A lektorrá avatás szertatásán a jelöltek – a kézdivásárhelyi Bartók Csaba Szilveszter, a marosvásárhelyi Bustya Roland Csaba, a nagybányai Daly Attila, a csíkszentimrei Demeter István, a csíktaplocai Kerekes Péter Miklós, a ditrói Küsmődi Csongor Ignác, a csíkszentimrei László Zsolt, a szatmári Lechli Arnold, a segesvári Miklós Szilárd és a máréfalvi Olasz Béla – a főpásztor elé járultak, aki e szavak kíséretében adta át a szeminaristáknak a Szentírást: „Vedd a könyvek könyvét, a Szentírást, hirdesd hűségesen Isten igéjét, hogy egyre jobban életté váljék az emberi szívekben.” A lektor feladata, hogy Isten igéje a liturgiában méltó módon és jól érthetően hangozzék el.
Az akolitusjelölt kispapok is Jakubinyi György érsek elé léptek, aki e szavak kíséretében adta át nekik az Eucharisztia ünneplésére előkészített pyxist: „Vedd ezt az Eucharisztia ünneplésére előkészített kenyeret, és úgy élj, hogy méltóképpen szolgálhass az Úr és az Egyház asztalánál.”
Akolitussá avatták a nyárádszeredai Gagyi Zsoltot, a szatmárnémeti Jakkel Tamást, a csíkszentgyörgyi Kalányos Ottót, a csíkcsicsói Kelemen Zoltán Arnoldot, a feltorjai Mike Ervint, a csíkszentgyörgyi Nyirő Szabolcs Istvánt, a vicei Pál Áront, a breșteai Radulov Piryt és a balánbányai Varga Lorándot.
Az akolitusok feladata a szentmiséken való áldoztatás, valamint a szent edények purifikálása, megtisztítása. Ezenkívül szolgálatuk része az Oltáriszentség elvitele a betegekhez és idősekhez kórházakba, idősotthonokba vagy akár magánházakba.

Gagyi Zsolt kispap így vallott arról, hogyan élte meg az akolitusjelöltséget és -avatást: „Mindannyiunk életében különböző feltételekkel, lépcsőkkel van kirakva a kitűzött cél fele vezető út. Ahhoz, hogy elérjük azt, amit Isten szánt nekünk, végig kell mennünk ezeken a lépcsőkön és teljesítenünk kell a feltételeket. Amikor 2013 őszén elkezdtem tanulmányaimat, felnéztem azokra a kispaptestvérekre, akik már előbbre jártak az áldozópapságig vezető úton (beöltözés, lektorátus, akolitátus, diakonátus), s bár igyekeztem a jelen ajándékait megélni, mindig bennem élt a vágy, hogy én is előbbre léphessek. Így adta meg a Gondviselés, hogy most egy lépcsőfokkal közelebb kerültünk a célhoz.”
„Az akolitus szó a görög nyelvből származik; jelentése »kísérni«, »szolgálni« – tette hozzá Gagyi Zsolt. – Ezt fejezi ki az avatási szertartás könyörgése is: »Add, hogy szent oltárod körül szíves örömest szolgáljanak, hűségesen osszák szét testvéreik között az Élet kenyerét, szünet nélkül növekedjenek hitben és szeretetben Egyházad épülésére!« A most ránk bízott szolgálattal nagyobb felelősséget vállaltunk. S ezzel a felelősségteljes szolgálatvállalással mondtunk ki egy újabb igent Krisztus meghívására, a papságra.”
Forrás és képek: Romkat.ro
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria





