Apor Vilmosra emlékeztek Rómában

2017. november 9. csütörtök 09:42

November 7-én reggel a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnájában Apor Vilmosra, Győr vértanú püspökére emlékeztek, akit II. János Pál pápa húsz évvel ezelőtt, 1997. november 9-én avatott boldoggá. A szentmisét Németh László prelátus, az olaszországi magyarok főlelkésze mutatta be.


Boldog Apor Vilmos püspök 
Lebó Ferenc domborművén 
a  Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnájában (2001)

Németh László homíliájában három személyt emelt ki, akiknek jelentős szerepük volt a boldoggáavatási eljárásban.

Elsőként elődjére, Zágon József prelátusra emlékezett, aki Apor Vilmos püspök irodaigazgatója és mártírhalálának tanúja volt. 1949-ben emigrált, számos feladata mellett Rómában kitartóan fáradozott azon, hogy ráirányítsa a figyelmet Apor Vilmos vértanúságára; halálának tizedik évfordulóján például cikket írt a L’Osservatore Romano vatikáni napilapba.

Másodikként Mindszenty József bíborosra emlékezett az olaszországi magyar főlelkész. Felidézte, hogy amikor a hercegprímás 1971-ben Rómába jött, a Szentek Ügyeinek Kongregációjánál igyekezett előmozdítani a magyar szentté- és boldoggáavatási ügyeket – azonban be kellett látnia, hogy egy szovjet megszállás alatt álló ország egyházában egy szovjet katona által lelőtt püspök boldoggáavatási ügye kilátástalan.

A harmadik személy, akit a szónok megemlített, Ternyák Csaba egri érsek, aki 1988-ban győri egyházmegyés papként lett a római Pápai Magyar Intézet vezetője és Batthyány-Strattmann László boldoggáavatási ügyének posztulátora. A rendszerváltás hajnalán, 1989-ben jól érzékelte, hogy elérkezett az idő a vértanú püspök ügyének elindítására is. Pataky Kornél győri püspök nevezte ki Apor Vilmos római posztulátorának Ternyák Csabát. Elsősorban neki köszönhető, hogy az első magyar, akit a II. világháború után az oltár dicsőségére emeltek, Győr vértanú püspöke lett.

Németh László homíliájában felolvasta Zágon József levelét, melyet 1958-ban Apor Gábornak, a vértanú püspök testvérének írt, amelyben Apor Vilmos alig ismert lelkipásztori kezdeményezéséről tesz említést: „Gyárváros volt Győrnek legelhagyatottabb területe szociális és lelkipásztori szempontból. Vilmos püspök úr változtatni akart. A sok eszköz közül az egyik egy labdarúgócsapat alakítása volt, melynek neve »Budai 11« volt. Azért budai, mert a telep a budapesti országút mellett volt. […] A labdarúgócsapat felszerelését és költségeit Vilmos püspök úr fedezte. […] Vilmos püspök úr nagyon a szívén viselte ennek a csapatnak ügyét. […] A csapat 1945 után felbomlott, politikai okokból az egyház már nem foglalkozhatott ilyen ügyekkel.”

A szentmisén, melyen egy felvidéki zarándokcsoport is részt vett, a hívek elénekelték Boldog Apor Vilmos himnuszát, majd azokért imádkoztak, akik a boldoggá avatásért fáradoztak. Végül azt kérték Istentől, adjon ma is olyan hős lelkű lelkipásztorokat, mint amilyen Apor Vilmos püspök volt.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Külhoni
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
mindannyian-kaptunk-talentumot
Mindannyian kaptunk talentumot

Évközi 33. vasárnap – Gondolatok az evangéliumról (Mt 25,14–30)

16:00
kisfalusi-m-klaveria-kapta-szent-erzsebet-rozsaja-dijat
Kisfalusi M. Klavéria kapta a Szent Erzsébet rózsája-díjat

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ebben az évben Kisfalusi M. Klavériának adományozta a Szent Erzsébet rózsája-díjat. A kitüntetést Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke adta át november 17-én, Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében megtartott ünnepségen.

2017. november 17. péntek