Az én szerzetesem: Barsi Balázs ferences

2016. január 4. hétfő 19:59

A megszentelt élet évében meghirdettük „Az én szerzetesem” kampányunkat. Kérjük olvasóinkat, osszák meg velünk, ki a kedvenc szerzetesük – vagy más megszentelt életet élő ismerősük –, mit jelent ő számukra. A január 5-én 70 éves Barsi Balázst tartományfőnöke, Dobszay Benedek írásával köszöntjük.

Balázs atya novíciusmagiszterként szívesen adta ebédlői olvasmányul Corona Bamberg Az emberség ára című könyvét. Ez a kötet a kora keresztény remeték és szerzetesek tapasztalatára építve minden fejezetében más-más szempontból mutatja be a lelki embert. A szíven talált ember; A lemondó ember; A finom hallású ember – ezek a fejezetcímek jól mutatják, hány oldalról vizsgálható az ember. Bamberg könyvéhez hasonlóan tekintsünk Balázs atya életének gazdagságára, sokoldalúságára!

Az imádkozó ember. Balázs atya soha nem hagy kétséget afelől, hogy a szerzetes elsődleges feladata, hogy „főállású imádkozó” legyen. Tanítását tettei is követik. Számára a liturgia, a szentségek kiszolgáltatása éppúgy az imádság helye, mint a csendes elmélkedés, a szentségimádás. Rendházi közösségében az életet mindig a szentmise, a szent zsolozsma köré szervezi, de fontosnak tartja a közös elmélkedési időt is. „Ha a szerzetes elhagyja az imádságot, elveszik” – intette magiszterként gyakorta növendékeit.

Az eredeti ember. Habár Balázs atya hangja, kézírása, járása összetéveszthetetlen, eredetisége mégis bensőjéből fakad. Egy-egy evangéliumi mondat magyarázatában, egy mindennapi beszélgetésben a valóságot sokszor meghökkentő módon, a maga eredetiségében és egyszerűségében képes feltárni. A ferences lelkiségről egy cikkében így beszél: „Nehéz megragadni mi is egy közösség lelkisége. Olyan az, mint a családi atmoszféra. Szavakkal nemigen írható le, de belépve egy otthonba, rögtön érzi az ember. Nehéz tetten érni azt, mert a személyek közötti kapcsolatokban valósul meg.” Más alkalommal így tanít: „Nagy veszély a mai kor embere számára az internet. Kísértés akkor is, ha a jót keressük benne. Veszélyes, mert túl sok időt rabolhat el. A Sátán is azzal kísértette Jézust: Nézd, neked adom a föld minden gazdagságát (vö. Mt 4,8–9).” Ismét más alkalommal így vigasztal: „Van, hogy egy közösség, betöltve küldetését, megszűnik itt, a földön. Ezt el kell fogadni. Földi értelemben a Szent Családnak is eljött az órája, amikor elhagyta ezt a világot. Mégis mekkora ajándék számunkra!” Mindannyian sorolhatjuk tovább saját példáinkat.

A szépre érzékeny, jó ízlésű ember. Isten maga a szépség és minden szépség forrása. Balázs atya környezete, szobája, az általa lakott rendházak mindig is tanúságot tettek a szépségnek erről a nemes valóságáról. Környezetében az egyszerű paraszti világból való értékek éppúgy jelen vannak, mint a legzseniálisabb művészek alkotásai, hirdetve, hogy a teremtés és a megtestesülés óta Isten különös méltóságot adott a fizikai világnak is.

A holtig tanuló ember. Van, amikor azzal vádolják, hogy a régen tanult teológiát, a korábbi sablonokat ismétli. Számos alkalommal cáfol rá erre, amikor egy-egy frissen megjelent teológiai folyóiratból idéz, amikor kortárs szakirodalmat fordít. Sokáig franciaországi kapcsolatait hívta segítségül, hogy hozzájusson a legmodernebb biblikus tanulmányokhoz. Sok lelkipásztor tanulhat abból a szellemi frissességből, amely – hirdetve a teológia örök és elnyűhetetlen igazságait – ismereteit képes a legújabb kutatások fényében is mérlegre tenni.

A radikális ember. „Állj vele elő akár alkalmas, akár alkalmatlan” (2Tim 4,2) – olvassuk Isten igéjéről a Szentírásban. Balázs atya az az ember, aki tanításában mindig ki meri mondani az igazságot, hirdetve, hogy az Urat teljes szívvel kell követni. „Kedves Testvér! Ha nem egyedül az Úristenért jöttél a rendbe, akkor menj el!” – idézzük gyakorta novíciusmagiszteri intelmét. Sokan felemlegetik, hogy igehirdetésében a hajdani próféták lelkületét követve, komoly követelmények elé állítja hallgatóit. Mégis, aki ismeri őt, tudja, hogy ő egyben irgalmas és nagylelkű ember is. Hány és hány beszélgetésben, vitában védi meg hatalmas irgalommal, szinte naivitásba forduló megértéssel megszólt embertársunkat! Hányszor és hányszor hívott fel vagy írt pár sort, hogy egy vitás közösségi kérdésben az irgalom továbblendítő üzenetével segítsen át a nehézségeken!

Az Istenre mutató ember. Szent Ferencről azt mondja egyik életrajzírója, hogy „egész testéből nyelvet csinált” (1Cel 97). Rendünk alapítója Krisztus imitátoraként, utánzójaként tűnik fel előttünk. De sok más embertársunk, így Balázs atya élete, személyisége sem érthető meg legfontosabb kötődése nélkül: lényével, életével a Legszentebbre, az Úrra mutat.

Az írás eredetileg a Barsi Balázs emlékkönyv. Ünnepi kötet Balázs atya 70. születésnapja alkalmából rendtársai, barátai, tanítványai és tisztelői írásaival című könyv előszavaként jelent meg.

Barsi Balázs 1946. január 5-én született Sióagárdon. 1960-tól a győri bencés gimnázium diákja. 1964-ben belép Szent Ferenc rendjébe. 1965-től teológiai tanulmányokat folytat, valamint egyetemi hallgató az ELTE-n, ahol magyar–orosz szakos középiskolai tanári diplomát szerez. 1968. szeptember 15-én örök fogadalmat tesz. 1971. augusztus 8-án szülőfalujában pappá szentelik.

1972-től az esztergomi ferences gimnázium tanára. 1975-től tanári munkája mellett – kétéves megszakítással – több mint húsz esztendőn át novíciusmagiszter. 1980-tól két éven át biblikus tanulmányokat folytat a strasbourgi egyetemen. Itt írja francia nyelvű doktori értekezését a gazdag ifjúról szóló evangéliumi történet exegéziséből. 1982-től korábbi megbízatásai mellett főiskolai tanárként biblikus tárgyakat és liturgikát tanít a Ferences Hittudományi Főiskolán, valamint a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia levelező tagozatán.

1991-ben megkezdi mind a mai napig tartó adventi és nagyböjti konferenciabeszéd-sorozatát a pesti ferences templomban. 1995-től a Zeneakadémia óraadó tanáraként liturgikát oktat az egyházzenész hallgatóknak.

1997-ben Sümegre helyezik, ahol lelkigyakorlatos központot hoz létre. 2005-től egy éven át, a két magyarországi ferences rendtartomány egyesítéséig a Szűz Máriáról Nevezett Ferences Rendtartomány provinciálisa. 2006-ban provinciálisként megáldja az ország első Newman-templomát, melyet a sümegcsehi szőlőhegyen építtetett. 2011-ben Veszprém megye érdemrendjével tüntetik ki. 2012-ben „több évtizedes oktatói tevékenységéért, a generációkat megérintő lelkiségi irodalom gazdagításáért” a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesül.

Jelenleg a sümegi Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom igazgatója, a sümegcsehi Newman-kegyhely gondozója, lelkigyakorlat-vezető lelkipásztor. Sióagárd és Sümeg díszpolgára.

Fotó: Mudrák Attila

Fr. Dobszay Benedek OFM minister provincialis

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-torjuk-meg-es-osszuk-szet-eletunket-masokert
Ferenc pápa: Törjük meg és osszuk szét életünket másokért!

Rómában május 26-án, csütörtökön este mutatta be a Szentatya az úrnapi ünnepi szentmisét a lateráni bazilika előtti téren. (Magyarországon vasárnap fogjuk úrnapját ünnepelni.)

2016. május 26. csütörtök
osztie-zoltan-plebanos-belvaros-szentsegi-urnapi-kormeneterol
Osztie Zoltán plébános a Belváros szentségi úrnapi körmenetéről

Úrnapja Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepe. Budapesten a Belvárosban május 29-én 9 órakor indul a négy stációból álló, a Belváros plébániáit érintő szentségi körmenet az Egyetemi templom elől. Osztie Zoltánt, a budapesti-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom plébánosát kérdeztük.

2016. május 26. csütörtök