Utóhang Szent Márton évéhez – Közkinccsé vált az Ernst-kódex

2017. április 27. csütörtök 18:36

Április 25-én mutatták be az Országos Széchényi Könyvtárban az Ernst-kódex első teljes hasonmás kiadását. A 12. századi kötet többek között Szent Mártonról szóló műveket tartalmaz, illetve Szent István ismert kisebb és nagyobb legendáját.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A pannóniai Savariából származó szerzetes püspök, Szent Márton születésének 1700. évfordulóján, tavaly különleges együttműködés valósult meg a Pannonhalmi Bencés Főapátság, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara között. Az intézmények összefogásának eredményeként a Pytheas Könyvmanufaktúra elkészítette az Ernst-kódex első teljes hasonmás kiadását, amelyet az OSZK dísztermében mutattak be a fakszimilét kísérő tanulmánykötet írói, szerkesztői: Madas Edit, Dejcsics Konrád OSB, Thoroczkay Gábor, Déri Balázs és az „ötletgazda”, Szovák Kornél.

A 12. század harmadik negyedében – valószínűsíthetően a pannonhalmi scriptoriumban (könyvmásoló műhelyben), a kézírások tanúsága szerint négy szerzetes által – másolt kódex Sulpicius Severus (360 körül – 425 körül) Szent Mártonról szóló műveit, a Vita Sancti Martini és a Dialógusok című munkáját és három levelét, Tours-i Szent Gergely Szent Mártonnal kapcsolatos műveinek részleteit, valamint még más, Mártonról szóló rövid írások sorát tartalmazza. Ezeket követi Szent István ismert kisebb és nagyobb legendája; a kódex utolsó három oldalán pedig Hugo de Folieto A lélek kolostora című munkájának töredéke olvasható.

Szovák Kornél kutatói intuíciói alapján feltételezi, hogy a kódex a Szent Márton-hegyi bencések körében született. A román kori szerzetesi életeszmény jegyében fogant. A „témák”, a tárgyalt szentek kultusza is szorosan kapcsolódik hozzájuk: ez a jelenleg ismert egyetlen kötet, amelyben Szent Mártonról és Szent Istvánról szóló szöveganyagok egy helyen szerepelnek.

A tulajdonosbejegyzések szerint a kódex a 13. században került a csehországi Vyšší Brod (Hohenfurth) cisztercita kolostorába. Többször javítgatták, sérült vagy teljesen tönkrement borítóját a 17. század végén „fatáblás, natúr színű, görgetőkkel díszített német barokk bőrkötésre” cserélték. Egy összeírásból kiderül, hogy a kódex 1891-ben még a cseh kolostor könyvtárában volt; a 19–20. század fordulóján ismeretlen körülmények között tűnt el addigi őrzési helyéről.

1928-ban egy német antikváriustól vásárolta meg a kötetet Ernst Lajos műgyűjtő. Az ő támogatásával, Varjú Elemér fordításában és magyarázatával még abban az évben megjelent a Szent István-legendákat tartalmazó rész bibliofil kiadása a Singer és Wolfner gondozásában. A nagy jelentőségű szövegforrást feldolgozó Varjú Elemér nevezte el „megtalálójáról” az értékes kódexet, amelyet Ernst Lajos súlyosbodó anyagi problémáival szembesülve, 1934-ben adott el a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának. 

Különös véletlen, hogy az Ernst-kódex teljes hasonmás kiadásának budavári bemutatójára szinte napra pontosan nyolcvan évvel az után került sor, hogy a tönkrement, adósságai elől öngyilkosságba menekült mecénás-múzeumalapító holttestét 1937 áprilisában megtalálták a ráckevei Duna-parton.

Fotó: Merényi Zita

Pallós Tamás/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
-marianak-ez-cime-nem-elmeleti-meggondolasokra-osztonoz-foegyhazmegyei-majalis-mariaremeten
„Máriának ez a címe nem elméleti meggondolásokra ösztönöz” – Főegyházmegyei majális Máriaremetén

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye pünkösdhétfőn, május 21-én tartotta meg a máriaremetei kegytemplom kertjében hagyományos majálisát. Idén először volt ez a nap Szűz Máriának, az Egyház Anyjának emléknapja. Az ünnepen Erdő Péter bíboros, prímás tartott katekézist és mutatott be szentmisét.

19:21
szuz-maria-az-egyhaz-anyja-kotelezo-emleknapja
Szűz Mária, az Egyház Anyja kötelező emléknapja

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dekrétumával elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, melyet a liturgiában a pünkösdvasárnap utáni hétfőn ünnepelünk az idei évtől.

2018. május 20. vasárnap