Assisi, vallások imája a békéért - Andrea Riccardi írása

Riccardi hangsúlyozza, hogy az első Asissi találkozó óta a világ nagy mértékben megváltozott. Akkoriban a nyugati kultúra elképzelése az volt, hogy a vallásokat a modernitás idővel elsöpri, vagy a privát szférába száműzi. Boldog II. János Pál viszont megérezte, mekkora erő rejlik a vallásokban. Azt is tudta, hogy a vallásokat felhasználhatják a háborúk igazolására, és aggódott a hidegháború miatt is. Amikor mindezek hatására Assisibe hívta a vallási vezetőket, nem vitákat és tárgyalásokat akart, hanem imádságot és csendet. Távolt állt tőle az akkoriban népszerű elképzelés, amely szerint a vallások megalapítják a maguk ENSZ-ét. A Szentatya szándéka a béke ügyének képviselete volt.

Az embereket megdöbbentette az eléjük táruló kép: a pápa a világ vallási vezetői mellett áll. Pedig a békének is meg kell érintenie a népek szívét, amelyet a háború oly könnyen magával ragad. „Az 1986-os esemény felmutatta a béke esztétikáját, amely erős szellemi töltéssel bír” – mondja Riccardi.

A pápa mindig is visszautasította azt a magyarázatot, hogy egy vallások közötti vallás megnyilvánulásáról lenne szó. Kezdettől fogva megvallotta Krisztusba vetett hitét és hangsúlyozta a más vallások iránti tiszteletét. A 2000-es Lisszaboni béketalálkozó résztvevőinek így írt az első találkozóról: „… nem maradhatott elszigetelt esemény. Megállíthatatlan lelki erő volt benne: olyan volt, mint egy forrás, amelyből a béke új energiái kezdtek fakadni. Ezért szerettem volna, hogy Assisi lelkülete ne hunyjon ki, hanem szétterjedhessen a világban.” Meg volt győződve arról, hogy ennek a lelkületnek élnie kell a mindennapokban is, ugyanakkor szüksége van szimbolikus pillanatokra: „A békének szüksége van a maga alkotómestereire… A béke egy olyan műhely, amely nem csak a szakértők, a bölcsek, a stratégák előtt áll nyitva. A béke egyetemes felelősség” – mondta egy másik alkalommal.

Riccardi hangsúlyozza, hogy az 1986-os találkozó nyomán valóban megszületett a katolikusok béke iránti tevékeny elkötelezettsége. A világ különböző részein igyekeztek elhallgattatni a fegyvereket. Megszületett az a meggyőződés, hogy a keresztények birtokában vannak a béke erejének és nem szabad passzívnak maradniuk, nem elég szavakkal tiltakozniuk. Az Assisi béketalálkozón tudták meg a résztvevők, hogy egy balesetben meghalt a mozambiki elnök, és ezzel egyidőben elkezdődött a közvetítés a háborúban álló felek között: ennek hatására az egymillió halottat követelő hosszú háború után béke lett az országban. A békében rejlő lelki erő megértése konkrét tettekre ösztönzött annak érdekében, hogy az egymástól különböző emberek kiengesztelődhessenek egymással.

A szerző megmagyarázza, mi az Assisi lelkülete kifejezés igazi értelme: az egyház elkötelezettsége az emberek egysége, a hívő népek közötti megértés, párbeszéd szolgálatában. A vallások közötti béke a hívő népek közötti békét jelenti: kizárja a kölcsönös kapcsolatokból az erőszakot és tudatosítja, hogy a különbözőségek nem gyűlöletet és megvetést szülnek.

Az Assisi mozgalom azóta is folytatódik: a ferencesek sok országban vállaltak elkötelezettséget a folytatásért, a Sant’Egidio közösség pedig évről évre, az 1986-os találkozó szellemében, a világ különböző városaiban megrendezi a vallási vezetők találkozóját: többek között Róma, Varsó (aushwitzi zarándoklattal, amelyen muzulmánok is részt vettek), Málta, Jeruzsálem, Lyon, Bukarest, Ciprus is adott már otthont az összejövetelnek.

Riccardi elmondja, hogy az évek során sok vallási és politikai vezető csatlakozott a kezdeményezéshez. Az imádság és a csend napjain kialakult a kisebb találkozásoknak egy olyan formája is, ahol a vezetők baráti módon cserélhetik ki gondolataikat egy-egy témáról. Valódi barátságok születtek meg ezáltal: „A párbeszédnek nem csak intellektuális téren van hatása, hanem barátságokat ébreszt, ami lényeges dolog olyan világok, emberek között, akik nem vesznek tudomást egymásról, vagy hajlanak az egymással való szembenállásra.”

II. János Pál utazásai során is találkozott a vallási vezetőkkel: „minden utazás egy kicsit Assisi folytatása… Assisi már egy tény: mondhatjuk, visszafordíthatatlan tény” – mondta. 1994-ben, a balkáni háború idején is találkozott Assisiben a zsidókkal és a muzulmánokkal. Öt évvel később pedig, a jubileumi év előtt a Szent Péter téren hívta össze a vallási vezetőket. „A feladat, amellyel szembe kell néznünk, a párbeszéd kultúrájának előmozdítása. Egyenként és mindannyian együtt bizonyítanunk kell, hogy a vallásos hit békére ösztönöz” – hangsúlyozta.

Riccardi beszél XVI. Benedek útjáról is, amelyet az isztambuli Kék mecsetben és a római zsinagógában tett látogatása jelez. 2007-ben, a Sant’Egidio közösség által szervezett nápolyi béketalálkozón a pápa kijelentette: „mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy a békéért munkálkodjunk és konkrétan elkötelezzük magunkat a népek közötti kiengesztelődés mellett. Ez a hiteles Assisi lelkület, amely szembeszegül az erőszak minden formájával és azzal, hogy a vallásokat az erőszak igazolására használják fel.”

Andrea Riccardi kijelenti: „Az emberiség jövője nem lehet a háború kultúrája. De irányítani kell a szíveket és az elméket, hogy ne a civilizációk harcát, hanem az együttélés kultúráját éljék meg. Ehhez pedig lelki energiákra van szükség.”  XVI. Benedek Nápolyban így zárta gondolatait: „Az erőszaktól átjárt világban, ahol az erőszakot gyakran Isten nevével igazolják, fontos leszögezni, hogy a vallások soha nem lehetnek a gyűlölet eszközei… Ellenkezőleg, a vallások képesek – és ez egyben kötelességük - olyan erőforrásokat működésbe hozni, amelyek által a békés emberiséget építik, hiszen a békéről szólnak az emberek szívéhez.”

„A történelem nehéz útkereszteződéseinél a katolikus egyház - miközben tanúságot tesz Jézus Krisztusba, az emberiség egyetlen megváltójába vetett hitéről - a nemzetek egységét szolgálja és reméli, hogy minden vallás követőinek lelkében felébreszti annak tudatát, hogy a béke és az emberi élet szent dolgok” – zárja le gondolatait Andrea Riccardi.

A sorozat következő részében Maria Voce, a Fokoláre Mozgalom vezetőjének gondolatait ismertetjük.

Korábbi írásaink a témában:

Bertone bíboros nyilatkozata

Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Elősegítésének Pápai Tanácsa elnökének írása

Magyar Kurír

(tzs)