A 20. századi ír és magyar szabadságharc emlékére nyílt kiállítás Budapesten

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Párhuzamos forradalmak című tárlat jórészt eddig ismeretlen archív fényképeken mutatja be a két felkelés főbb eseményeit, fordulópontjait. A történeti kiállítás mellett a galériában Martyn Ferenc (1899–1986) ír származású Munkácsy- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész címmel is elismert festőművész Tatán őrzött alkotásai is láthatók, jelezve, hogy az ír–magyar kulturális és történeti kapcsolatok egyre szorosabbá válnak.

A két tárlatot Pat Kelly budapesti ír nagykövet, Jakab Gábor történész és Kövesdi Mónika művészettörténész nyitották meg.

Jakab Gábor beszédében Bibó István Az európai társadalomfejlődés értelme című tanulmányából kiindulva hangsúlyozta, hogy a kereszténység európai megjelenésével az erkölcsös hatalomgyakorlás is egyre fontosabbá vált. Ez utóbbi fogalom kapcsán arról beszélt, hogy például a forradalmak esetében egy pusztító ellenséggel szemben jobb fellázadni, mint tétlenül maradni. 

„Az 1916-os ír húsvéti felkelés és az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősei szelíd erővel, rendezetten a szelídítés eszközei voltak. A jó védelmében létező erő képviselői. Valódi férfiak és nők voltak, nem voltak pszichologizáló öngyógyítók és önfelmentő megváltók, nem a musicalek, operettek és akciófilmek hamis világából léptek elő” – hangsúlyozta Jakab Gábor, majd arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy bár végül mind az ír, mind a magyar szabadságharc elbukott, a történelem mégis a legyőzötteket igazolta. A történész úgy fogalmazott: „Az írek és a magyarok történelme azt példázza, hogy a közösségért hozott áldozatnak mindig van értelme.”

Kövesdi Mónika művészettörténész a Martyn Ferenc képeiből összeállított tárlattal kapcsolatban elmondta: az apai ágon ír felmenőkkel rendelkező művész életművének visszatérő motívuma a katona alakja (ő maga is katonaként szolgált az I. és a II. világháborúban),  de ez a motívum a családtörténettel is szoros kapcsolatban van, hiszen a Kossuth-díjas festőművész önéletrajzából kiderül, hogy egyik őse a második keresztes hadjáratban csapatokat vezetett Palesztinában.

Kövesdi Mónika az életrajz fontos állomásainak ismertetése után kiemelte, Martyn Ferenc egész életében az új művészeti nyelv terjesztésén fáradozott, a modernitás szellemében alkotott, kezdetben az Európai Iskola művészcsoport platformján, annak friss szemléletű törekvéseivel összhangban, majd miután az absztrakt művészetet a hivatalos kultúrpolitika kiszorította a művészeti életből, magányosan. A művészettörténész hozzátette: Martyn Ferenc Pécsett és Tatán is művészeti központot hozott létre jelenlétével; a Tatának adományozott képek láthatók most a galériában.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Szabó Béla

Magyar Kurír