Wolfgang Reinhard tartott előadást a „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport zárórendezvényén

2017. május 5. péntek 17:25

Május 3-án tartották a 2012-ben alakult MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport utolsó tudományos találkozóját Budapesten, az MTA székházában. A rendezvényen a freiburgi Albert Ludwig Egyetem emeritus professzora „Felekezet és felekezetszerveződés Európában” címmel tartott előadást.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A rendezvény megnyitóján Tusor Péter, a kutatócsoport vezetője nemcsak a vatikáni levéltári források kiváló ismerőjeként, hanem Leopold von Ranke (1795–1886) óta a legjelentősebb hatású német történészként méltatta Wolfgang Reinhard professzort. Néhány számszerű adat munkásságáról: huszonöt könyv, 219 közlemény és számos recenzió szerzője; ötvenhárman doktoráltak és kilencen habilitáltak a témavezetése alatt. Három fő kutatási területe a 17. század eleji Borghese-pontifikátus vizsgálata a kora újkori mikropolitikai megközelítés alkalmazásával; a kolonizáció és kulturális antropológia; valamint a felekezetszerveződés (konfesszionalizáció) teóriájának kidolgozása. E harmadik témakörhöz kapcsolódott május 3-i előadása is, melyet a Pécsi Tudományegyetem docense, Forgó András fordított magyar nyelvre.

Konfession und Konfessionalisierung in Europa. Der Stand der Diskussion (Felekezet és felekezetszerveződés Európában) című előadásában Wolfgang Reinhard először a konfesszionalizációs modell 1977-es megalkotásának körülményeiről beszélt, majd a negyvenéves elmélettörténet egyes állomásait fejtette ki. 1977 és 2010 között ugyanis hat tanulmányában is foglalkozott a konfesszionalizációval: továbbgondolta elképzeléseit, illetve válaszolt a kritikákra. 1977-es munkájában arra mutatott rá, hogy a katolikus „ellenreformáció” a protestáns reformációval párhuzamosan hozzájárult az európai társadalom modernizációjához.

1981-ben az ágostai hitvallás (Confessio Augustana) egy évvel korábbi jubileuma alkalmából ismét elővette a témát, visszanyúlva Ernst Walter Zeeden „felekezetiség korszakának” javaslatához. Itt az ellenreformáció már nem a háromlépésű dialektikus modell (reformáció–ellenreformáció–konfrontáció) egyik állomásaként került elő, hanem Reinhard professzor párhuzamosan vizsgálta az 1500-as években kialakuló felekezeteket (német evangélikus, mediterrán trienti katolikus, svájci református, anglikán), továbbá egy irányba mutató spirituális, szellemi és társadalmi modernizációs szerepüket.

A neves történész nemcsak a német territoriális egyházak kontextusában elemezte a felekezetszerveződést; a vizsgálódást Franciaországra és Itáliára is kiterjesztette, érvényességét pedig a korabeli Európára. Felidézte: 2010-ben evolúcióelméleti szempontból vizsgálta a folyamatot és mutatta be, hogyan jöttek létre és határozták meg magukat az új felekezetek, az életképesek miért tudtak fennmaradni, sok kezdeményezés (pl. anabaptisták, antitrinitáriusok) miért tűnt el vagy szorult perifériára.

Előadása második felében Reinhard professzor az elméletét ért újabb kritikákra reflektált, és részben kultúrantropológiai szempontok mentén továbbgondolta modelljét. Végső összegzésével azonosulhatunk: a kora újkori vallási folyamatokat nem a történeti hatás–ellenhatás, hanem a modernizációs parallellitás szemszögéből értékelő konfesszionalizációs modell helytálló és fejlődőképes paradigmának bizonyult az európai történelem megismerésében és megértésében.

A találkozót a lutheri reformáció kezdetének 500. évfordulója nemzetközi eseményei (https://www.refo500.com/) sorában rendezték meg, a Lendület program keretében, az MTA támogatásával. További részletek és az előadás magyar szövege hamarosan elérhetők lesznek a Lendület kutatócsoport honlapján (http://institutumfraknoi.hu/) – tájékoztatta szerkesztőségünket Tóth Krisztina, a kutatócsoport tagja.

Képek: Guitman Barnabás

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
imaest-tisztasagert-isten-tervet-keresve
Imaest a tisztaságért – Isten tervét keresve

Októberben belföldi és a határokon túli helyszíneken is tartanak imaestet a tisztaságért. 18-án Budapesten, az Örökimádás-templomban a Nyolc Boldogság Közösség szervezésében tartott estén Bíró László püspök mutatott be koncelebrált szentmisét, a homíliát Roska Péter mondta.

14:50
a-teljes-ember-kepzese-doktorra-avatas-es-diszdoktori-cim-adomanyozasa-pazmany-napon
A teljes ember képzése – Doktorrá avatás és díszdoktori cím adományozása a Pázmány-napon

A 2017/18-as akadémiai évben október 16-án megrendezett Pázmány-nap Szuromi Szabolcs rektor ünnepi beszédével kezdődött Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pálról elnevezett dísztermében. Az eseményen doktori címeket adományoztak és habilitációs okleveleket adtak át.

12:40