Az emberiség bűne nagy elégtételt kíván – nagypénteki liturgia Esztergomban

2016. március 26. szombat 13:00

Erdő Péter bíboros vezette a nagypénteki szertartást az esztergomi bazilikában március 25-én. A főpásztor szentbeszédét teljes terjedelmében adjuk közre.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Krisztusban Kedves Testvérek!

Hallottuk Krisztus szenvedésének drámaian fájdalmas és mégis felemelő történetét. Jézus kereszthalála által váltott meg minket. De miért felelt meg a szabadításnak ez a szörnyűséges módja minden másnál inkább a mindenható Isten tervének? Miért kellett Jézusnak mindezt elszenvednie (vö. Lk 24,25–26)? Másként nem tehette volna? Szent Ágoston szerint ennek öt fő oka volt.

Az első, hogy így mutatta meg legjobban szeretetét az emberi nem iránt. Így ismerhette meg az ember, hogy milyen felfoghatatlan szeretettel vesz körül bennünket az Isten. Szeretett minket, és vérével megtisztított a bűntől (vö. Jel 1,5–6). Hiszen nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért (vö. Jn 15,13). Ez azonban az alacsonyabb szintű szeretethez képest kiemelkedő fokozata az odaadásnak. De a gazda viszonya szolgájához nem egyszerű barátság, ezért ha az Úr életét adja a szolgájáért – mintha barátja volna –, ez különleges odaadást jelent. Ezért énekli az Egyház a húsvéti gyertya öröménekében szinte a meglepetés megrendülésével Istenhez fordulva: „hogy a szolgát megmentsed, Fiadat sem kímélted érte”. Amikor pedig valaki nem a barátjáért, de még csak nem is a szolgájáért, hanem az ellenségéért adja az életét, ez az emberi mértéken szinte túllépő, annak korlátait szétfeszítő szeretet felvillanása. Erről mondja Szent Pál apostol a Rómaiakhoz írt levélben: „Krisztus ugyanis akkor, amikor még erőtlenek voltunk, a meghatározott időben meghalt a gonoszokért. Pedig az igazért is alig hal meg valaki, legfeljebb a jótevőjéért adja életét az ember. Isten azonban azzal bizonyítja irántunk való szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk” (Róm 5,6–9). Jézus tehát a kereszten akart meghalni, hogy ez a szenvedés, amely a legnagyobb gyalázat volt, a legnagyobb szeretet jelévé váljon. Kitárta karját a kereszten, hogy átöleljen minket.

A második ok, amiért Isten Krisztus kereszthalálát választotta megváltásunk eszközéül az volt, hogy jóságosan magához vonzzon minket. János evangéliuma szerint Jézus ezt mondja saját kereszthalálára utalva: „Amikor majd felmagasztalnak, mindenkit magamhoz vonzok” (Jn 12,32). A szeretet vonzza a szeretetet.

Harmadszor: Isten a kereszthalált választotta a megváltás eszközéül, mert a legdrágább és legnagyobb áron akart megváltani minket. Szent Péter apostol első levelében olvassuk: „hogy nem mulandó dolog, ezüst vagy arany váltott meg öröklött, értéktelen életmódotokból, hanem a hibátlan és szeplőtelen báránynak, Krisztusnak drága vére” (1Pét 1,18–19). Ezt pedig azért tette, hogy lelkünket, amelyet ilyen drága áron szabadított meg, kötelezze hogy neki szolgáljunk, és ne a bűnnek. Ezért mondja Szent Bernát: Isten Fia más módon is megszabadíthatta volna az embert, de inkább akarta a kereszthalált, hogy a rajta esett sérelem még inkább szeretetre kötelezzen minket. Hiszen nagyobb hálára indít minket a megváltás nehéz és veszedelmes volta, mint a teremtés. A teremtést ugyanis – mely szintén felfoghatatlan titok – könnyűnek érezzük, mert természetesnek vesszük a nekünk adott világot. Gondoljunk bele, hogy milyen nagy volt az üdvösségünk ára! Nem egy szempont a sok közül, hogy az életünk megfeleljen Isten tervének és szeretetének, hanem az egyetlen, ami ezen a világon igazán fontos.

A negyedik ok, amely Szent Ágoston szerint megvilágítja, hogy miért választotta Isten a kereszthalált megváltásunkra, Krisztus követésének édessége. A szenvedés keserűsége ugyanis édessé teszi, ha engedelmeskedhetünk neki bűnbánatban és jócselekedetekben, vagy a földi szenvedések elviselésében. Krisztus tudta, hogy a bűnös ember csak bűnbánat és viszontagságok vagy büntetések elviselése árán szabadul meg igazán, vagy akkor, ha nehéz jócselekedeteket vállal magára. Mert a szabadulást nem a saját tetteinknek köszönhetjük, de a gyakorlatban is átélt megtérés nyitja meg a szívünket Isten irgalmának befogadására. Hogy tehát Isten számunkra a nehéz helytállást is kívánatossá tegye, saját példájával járt előttünk, amikor elvállalta a szenvedést és a keserű halált. Ha Krisztus szenvedését tartjuk szemünk előtt, nincs olyan nehézség az életben, amit hozzá társulva ne tudnánk szeretettel viselni.

Az ötödik nagy okát a kereszthalál választásának az egyházatyák abban látják, hogy az emberiség bűne nagy elégtételt kíván. Canterburyi Szent Anzelm megrendülten mondja: „Nem illett, hogy Isten a maga országában valamit rendezetlenül hagyjon. De ha a bűnt büntetlenül engedné el, elégtétel nélkül, és így rendezetlenül, ezzel szabad utat nyitna az igazságtalanságnak, ha puszta irgalomból bocsátaná meg a bűnöket. Tehát az emberi nem megváltása és szabadulása az igazságnak megfelelően Krisztus szenvedése és engedelmessége által nyerte el a megváltást, így kapcsolta össze Isten bölcsessége és szeretete a teljes igazságosságot a teljes irgalommal.

Irgalom és igazság Ura, szenvedő és mindhalálig engedelmes Krisztus, nyisd meg szívünket a viszontszeretetre, add, hogy eljussunk a boldogságra, amelyet nekünk készítettél! Ámen.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Mudrák Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
-irgalmazz-hogy-irgalmat-kapj-lelki-hetveget-szerveznek-budapesten-kerenyi-lajos-vezetesevel
„Irgalmazz, hogy irgalmat kapj” – Lelki hétvégét szerveznek Budapesten Kerényi Lajos vezetésével

Az irgalmasság „egyetemére” hív mindenkit Kerényi Lajos atya a budapesti Haller utcai kempingbe július 1. és 3. között. Az ötletről és a találkozó programjáról kérdeztük a szervezőt.

13:40
ferenc-papa-zarkozottsagot-az-ima-valtoztatja-nyitottsagga
Ferenc pápa: A zárkózottságot az ima változtatja nyitottsággá!

Június 29-én, Szent Péter és Pál apostol ünnepén a Szentatya szentmisét mutatott be a Szent Péter-bazilikában, amelynek keretében megáldotta az utóbbi egy évben kinevezett metropolita érsekek palliumát.

2016. június 29. szerda