Németh Norbert elmondta, a kereszténységgel kapcsolatos pamfletek nem új keletűek – mármint az írások –, hiszen ezek együtt terjedtek el a keresztény tanításokkal.
Az előadó szerint a téma aktualitását az adja, hogy az utóbbi években több könyv és film jelent meg, amelyek a vallással, illetve a kereszténységgel foglalkoztak.
A koncepciózus, tényekre alapozni látszó, de tényeket eltorzító „műfajú” írásokról, filmekről a hívő vagy/és az igazságot kereső embernek tudnia kell egyrészt saját világnézetének érdekében, másrészt azért is, hogy válaszolni tudjon ezen alkotásokban felmerülő kérdésekre és kihívásokra – hangsúlyozta Németh Norbert.
Az egyetemi lelkész szerint azzal, hogy egy film megjeleníti, képpé teszi az Istent, rögtön értelmezi is: kiemel, kihagy vagy összevon bizonyos evangéliumi jeleneteket, óhatatlanul hozzátold, hozzáképzel a történethez eseményeket, párbeszédeket vagy mozdulatokat. A témaválasztás önmagában még nem garancia a minőségre. A filmet esendő emberek készítik, a mindenkori korhangulatnak, az anyagi kereteknek és a saját, nem egyszer korlátozott színészi és rendezői képességeiknek és fantáziájának a függvényében.
Egy Jézusról szóló könyvben vagy filmben mindig a szerzők, a rendezők szeretnék ábrázolni és megragadni az Ábrázolhatatlant, a Megragadhatatlant, ám számolni kell azzal, hogy minden interpretáció hiányos marad. Minél nagyobb a hiány, annál hangosabb a felháborodás – emelte ki Németh Norbert.
Az újszövetségi kánonon – az újszövetségi 27 sugalmazott könyvön – kívül létező írásoknak több csoportja és elnevezése is van. Sok írás volt forgalomban a kereszténység kezdeti évszázadaiban, de az egyházatyák fennmaradt levelezéseiből, lejegyzett prédikációiból minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a most Újszövetségként ismert könyvek gyűjteményén kívül nem tulajdonítottak hasonló tekintélyt egyetlen más műnek sem – hangzott el az előadásban. – Az Újszövetség írásaiból rajzolódik ki az igazi Krisztus-kép.
Az áliratokat, vagyis apokrifeket az egyházi közösségek nem fogadták el. Nem másolták, istentiszteleteken nem olvasták őket. Ezek az apokrifek azt bizonyítják, hogy az emberek kíváncsisága határtalan. Sokszor a Jézus életéből nem ismert szakaszokat, mint Jézus gyermeksége például vagy a csendes názáreti harminc esztendő, kipótolták a fantáziájukkal. Nem egyszer azért is íródtak ilyen áliratok, hogy a hiteles keresztény tanítást elferdítsék és megkérdőjelezzék. Persze ez az éremnek csak az egyik oldala, a másikon pedig azt láthatjuk, hogy az apokrifek különleges panorámát nyitnak meg előttünk, hiszen az apostoli atyák írásainak kortársai – mutatott rá Németh Norbert.
Az egykori apokrifek, Bibliába be nem került írások reneszánszát tapasztaljuk napjainkban. Ezáltal elérhetővé és „kitapinthatóvá” vált az a gnosztikus hullám, amely ezen írások gyakori ihletője volt. Ebben a sodrásban Dan Brown arra bátorítja olvasóit, hogy a kereszténységet ne másnak tekintsék mint egy gigantikus, kétezer éve folyó csalásnak, hatalmi összeesküvésnek – figyelmeztetett az egyetemi lelkész, aki következő előadásában Dan Brown könyvének, a Da Vinci-kódnak veszélyeire, félreértéseire és szándékos megtévesztéseire fogja felhívni a figyelmet.
Az Egyetemi Lelkészség következő nyitott előadása a Savaria Egyetemi Központ „D” épületének földszinti előadótermében (Szombathely, Berzsenyi D. tér 2.) lesz december 14-én, hétfőn 18 órakor Da Vinci-blöff címmel.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír