Hogy a templom szent és az Úristen tiszteletére lett szentelve, azt a templom falaira rögzített apostolgyertyák jelzik, amelyeket a liturgia előtt meggyújtottak. A gyertyákat azokra a helyekre rögzítették, ahol a bíboros 1772-ben a templomot krizmával megkente a templomszentelési szertartás során.
A főpásztor szentbeszédében megemlékezett a Szent István király által alapított közel ezeréves váci püspökségről; a Géza királynak köszönhető első székesegyházról, amelyet a tatárjárás pusztított el; a Báthori Miklós püspök építette püspöki templomról, melyet a törökdúlás rombolt le, majd a jelenlegi katedrálisról, amely gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi herceg érsek műve.
Mi a templom? Mi a templom igazi jelentése? – tette fel a kérdést Marton Zsolt püspök. – Az ószövetségi zsidóságnak egyetlen temploma volt: a jeruzsálemi, az örökkévaló hajléka, az áldozatbemutatás helye; erről beszél Ezekiel próféta látomásában. A babiloni fogság idején látja a dicsőséges templomot, amelynek keleti kapuján lép majd be a Messiás; küszöbe alól víz fakadt, amiből folyó lesz: ez a folyó ad életet a földnek. Azaz
Isten az élet forrása. A templom az élet forrásával való találkozás helye és alkalma.
A keresztény templom (ecclesia, domus Dei, domus sacra) Isten igéje és az Oltáriszentség ünneplésének helye.
A keresztények az első századokban magánházaknál ünnepeltek. I. (Nagy) Konstantin császár építette az első templomot: Rómában, a Lateráni család palotájának helyén 324-ben a Lateráni Keresztelő Szent János-bazilikát – fejtette ki a főpásztor. Emlékeztetett: a keresztény templom több az épületnél, több mint csodálatos műalkotás. A szentleckében Pál apostoltól azt hallhattuk, hogy Isten épülete, temploma mi vagyunk, és Isten Lelke lakik bennünk.
A templom az imádság helye és szent lehetősége.
Szükségünk van fizikai helyre és időre az imádathoz. Szükségünk van a liturgiára, mert itt a földön testből és lélekből állunk, dicsőítésünket az anyagvilág művészileg megformált alkotásain keresztül fejezzük ki. A templom felszentelésének ünnepe arra is utal, hogy dicsőítjük az Urat és hálát adunk az ő teremtményeiért – tette hozzá Marton Zsolt.
Ez az ünnep az egész Váci Egyházmegye ünnepe, hálát adunk ezért minden templomi közösségünkért az egyházmegyében, és kérjük Istent, hogy a jövőben is (bár tárgyi eszközök, a művészet által), de tudjuk őt tiszta szívből dicsőíteni és egymást közösségként szeretni, hogy majd a mennyei liturgiában lélekben és igazságban imádjuk az Urat! – hangzott el a megyéspüspök prédikációjában a váci székesegyház felszentelési ünnepén.
Forrás és fotó: Váci Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria








