Kettős évfordulót ünnepelnek a máriacsiklovai kegyhelyen

A zarándokok már július 1-jén megérkeztek. A krasován falvakból zászlókkal és gazdagon díszített keresztekkel csoportosan érkeztek a hívek; megkerülték a főoltárt, köszöntötték a Szűzanyát, majd a közelben keresztúti ájtatosságot végeztek. Este fél nyolckor horvát nyelvű szentmisét tartottak a Mária-kegyhelyen.

Július 2-án reggel Sima M. Mihai Milan krassócsörgői plébános a szabadban, annak az oromnak a lábánál mutatott be szentmisét, amelyen a templom található; koncelebráltak a krasován falvak papjai és Lauš Nikola püspöki irodaigazgató. A berestyei bolgár híveknek Drăghia Novița helyi plébános mutatott be szentmisét a templomban.

A német, román és magyar hívek keresztúti ájtatosságon vettek részt, amelyet Mario Karnel teológus hallgató vezetett; majd német, román és magyar nyelven Dirschl Johann általános helynök mutatott be szentmisét a kegytemplomban; koncelebrált Pălie Veniamin resicabányai lelkipásztor, a Havas Boldogasszony-templom plébánosa és Augustin Bărbuț O.Carm. oravicabányai plébános, aki a csiklovai közösséget is pasztorálja.

Az idei zarándoklat kettős jubileum  jegyében zajlott: 295 éve nyilvánították hivatalosan is zarándokhellyé a régi máriacsiklovai kápolnát, és 245 éve építették fel a jelenlegi kegytemplomot.

Erwin Josef Țigla, a Bánsági Hegyvidéki Német Demokrata Fórum elnöke gondoskodott a kettős jubileumra emlékező különleges bélyeg és elsőnapi boríték kiadásáról.

A bélyeg, melyen a 2022. július 2-i dátum szerepel, az oravicabányai postahivatalt ezen a napon elhagyó összes postai küldeményre rákerült.

* * *

A máriacsiklovai kegyhely története a török uralom idejére nyúlik vissza. Úgy tartják, hogy abban az időben több remete élt meghúzódva egy barlangban, annak a sziklának a közelében, amelyen a jelenlegi templom áll. Egyikük a barlangba rejtve őrizte a csiklovai Mária-ikont, megóvva a törökök pusztításától.

Az első német katolikusok – a Windberger és a Lang család – már 1700 körül letelepedtek Csiklován, és az épségben megmaradt kegyképet egy kis kápolnában helyezték el. 1717-ben 166 család élt itt. A kápolnát újjáépítették, majd 1777-ben kibővítették, ekkor nyerte el mai formáját.

A jelenlegi templom apszisa a régi, 18. század eleji kápolna, amely elé egy téglalap alakú hajó épült barokk toronnyal. A jobb oldalon egy portikusz (tornác) vezet a sekrestyébe.

Nádasdy László csanádi püspök 1727-ben a helyet kegyhelyként ismerte el, és hivatalosan is a bánsági hegyvidéken élő hívek zarándokhelyévé vált. Adalbert von Falkenstein püspök, aki egy évvel korábban felkereste a kegyhelyet, 1734-től kezdve az augusztus 15-i és szeptember 8-i zarándoklatok alkalmával különleges búcsút engedélyezett. VI. Piusz pápa 1798-tól egész évre kiterjesztette a csiklovai zarándoklatok esetében elnyerhető búcsút.

A Boldogságos Szűzanya sok kegyelmet adott és hozzá imádkozva sokan meggyógyultak Máriacsiklován, amit tükröznek azok az ezüst ajándékok és votívképek is, melyeket a hívek hoztak, akik Isten segítségét égi Édesanyánk közbenjárására kapták meg.

A Windberger család egyik gyermeke 1854. május 12-én a csiklovai templom sziklájáról a szakadékba zuhant; a kétségbeesett édesanya imáinak és a Szűzanya segítségének köszönhetően a lányt sértetlenül találták meg.

A máriacsiklovai kegyhelyhez kapcsolódó csodák, kegyelmek, lelki ajándékok miatt a mai napig tartanak a zarándoklatok. Július 2-án a Bánság katolikus nemzetiségei – horvátok (krasovánok), németek, románok, magyarok és néhány éve bolgárok – találkoznak itt; a cseh hívek pedig augusztus 15-én és szeptember 8-án.

Forrás: Temesvári Egyházmegye

Szöveg és fotó: Erwin Josef Țigla

Magyar Kurír