21., vasárnap
Útravaló – 2019. április 21., húsvétvasárnap

Útravaló – 2019. április 21., húsvétvasárnap

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle