A szertartást Angelo De Donatis bíboros, a Szentatya római helynöke mutatta be.
A napi olvasmány Saul és Dávid konfliktusát mondja el. „Dávid tiszteletben tartja Saul felkentségét, azt nézi benne, ami az Isten műve, és eltekint a király cselekedetétől, mellyel az életére tör. Nem annak alapján ítéli meg a másikat, amit tesz, hanem amit az Úr művelt benne” – fogalmazott a pápai helynök, majd a páli tanítás jegyében Ádám és az új Ádám, Krisztus kapcsolatát elemezte: Ádám az első ember, míg az új Ádám az élet adója.
A föltámadt Krisztus úgy adja a Szentlelket a tanítványainak, mint ahogy a Teremtő Isten adta azt az első ember megalkotásakor. Dávidban már titokzatos módon működött ez az életmentő Lélek, hiszen megbocsátott Saulnak. Az ellenségszeretet napi evangéliuma is erről szól: Jézus azt kéri tanítványaitól, hogy legyenek irgalmasok, mint az ő mennyei Atyja. Ez a felhívás arra szólít, hogy legyünk Isten gyermekeivé, amit csak a szülőhöz való legnagyobb hasonlatosság révén érhetünk el. Éppen ez a tanítás volt meghatározó Don Giussani számára – állapította meg De Donatis bíboros. Don Giussani számára a hit nem homályos érzés vagy belső inspiráció, amely etikai és társadalmi elkötelezettségre sarkall. De nem is csak egyszerű tanbeli ragaszkodás, amely életidegen maradhat. Giussani atya élesen érzékelte Krisztus mostani konkrét valóságát és egyediségét. Krisztust semmi sem helyettesítheti! – tanította.
A történelem eseményeiben Krisztus egyedüli módon marad kezdeményező.
Krisztussal való kapcsolatát így fogalmazta meg: „Életem élete Krisztus maga!”
Ebből a mély Krisztus-kapcsolatból fakadt az a sajátos missziós lendület, amely Don Giussani tevékenységét jellemezte. A Krisztus iránti szeretetét akarta megismertetni másokkal. A Krisztust ismerő embereknek ezzel a lelkülettel kell tekinteniük azokra, akik számtalan módon keresik a boldogságot, és mégsem sikerül boldogulniuk.
Krisztus nélkül ugyanis az embereknek éppen az hiányzik, ami az öröm pillanataiban betölti, beteljesíti az elvárásaikat, és ami reményt ad nekik akkor is, amikor úgy tűnik, nincs már miben reménykedniük.
A küldetés soha nem lehet magányos erőfeszítés, vallotta Don Giussani. Ami a keresztény igehirdetést a világ előtt valóban hitelessé teszi, az mindenekelőtt a hívők egysége. Az egység Don Giussani számára Krisztus emberek közötti cselekvésének megnyilvánulása. Ez pedig olyan dolog, amit az emberek egyedül, maguktól soha nem tudnának elérni.
Az emberek nagyon könnyen összeállnak annak érdekében, hogy szembeszálljanak valakivel. A hívők egysége viszont nem áll senki ellenében.
Ez az egység nagyobb mindannál a sikernél, amit az ember egyedül vagy akár közösségileg érhet el. Másrészt a hívők egysége, amiről Don Giussani beszél, egy „mozgalom” egysége. De Donatis bíboros homíliájában ezt a mozgalom jelleget a Ferenc pápa által elindított szinodális úttal kapcsolta össze, melynek lényege, hogy a hívek egysége nem akkor valósul meg, amikor szilárdan közös meggyőződést és álláspontot képviselnek, hanem akkor, amikor felfedezik, hogy együtt haladnak Krisztust követve.
Krisztus követése Luigi Giussani számára az Egyház tekintélye és különösen is a pápa tekintélye iránti engedelmességben valósult meg. Az ő megélt engedelmességében nem volt semmi szolgai, formai vagy nyerészkedő jelleg. Don Giussani azért engedelmeskedett az Egyháznak, mert engedelmeskedni akart Krisztusnak, és felismerte, hogy a vele való kapcsolat azokon keresztül valósul meg ténylegesen, akiknek az a feladatuk, hogy Krisztus Egyházát vezessék.
De Donatis bíboros beszédében hangsúlyozta, hogy Don Giussani és a Comunione e Liberazione mozgalom számára is mennyire alapvető és meghatározó szempont a Krisztussal való kapcsolat, amiből missziós lendület születik, valamint a mélységes vágy a hívek egysége iránt. Giussani atya életének és munkásságának ezeket a dimenzióit elsősorban azok értik meg és élik meg, akik a Comunione e Liberazione mozgalomban az ő nyomdokaiba lépnek, és eljutnak arra a személyes Krisztus-barátságra, amit az alapító ajánl nekik – zárta homíliáját a Szentatya római helynöke.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
