A kolostorépület átadása alkalmából tartott ünnepségen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy a majki remeteközösség a magyar nemzet újjáépítése jegyében érkezett a 18. század első évtizedeiben Magyarországra, ahol találkozott törekvésük az államéval, illetve az Esterházy-családéval – írja az MTI.
Lázár János hangsúlyozta: a katolikus közösségeknek történelmi érdemei vannak abban, hogy a 150 éves török uralom után a magyarság visszafoglalta hazáját, és képes volt a nemzetet visszavezetni az európai értékekhez. A tárcavezető rámutatott: a törekvések egymásra találása után Majk a külvilág és a környék számára vonzó szellemi központ lett, és megnyugvást nyújtott mindenkinek. Majk különleges helyszíne a szerzeteskultúrának, a hit iránti erős elkötelezettségnek és a 18. századi építészetnek.
Az ünnepség során Hajdu Ferenc kanonok áldotta meg a megújult épületet. Imájában kérte Isten áldását, hogy legyen a vendégházként és a Mária-út részeként zarándokházként működő kolostorépület a csendre való rátalálás helye. A csend nem a zaj hiánya, és nem is öncél. Az a feladata, hogy Isten szavának meghallására lehetőséget adjon. Isten megszólítja az embert, aki a csend közegében készülhet fel szavának meghallására – mondta Hajdu Ferenc.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszédében elmondta, hogy a kolostorépület teljes felújítására 885 millió forint uniós támogatást használtak fel, és ennek keretében megújult az épület díszudvara is. Hozzátette, hogy egy új állandó kiállítás eleveníti fel a remeteség 18. századi történetét, a szerzetesek életmódját, valamint II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatát – tudósít az MTI.
L. Simon László rámutatott, hogy a most zárult első ütemet követően másfél milliárd forintból megújulnak a cellaházak, a cellakertek, a templomtorony és a remeteséget körülölelő 7,2 hektárnyi zöldterület is.
A műemléket üzemeltető Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ évente 37 ezer látogatót vár Majkra. Sajtóközleményük szerint a kiállításhoz harminc magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat. Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárszobában és a kápolnában is.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehér csuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.
Majk Közép-Európában azon kevés kamalduli remeteségek egyike, amelyeknek épülete és környezete építészetileg eredeti formájában maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat.
Fotó: MTI, Kerekedjfel.hu, Forrasradio.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria