A keresztényeknek a zsidóság szövetségeseként kell küzdeniük az antiszemitizmus ellen

XXIII. Jánostól Ferencig: zsidók és keresztények párbeszédben címmel szervezett konferenciát a Sant’Egidio közösség Rómában. A keresztény és a zsidó vallás közötti párbeszéd olyan örökség, amely arra vár, hogy egyre jobban kibontsuk a benne rejlő lehetőségeket – hangsúlyozta Marco Impagliazzo, a találkozót szervező közösség elnöke. A vasárnap szentté avatott XXIII. János és II. János Pál pápák meghatározó szerepet játszottak abban, hogy a keresztény és a zsidó vallás ismét közeledjék egymáshoz. Többek között az ő gesztusaiknak és tanításuknak köszönhetően fedezték fel a katolikusok saját zsidó vallási gyökereiket – emlékeztetett rá.


Andrea Riccardi történész, a Sant’Egidio közösség alapítója elmondta, hogy a két világháború közötti Lengyelországban az antiszemitizmus áthatotta a katolikus világot, de az ifjú Wojtyla már nagyon korán a lengyel katolikusok és zsidók együttélésének hírnökévé vált. Wadowicében jó barátság fűzte zsidó származású kortársaihoz. Krakkóban közelről látta azokat, akik a halálba mentek, és a holokausztról úgy nyilatkozott, mint hatalmas tragédiáról, amelynek ő maga is szemtanúja volt. A koncentrációs tábor a földi pokol szimbólumát jelentette számára, amelyben megmutatkozik „a legnagyobb gonoszság, amit ember tehet a másik ellen”. Pápaként ellátogatott a római nagy zsinagógába, és kifejezésre juttatta: elválaszthatatlan kötelék áll fenn a kereszténység és a zsidóság között. Elismerte, mennyit szenvedett a zsidó nép a katolikus résztől is jelen lévő antiszemitizmus és a Soá miatt. Idősebb testvérnek nevezte a zsidóságot, 1993-ban elismerte a zsidó államot, hét évvel később pedig, szentföldi látogatása során az antiszemitizmust az emberiség ellen elkövetett hatalmas bűnnek nevezte.


David Rosen rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság elnöke elmondta: a zsidó állam elismerése és a jeruzsálemi látogatás két nagyon fontos gesztus volt, mert amikor Izraelnek már nem kellett azzal a kérdéssel küzdenie, hogy miként viszonyul hozzá az egyház, akkor megnyíltak a párbeszéd útjai. „A párbeszéd során olyan mértékben tudja megérteni egyik fél a másikat, amilyen mértékben a másik is megérti önmagát” – hangsúlyozta.


Riccardo Di Segni római főrabbi kiemelte, mennyire vágyott II. János Pál pápa arra, hogy új alapokon építse fel a kapcsolatot a zsidósággal. A teológiai elveket képes volt konkrét, mindenki számára érthető gesztusokkal kifejezni, például amikor Auschwitzot korunk Golgotájának nevezte. Di Segni rabbi elmondta, hogy ezek korszakalkotó jelentőségű folyamatok voltak, amelyek megváltoztatták a zsidó–keresztény kapcsolatokat. Rengeteg tennivaló van még ez ügyben, sok a megválaszolatlan kérdés. A problémák könnyebben oldódnak meg, ha az emberek között barátságos, testvéri viszony alakul ki – hívta fel a figyelmet.

Walter Kasper bíboros, a zsidósággal való kapcsolatokért felelős bizottság volt elnöke a konferenciának elküldött beszédében hangsúlyozta: a keresztények és zsidók között kialakult jó együttműködés, tartós barátság fontosabb, mint a párbeszédről és egymás kölcsönös elismeréséről szóló dokumentumokat bemutató sok kötetnyi anyag. Kasper úgy tartja: „a zsidóságnak és kereszténységnek szüksége van egymásra, vagyis függenek egymástól… Ha az ágakat elszakítjuk a gyökerektől, akkor az ágak meggyengülnek és meghalnak, de a gyökerek sem hoznak gyümölcsöt ágak nélkül.”


A délutáni ülésszakot Frosinone-Veroli-Ferentino püspöke, Ambrogio Spreafico moderálta, aki az olasz katolikus püspöki konferencia népek evangelizációjáért és az egyházak közötti együttműködésért felelős bizottságának elnöke. Hozzászólt Kurt Koch bíboros, a zsidósággal való vallási kapcsolatokért felelős bizottság jelenlegi elnöke is, aki hangsúlyozta: az antiszemitizmus olyan betegség, amelyet napjainkban is nehéz gyógyítani, és a katolikus egyháznak kötelessége a zsidóság hűséges szövetségeseként felvenni a harcot ez ellen a szörnyű jelenség ellen.”


Oded Wiener rabbi, az Izraeli Főrabbinátus igazgató elnöke a két szent pápa izraeli utazásait elevenítette fel. Marco Roncalli XXIII. János pápa zsidósággal való kapcsolatairól beszélt. Abraham Skorka rabbi, Ferenc pápa Buenos Aires-i barátja zárta a hozzászólók sorát, aki hangsúlyozta: a Szentatya májusi szentföldi utazása jel lesz, a béke jele.

Fotók: Tino Veneziano

Magyar Kurír
(tzs)