A bécsi egyházi elitképző magyar növendékeiről tartottak konferenciát

2014. december 5., péntek | 13:01

„A bécsi Augustineum és Magyarország” címmel kiterjedt alapkutatást lezáró egyháztörténeti konferenciára került sor december 4-én a piliscsabai lazarista Szent Vince Szakkollégiumban az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport szervezésében – tájékoztatott Tóth Krisztina.

A konferencia hátterét a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Karának Történeti Teológiai Intézetével együttműködésben végzett nemzetközi projekt adta, amelynek keretében a bécsi egyházi elitképző intézet, a Frintaneum, más néven Augustineum magyarországi növendékeinek életútját tárták fel és sűrítették lexikonszócikkekbe a résztvevők. A szimpózium lehetőséget adott ezek továbbgondolására, a Magyarország különböző egyházmegyéiből érkezett teológushallgatók későbbi karrierjének bővebb ismertetésére, a forrásadottságok, életutak összevetésére.

Az első szekciót Török József professzor bevezető szavait követően a kutatócsoport vezetője, Tusor Péter nyitotta, aki a projekt megszületésének hátterét, egyetemi és akadémiai beágyazottságát és az abban rejlő lehetőségeket vázolta. Ezután Fazekas István a győri egyházmegyés és pannonhalmi bencés növendékek pályájának bemutatásán keresztül a kutatás metodikáját részletezte. Rávilágított, hogy a különböző forrásokban fellelhető elszórt adatok megfelelő kontextusba helyezéséhez hiányoznak a 19. századra vonatkozó alapkutatásra épülő általános egyháztörténeti munkák. A következő előadó, Rétfalvi Balázs a szombathelyi növendékek integrációs stratégiáit ismertette. Végső megállapítása az volt, hogy bár az Augustineum célja a birodalmon belüli integráció elősegítése volt, ezt a szombathelyi egyházmegyében nem igazán sikerült megvalósítani. A szekciót Fogl Krisztián előadása zárta, melyben a veszprémi egyházmegyéből érkezett hallgatókat vette sorra, a kimagasló egyházi karrierek sorában megemlítve – többek között – Luttor Ferenc, Lukcsics József, Hoss József és Palotay Ferenc pályáját.

A második szekció első négy előadása hasonló szerkezeti vázra épült, sorra véve a kutatás során tapasztalt kihívásokat, az adott egyházmegye növendékeinek hátterét, nyelvi műveltségét, a későbbi frintaneista karrierek fő csapásirányait (oktató, plébános, egyházmegyei szentszéki adminisztrációban szolgáló pap), irodalmi, teológiai, tudományos munkásságukat egy-egy kiemelkedő példán keresztül. Az első előadó, Kanász Viktor a székesfehérvári frintaneista papokról beszélt, ezt követően Urbán Márta a pécsi papi karriereket vizsgálta. Zolnai Tamás a váci frintaneista papi életpályákat, míg Sági György a kalocsai és csanádi egyházmegyés növendékek életrajzát rekonstruálta. Szirtes Zsófia az egri főegyházmegyei levéltár „Frintaneum-fondját” elemezte. A mindössze egydoboznyi iratanyag rendkívül értékes forrás különösen 1816–1819-et tekintve, amikor a prímási szék betöltetlensége idején az egri érsek, báró Fischer István tartotta kézben országos szinten a Frintaneum ügyeit. Az utolsó előadó, Benczik Fanny az első négy előadó által követett metodikához tért vissza, különös gondot fordítva az esztergomi frintaneisták irodalmi munkásságának ismertetésére. A szekciót Gárdonyi Máté zárszava és Tusor Péter összegzése zárta.

Fotó: Guitman Barnabás

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
hittel-multbol-jovobe-mindszenty-szobrot-avattak-petofiszallason
Hittel a múltból, a jövőbe – Mindszenty-szobrot avattak Petőfiszálláson

A Mindszenty Társaság és a Magyar Pálos Rend meghívására gyűltek össze a hercegprímás szobrának avatására, valamint a társaság alapította Mindszenty-emlékérem átadására az ünneplők Petőfiszállás-Pálosszentkúton március 23-án. Az ünnepen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be szentmisét.

2019. március 23., szombat
a-biblia-uzenete-napunk-gyumolcset-hozza-meg
Napunk gyümölcsét hozza meg

Nagyböjt 3. vasárnapja – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 13,1–9)

2019. március 23., szombat