Átadták a Magyar Örökség díjakat

Hazai – 2006. december 18., hétfő | 9:41

December 16-án átadták a Magyar Örökség díjakat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A díjazottak közöt szerepel a Budavári Mátyás-templom Ének- és Zenekara, valamint Tardy László karnagy.

A Magyar Örökség díjat évente négy alkalommal, esetenként hét díjazottnak adnak át. A kitüntetetteket kizárólag állampolgári javaslatok alapján választja ki a  Magyar Örökség díj Bírálóbizottsága.

A Magyar Örökség díj Bírálóbizottságának tagjai: Hámori József neurobiológus, a Bizottság elnöke, Fekete György belsőépítész, a Bizottság alelnöke. Tagok: Bakos István tanár, művelődéskutató, Benkő Samu irodalomtörténész (Kolozsvár), Bolberitz Pál teológus, vallásfilozófus, Dávid Katalin művészettörténész, Farkas Márta egyetemi oktató, Gazda István tudománytörténész, Hegedűs Miklós matematikus, Jókai Anna író, Juhász Judit újságíró, Juhász László művelődéstörténész, Németh Magda pedagógus, Ódor László tanár, Palkovits Miklós agykutató, Pázmándi Gyula közgazdász, Poprády Géza könyvtáros, Pungor Ernő természettudós, Rókusfalvy Pál pszichológus, Roska Tamás villamosmérnök, a számítástechnika és a bionika kutatója, Schulek Ágoston tanár, Spányi Antal római katolikus megyéspüspök, Sunyovszky Sylvia színművész, Szakály Sándor történész, Tóthpál József művelődéskutató, Varga Csaba jogfilozófus, Veres-Kovács Attila református lelkész (Nagyvárad), Zelényi Annamária nyelvész, Zelnik József etnográfus. A Bizottság örökös tagja Balogh János zoológus, ökológus professzor.

A díjátadáson minden kitüntetettről méltatás hangzott el, majd a díjazottak nevében Tardy László karnagy köszönte meg a kitüntetést. Hangsúlyozta: „az örökség, aminek hordozói, gondozói vagyunk nem sajátunk, nemcsak az Ének- és Zenekaré, nemcsak a templomé, az egyházközségé, a Váré, de Budapesté, a nemzeté. ... Mindazoké, akik igaz hittel, szívvel, szerényebb vagy nagyobb képességgel valaha is itt munkálkodtak, vagy most teszik a tőlük telhető legtöbbet, legjobbat.”

2006. december 16-án Magyar Örökség díjat kapott:

A Budavári Mátyás-templom Ének- és Zenekara, valamint Tardy László karnagy egyházzenei művészete

A Lónyay utcai Református Gimnázium és Kollégium erkölcsnemesítő pedagógiája

Halassy Olivér rendkívüli sportteljesítménye és embersége

Bakay Szilárd vezérezredes hazafias helytállása

Az Angster-család orgonaépítő művészete

Irányi Béla megrendítő emberi példája

Ratkó József költészete

* * *

Részlet Mohay Miklós a Mátyás-templom Ének- és Zenekaráról mondott laudációjából.

A Budavári Nagyboldogasszony, közismertebb nevén a Mátyás-templom Ének- és Zenekara hazánk legtöbbször fellépő templomi együttese. Tevékenységének középpontjában mindenkor a vasárnapi és ünnepi nagymisék zenei feladatainak ellátása állt és áll ma is.

Az énekkar létszáma 50-60 fő, a zenekarban játszók száma a művektől függően 25-45 között mozog. Mindkettőt jól képzett ének- vagy zenetanárok, hivatásos muzsikusok, valamint az egyházi zenét szerető amatőrök alkotják, akik szabadidejük komoly részét áldozzák a templom és a szent zene ügyéért. A vasárnap délelőtt 10 órakor tartott ünnepélyes, latin nyelvű nagymisén évente 20-25 alkalommal hangzanak fel zenekaros misék, az énekkar a többi vasárnapon Hock Bertalan orgonaművész közreműködésével szerepel. A vasárnapi miséken kívül az együttes más alkalmakkor is énekel: nagyheti és más ünnepi szertartásokon, egyházzenei hangversenyeken, esküvőkön, temetéseken, gyászmiséken. Fellépéseik száma évente 70 és 80 között mozog.

A Budavári Nagyboldogasszony templom Ének- és Zenekara, amely Magyarország legrégebbi zenei együttese, 1688-tól folyamatosan működik, múltja azonban régebbi korokba, a török hódoltság előtti időkre nyúlik vissza.

Az ének- és zenekar jelenlegi vezetője Tardy László, hazánk egyik legjelentősebb egyházzenésze. Munkássága szorosan összefonódik a Mátyás-templom történetével, hiszen 40 éve, 1966 óta látja el a karnagyi és a kántori szolgálatot. Egyházzenei tevékenysége azonban ennél sokkal szélesebb körű: kántortovábbképzőn és karnagyképzőn tanít, tanulmányokat ír, kiadványokat szerkeszt (többek között az ő nevéhez fűződik az Éneklő Egyház énekgyűjtemény szerkesztése is). Hosszú idő óta az Országos Magyar Cecília Egyesület társelnöke, a Semmelweis Egyetem Kamarazenekarának karmestere és a Központi Szeminárium énektanára. E tevékenységei során szorosan együttműködik a katolikus egyházi vezetőkkel, püspökökkel, papokkal. Véleménye, szava számukra is döntő egy-egy kérdésben.

A Mátyás-templom Ének- és Zenekara és karnagya, Tardy László a magyar szellemi élet jelentős képviselői. A Magyar Örökség díjra érdemesnek tartom őket.

A laudáció teljes szövege Dokumentumok rovatunkban olvasható.

Magyar Kurír