A kiégés megelőzéséről tartottak képzést a nagyváradi karitász munkatársainak

Az egybegyűlteket Böcskei László megyéspüspök köszöntötte, aki rámutatott, mennyire fontos az alkalmazottak lelki-szellemi egészségére figyelmet fordítani. Hangsúlyozta: A karitász munkatársai olyan munkakörökben dolgoznak, ahol nagy a kiégés veszélye, mivel nap mint nap betegeken, időseken, rászorulókon segítenek, hétvégenként, ünnepnapokon is, a világjárvány alatt is, függetlenül attól, hogy az mennyi lemondással vagy stresszel jár.

A kiégés elleni képzést vezető Borota Gábor pszichológus, a gyulafehérvári karitász egykori munkatársa elmondta, hogy a kiégés leginkább a leglelkesebb embereket fenyegeti, az egyházi és civil szervezetek pedig gyakran épp az alkalmazottak egyéni lelkesedésére építenek.

Az előadó beszélt azokról a faktorokról, amelyek elősegítik a kiégést, mint például az állandó stressz, a hiányos teljesítményértékelés, a munka alacsony társadalmi presztízse, az alulfizetettség, a túl hosszú vagy szabálytalan munkaidő, vagy az adminisztratív terhek. Szó esett emellett azokról a figyelmeztető jelekről is, amelyek mutatják, ha valaki elindult a kiégés felé vezető úton, mint a munka minőségének romlása, a munkával való folyamatos elégedetlenség, cinizmus, negatív hozzáállás, reménytelenség és tehetetlenség érzése, illetve a szociális kapcsolatok beszűkülése, a pszichoszomatikus betegségek, depresszió, alvászavar.

A lelki gondokat nem oldja meg az idő. Nem szabad halogatni a kezelésüket. Muszáj aktívan tenni valamit – hangsúlyozta az előadó, aki beszélt a kiégés megelőzésének lehetséges módszereiről. Ilyen a pihenés, az önjutalmazás, a folyamatos önfejlesztés, a magánéleti és a szakmai célok pontos meghatározása, esetmegbeszélések, szakmai tapasztalatcsere. „Az érzelmi fáradtságot nem lehet kialudni, muszáj fizikailag is aktív kikapcsolódást találni” – tette hozzá a szakember.

A képzésen részt vevő mintegy negyven karitászmunkatárs kisebb csoportokban azonosította a munkahelyeiken jelen lévő rizikófaktorokat, valamint a munka azon elemeit, amelyek segítenek megakadályozni a kiégést. Ezt követően a csoportok konkrét cselekvési tervet is készítettek a kiégés megelőzésére.

A képzés egyik legfontosabb üzenete ez volt: „Én ugyanolyan fontos vagyok, mint az, akiről gondoskodom.

Fontos, hogy segítsek másokon, hiszen ez a hivatásom, de azzal nem válok senkinek a hasznára, ha ebbe belerokkanok.

Mindenkinek figyelmet kell fordítania a pihenésre és a testi-szellemi egészség megőrzésére.”

Forrás és fotó: Nagyváradi Caritas Catolica

Magyar Kurír