Ferenc pápa homíliája a firenzei stadionban: Az egyház az emberek között él

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmisén 1300 pap, 240 püspök, 500 szerzetesnő, 2200 plébániai delegátus és közel 50 ezer hívő vett részt. „Bergoglio è il nostro orgoglio”, vagyis „Bergoglio a mi büszkeségünk” – hirdették a transzparansek. Az oltárt fogvatartottak közös munkával ácsolták és ajándékozták a pápának.

„A mai evangéliumban Jézus két kérdést tesz fel a tanítványainak – kezdte beszédét a pápa. – Az első: »A nép kinek tartja az Emberfiát?« (Mt 16,13). A kérdés jelzi, hogy Jézus szíve és tekintete mennyire nyitott mindenki felé. Érdekli, mit gondolnak az emberek, kapcsolatba akar lépni velük. Anélkül, hogy tudná, mit is gondol a nép, a tanítvány elszigetelődik, és megítéli az embereket saját gondolatai és meggyőződése jegyében. Egészséges kapcsolatot tartani a valósággal, amelyben az emberek élnek, bánataikkal és örömeikkel az egyetlen járható útja annak, hogy segítsük és alakítsuk őket – magyarázta a pápa. – Csak akkor tudunk a szívükhöz szólni, ha belépünk hétköznapi tapasztalataik világába, amelyek a munka, a család, az egészség problémái, a közlekedés, az iskola…”

„Ez az egyetlen módja, hogy megnyissák a szívüket Isten meghallására. Ugyanis amikor az Isten beszélni akart velünk, megtestesült. A tanítványok soha nem felejthetik, hogy honnét hívták őket. Ez ránk is érvényes! – folytatta a pápa. – Éppen ez a hely, ez a stadion emlékeztet bennünket erre. Az egyház, miként Jézus, a nép között és a népért él. Éppen ezért az egyház egész története során mindig magával vitte ugyanezt a kérdést: »Ki Jézus a mai emberek számára?« A toszkán eredetű Nagy Szent Leó pápa, akinek ma van az emléknapja, a szívében hordozta ezt a kérdést, ezt az apostoli vágyat, hogy mindenki megismerhesse Jézust” – utalt a pápa a nagy egyházatyára.

„Éppen ezért szükséges megérlelni a benne való személyes hitet. De ez már Jézus második kérdése az apostolokhoz: »Hát ti kinek tartotok engem?« (Mt 16,15) E kérdés visszhangzik a mai tanítványok lelkében, és ez döntő fontosságú önazonosságunk és küldetésünk szempontjából. Csak ha elismerjük Jézust a maga igazságában, leszünk képesek meglátni emberlétünk igazságát, és így járulhatunk hozzá, hogy a társadalom emberségesebb legyen. Megőrizni és hirdetni a Jézus Krisztusban való igaz hitet, ez a mi keresztény azonosságunk középpontja – folytatta a pápa –, mert akkor tudunk behatolni az Isten titkába és az ember titkába, ha felismerjük az emberré lett Isten Fia titkát.”

„Jézus kérdésére Simon Péter válaszol: »Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.« (Mt 16,16) A válasz magában foglalja Péter egész küldetését, és összefoglalja mindazt, amivé lesz az egyház számára a péteri küldetés. Ez pedig a hitigazság megőrzése és továbbadása, az egyházak közötti közösség védelme és előmozdítása, illetve az egyház fegyelmének megóvása. Ebben a küldetésében Nagy Szent Leó pápa példaértékű modell maradt számunkra” – hangsúlyozta pápa.

„A mi örömünk osztozni ebben a hitben, hogy árral szemben is haladjunk, hogy felülmúljuk az ellenvéleményeket, melyek Jézusban ma is csak prófétát és jó embert látnak. A mi örömünk ezzel szemben annak a felismerése, hogy jelen van benne Isten, ő az Atya küldötte, aki emberré lett az emberiség üdvösségére. Péter vallomása nemcsak az üdvösségünk alapja, hanem az út is, amelyen keresztül megvalósul és célba jut” – mondta a pápa.

„Az üdvösség titkának gyökerében ott áll az irgalmas Isten akarata, aki önmagát adja egészen a megtestesülésig, hogy megtaláljon minden embert a maga konkrét élethelyzetében. Istennek ezt az irgalmas szeretetét ismeri fel Simon Péter Jézus arcán. Ugyanezen arc felfedezése a mi hivatásunk azokban a formákban, melyeket az Úr hagyott közöttünk: szavában, mely megvilágítja elménk homályát; szentségeiben, melyek új életre szülnek minket; a testvéri közösségben, melyet a Szentlélek teremt a tanítványai között; a határtalan szeretetben, mely nagylelkű és figyelmes szolgálatot végez mindenki felé; a szegényekben, akik bennünket Jézus szándékára emlékeztetnek, hogy önmaga és az Atya kinyilatkoztatása a megalázott keresztre feszített képét öltse fel.

Ez a hitigazság megbotránkoztat, mert hitet kér abban a Jézusban, aki jóllehet Isten, kiüresíti önmagát a szolga állapotáig, a kereszthalálig, és ezért teszi őt Isten a mindenség Urává. Ezt az igazságot csak akkor ölelhetjük át, ha belépünk Jézus Krisztus titkába. Csak Krisztus szívéből indulva tudjuk megérteni, megvallani és megélni az ő igazságát” – emelte ki Ferenc pápa.

„Valójában az isteni és az emberi közötti közösség, mely teljesen megvalósult Jézusban, lesz a mi célunk, ahová az emberi történelem elérkezik. A találkozás boldogsága a mi gyengeségünk és az ő nagysága, a mi kicsinységünk és az ő irgalma között tölti majd be az összes hiányosságunkat. Ám ez a cél nemcsak egy távlat, hanem vonz is bennünket a maga gyengéd erejével, és már itt elkezdődik, hogy megízleljük, megéljük és felépítsük napról napra mindazt a jót, amit magunk körül vetünk. Ezek a magok segítenek egy új emberiség megteremtésében, mely senkit nem hagy a peremen, senkit nem selejtez le, ahol a nagyobb szolgál, és ahol a kicsiket megsegítik.

Isten és ember nem két szembenálló szélsőség, hanem öröktől fogva keresik egymást, mert az Isten felismeri saját képét az emberben, az ember pedig önmagára ismer, ha az Istenre néz. Ezt az igazságot ismerte fel Nagy Szent Leó pápa is: az igazi bölcsesség Krisztus kötelékében és az egyház szolgálatában áll. A humanizmus, melynek nagy tanúja éppen Firenze, a legkreatívabb pillanataiban mindig felöltötte a karitász, a szolgáló szeretet arcát” – zárta a firenzei stadionban tartott szentmise homíliáját Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatikáni Rádió; AFP, Reuters

Magyar Kurír