A szaléziak tevékénysége a menekültekért

Június 20. a menekültek világnapja. Arra a mintegy 50 millió emberre figyelünk, akik arra kényszerültek, hogy otthonukon kívül éljenek. A menekültek többsége nő, és közel a fele gyermek, akik üldöztetés, fegyveres harc, általános erőszak és az emberi jogok megsértése miatt kényszerülnek elhagyni hazájukat.

Olyan valóság ez, amely a kezdetektől része volt a szaléziak küldetésének: Don Bosco különös figyelmet szentelt azoknak a fiataloknak, akik a városon kívülről érkeztek Torinóba. Nemcsak befogadta és tanította őket, hanem eléjük ment: megkereste őket a város utcáin, az üzletekben és az építési területeken.

2014-ben, a menekültek világnapján a szaléziak és munkatársaik számos országban jelentős munkát végeznek a migránsok és menekültek között, különösen a harmadik világban. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ma lényegesnek tartja „a menekültek védelmét, támogatását, lehetőségek felkínálását az életük újraindítására, hogy így visszatérhessenek származási országukba, illetve elkísérik és segíti őket integrálódni azokban az országokban, ahol befogadták őket”.

Ezeken a területeken számos példa van az egyedi kezdeményezésekre: Kakuma Kenyában jellemző példa a menekültek védelmére. A Szalézi Társaság az egyetlen, amely intézményesen jelen van a táborban, így a szaléziaknak lehetőségük van „belülről” kísérni a menekültek életét, gondoskodni az orvosi ellátásról, az oktatásról és a társadalmi fejlődésről, különösen a fiatalok körében. Kakumában plébániát, iskolát és oratóriumot működtetnek a szaléziak.

A missziós irodák és önkéntesek együtt dolgoznak a szaléziakkal, tartós megoldásokat keresve a menekültek számára, hogy normális környezetben építhessék újjá az életüket, és hogy azokat a fiatalokat, akik elszakadtak a családjuktól, megmentsék a társadalmi kirekesztéstől, amely akár rabszolgasághoz is vezethet. Különböző kezdeményezések láttak napvilágot Indiában, Új-Delhiben – ezek között vannak azok az ifjúsági klubok, amelyek a peremre szorult fiatalokat igyekeznek munkával, képzésekkel és játékkal megvédeni attól, hogy embertelen körülmények között dolgoztassák őket.

Banguiban (Közép-Afrikai Köztársaság) a szaléziak menedéket nyújtanak a kitelepített családoknak, akik Szíriából és más országokból menekültek az erőszak elől.

A menekültek nehezen tudnak mozogni és letelepedni egy másik országban. A szaléziak Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Spanyolországban és másutt különböző kezdeményezéseket dolgoztak ki a meglévő oktatási intézményekben, új struktúrákat hozva létre ezen szolgáltatások fejlesztésére. Számos egyéb kezdeményezésük van a kiszolgáltatott emberek megsegítésére.

A háborúk száma, sajnos, egyre növekszik. A madridi Szalézi Missziós Iroda szerint több mint 400 ezer a menekültek száma, akiknek a szaléziak segítenek az egész világon.

Magyar Kurír