A Nevelésügyi Kongregáció három új útmutatót adott ki

Az előírások a felsőfokú intézményeket érintik, és szabályozzák a társult intézménnyé válásukat, további szorosabb integrációjuk megvalósítását és az affiliáció folyamatát. Vincenzo Zani érsek, a vatikáni dikasztérium titkára az instrukciók kapcsán elmondta: „Meg akarunk felelni a mai kihívásoknak, és azt szeretnénk, hogy az egyházi tanulmányok kövessék az egyház lendületét az új missziós lelkület irányába”.

A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció három új útmutatója Ferenc pápa 2017. december 8-án közzétett Veritatis gaudium kezdetű apostoli konstitúciója nyomán született, amely az egyházi egyetemeket és fakultásokat érintette. A három új dokumentum célja, hogy válaszoljon a hálózatépítés igényére a felsőoktatási intézményekben az önmagából kilépő és missziós egyház megteremtése érdekében. 

A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció dokumentumai három kulcsfogalomra összpontosítanak: a felsőfokú intézmények társult intézménnyé válására, további szorosabb integrációjuk megvalósítására és az affiliáció folyamatára. Három fontos változásról van szó, amelyeket a vatikáni dikasztérium bírál el, és amelyeket egy 5 évig érvényes rendelettel (ad quinquennium experimenti gratia) engedélyeznek. Az engedély mindig megújítható újabb öt évre, illetve vissza is vonható. Az útmutatásokat a 2021/2022-es tanév vagy a 2022-es tanév első napjától kell alkalmazni, a különböző régiók egyetemi naptárának megfelelően.

Vincenzo Zani érsek, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció titkára a Vatikáni Rádiónak adott interjújában összefoglalta a felsőoktatási intézményeket érintő változások jelentőségét: „Több mint 500 egyházi intézményünk van, 120 egyházi kar – teológiai, filozófiai, kánonjogi és más karok –, továbbá mintegy 400 társult, szorosan integrált és az affiliált intézményünk van. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy az egyházi karoknak van egy tanulmányi rendszere, amely hasonló a világi egyetemekéhez, vagyis három tanulmányi ciklusba szerveződik. Az első ciklus a bakkalaureátus, a második a licenciátus, és a harmadik a doktorátus diplomával zárul. Nos, 120 karunk van, de világszerte vannak más intézményeink is, amelyek társult, szorosan integrált vagy affiliált intézmények. Az affiliált intézményekben csak az első ciklust lehet elvégezni, míg a társult intézmények nemcsak a bakkalaureátus, hanem a licenciátus diplomát is kiadhatják, a nagyon kevés szorosan integrált és szakosodott intézményben pedig csak a második vagy a harmadik ciklust lehet elvégezni, és ezekről adhatnak ki diplomát. Ezek az intézmények a karokhoz kapcsolódnak, ezért a karok felelősségi körébe tartoznak, de az egész tanulmányi rendszert megújítva fokozatosan jóváhagyjuk a szabályokat azoknak az intézményeknek is, amelyek a karokhoz kapcsolódnak.”

„Az újdonság az, hogy ezeket a normákat mindig latin nyelven írták, viszont most már minden modern nyelvet használni kell, és mindenekelőtt az intézmények színvonalának emelését kell szem előtt tartani. Nagyon konkrét útmutatásokról van szó, amelyek a tanárokra és a szükséges tudományos fokozatokra vonatkoznak, amelyekkel rendelkezniük kell. Mivel az affiliált intézmények nagyrészt nagy szemináriumok, a normák megkülönböztetik a jövőbeni papok és szerzetesek képzését. Ezt a képzést a Ratio Fundamentalis szabályozza, ami a Papi Kongregáció kompetenciaterülete. Mi azonban a tanulmányokat követjük, ezért útmutatásokat adunk a szemináriumok számára, ahol azt mondják, hogy jó külön választani a vezetést az összes szemináriumi képzéssel együtt azoktól a tanulmányoktól, amelyek viszont az egyházi karokhoz tartoznak.”

A Veritatis gaudium központi témája a hálózatépítés volt. „Az egyik alapelv pontosan ennek a megvalósítása, a közös munka volt” – fogalmazott a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció titkára. „A hálózatépítésnek két jelentése van: mindenekelőtt a tanulmányok jobb összehangolása az intézményeken belül, és ezért fontos a transzdiszciplinaritás témája, aminek köszönhetően a tudományterületek nem zárkóznak önmagukba, és nem töredékes válaszokat adnak, hanem párbeszédben állnak egymással. Aztán meghívást kapunk a hálózatépítésre abban az értelemben is, hogy ne gyarapítsuk a haszontalan intézményeket, ahol már több szakosodott intézet van. Ebben az értelemben a társult intézménnyé válás, a szorosabb integráció megvalósítása és az affiliáció folyamata fontos eszköz az intézmények közötti kapcsolatok megszilárdításához, miközben nyilvánvalóan meg kell őrizni az egyes intézmények autonómiáját. Ez a hálózatépítés jobban megmutatkozik a római valóságban, ahol különböző teológiai, filozófiai és kánonjogi fakultásokkal rendelkezünk. Évek óta dolgozunk a párhuzamosságok elkerülésén és a szakosodottabb intézmények előtérbe helyezésén, és ezek az eszközök is segítenek bennünket a hálózatépítés ösztönzésében és a szakterületek színvonalának növelésében.”

A földrajzi különbségeket figyelembe véve a felsőfokú intézmények jövőjét illetően Zani érsek hangsúlyozta: „A Veritatis gaudium alaposan áttekintette és értelmezte az Evangelii gaudium dokumentumot, amelyben Ferenc pápa kilépő egyházról, egy teljesen missziós egyházról beszél. Ez az alapelv érvényesül az egyházi intézmények új normáiban és a missziós lelkületben, amelyet a mai társadalommal és kultúrákkal, a mai világból fakadó kihívásokkal folytatott mélyebb párbeszéd keretében értelmez. Ezért ebben az értelemben kilépő egyházról van szó, tehát az egyházi tanulmányok céljai sem valósíthatók meg anélkül, hogy figyelembe vennénk azokat az ösztönzéseket és kihívásokat, amelyek a mai világból érkeznek. Másrészt a missziós lelkületet földrajzi értelemben kell értelmezni. Ne feledjük, hogy például a római Pápai Urbaniana Egyetemnek 110 affiliált intézete van Afrikában és Ázsiában. Ez a hálózatban végzett munka rendkívüli eszköze, amelyet a Népek Evangelizálása Kongregációval együttműködésben végeznek. Ezért ilyen értelemben próbáljuk ezekkel az intézményekkel követni, vállalni a mai kihívásokat, és biztosítani, hogy az egyházi tanulmányi rendszer ne zárkózzon önmagába, hanem kövesse az egyház lendületét, amelyet az új evangelizáció és az új missziós lelkület jellemez” – zárta interjúját Vincenzo Zani érsek.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News/ANSA

Magyar Kurír