„Az igazság nem olyan, mint egy drágakő, melyet az ember zsebre tehet” – VIDEÓVAL

Ennek a témának a tárgyalása közel áll a zsidó-keresztény tapasztalatnak és a Bibliának az alapjaihoz, amely a nyugati kultúra „nagy Kódját” is jelenti. Ahogy Goethe mondta, a kereszténység Európa „anyanyelve”, olyasfajta „imprinting”, amelyet mindnyájan hordozunk.

A bíboros négy emblematikus alapelvre építette beszédét.

A Teremtés könyvére utalva először a perszonalizmus, a személy fogalmát emelte ki. Aláhúzta az ember „vízszintes” dimenzióját: a kapcsolatot, társas lény voltunkat, azt, hogy az ember nem önmagába zárt, hanem „kifelé forduló én”, nyitott valóság. Csak így éri el méltóságának teljességét, így lesz Isten képmása. Majd hangsúlyozta „vertikális” dimenzióját: az ember transzcendens képességgel, intimitással, lelkiséggel rendelkezik.

Az autonómia alapelvéről beszélve híres evangéliumi szakaszt idézett: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!” (Mt 22,21). Felhívta a figyelmet, hogy ez Krisztus egyetlen valódi politikai-szociális kijelentése, a többi ennél sokkal áttételesebb és kevésbé kifejtett. Krisztus mondatának első fele tehát elismeri a politika autonómiáját. A valódi keresztény felfogásnak mindig ki kell zárnia bármiféle szakrális teokráciát – húzta alá. Nem tartozik a hiteles keresztény szellemiséghez a trón és az oltár egysége, bár a történelemben a kereszténység sokszor emellé állt. A kánonjogi törvénykönyv tehát nem tehető meg automatikusan polgárjogi vagy büntetőjogi törvénykönyvvé, ahogyan egy nemzetállam alkotmánya sem lehet egyenlő az evangéliummal. A politikának, a gazdaságnak, a civil társadalomnak meg kell, hogy legyen a maga autonóm területe, ahol kifejleszti normáit, döntéseit, aktualizációit, amelyeknek immanenseknek kell lenniük, és amelyekre kívülről semmi nem lehet hatással – hangsúlyozta, majd hozzátette: Krisztus szavai nem érnek véget ennyivel, van egy második, implicit fele a mondatnak, amely utal arra, hogy az ember Isten képmására teremtetett. Az embernek tehát meg kell tartania társadalmának szabályait, ugyanakkor nem feledkezhet meg a vallás és erkölcs sajátos dimenziójáról sem, amelyek magukban foglalnak olyan kérdéseket, mint a szabadság, az emberi méltóság, az önmegvalósítás, az élet értéke, a lélek, a szeretet.

Mindezeknek a témaköröknek megvan a maguk pontos autonómiája, és nem engedik meg az ellenőrzést vagy behatolást a politikai-gazdasági hatalom részéről. Valóban, ha igaz, hogy nem szabad megengedni a teokráciát, ugyanúgy igaz, hogy nem szabad megengedni az állam-imádat eluralkodását sem, amely világi oldalról hatolna be a másik területre, kiüresítve vagy olykor meg is semmisítve azt. Érthető, hogy mennyire összetett és nehéz a gyakorlatban ennek az autonómiának a kivitelezése, ahogyan bonyolult a két terület egyensúlya is, mivel mindkettő ugyanazzal a területtel foglalkozik: az emberi személlyel, egyenként és közösségként.

A szolidaritás alapelve, mint téma, alapvető antropológiai valóságunkhoz kapcsolódik. A hit magában foglalja a szolidaritást, ám túlmegy a világi filantropizmuson. Ezt fejezi ki Jézus kijelentése: „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).

Ravasi bíboros ezután az igazság alapelvére tért át. Az utóbbi évszázadok kulturális útkeresését nyomonkövetve elmondhatjuk, hogy az igazság fogalma egyre szubjektívebbé vált. Erre utal a Hobbes Leviathanjából gyakran idézett mondat: „A tekintély és nem az igazság alkotja a törvényeket.” Az igazságnak ezt a szubjektív és változó értelmezését nevezte XVI. Benedek „relativizmusnak”. Valamennyi vallás, és különösen a kereszténység azt mondja, hogy az igazság traszcendens valóság. Az igazság megelőz bennünket, és túlmutat rajtunk – megvilágít minket, nem pedig uralkodik rajtunk. Noha Theodor Adorno gondolkodása egészen más irányba mutatott, a Minima moralia című művében egy szuggesztív kifejezést találunk. A német filozófus az igazságról a boldogsággal való összevetésben beszél, és így fogalmaz: „az igazságot az ember nem birtokolja, hanem azzá lehet”, vagyis elmerülhet benne. Musil, A tulajdonságok nélküli ember című híres regényében ezt a mondatot mondatja ki a főszereplővel: „Az igazság nem olyan, mint egy drágakő, amit az ember zsebre tehet, az igazság olyan, mint a tenger, amelybe az ember belemerül és hajózik rajta.”

A vallások helyzete tiszta: az igazság az első helyen áll, felülmúl minket, az igazság transzcendens, és az embernek az a feladata, hogy zarándokká váljon az igazság abszolútumán belül – összegezte a bíboros. Ez olyannyira döntő fontosságú, hogy a kereszténység magával Krisztussal azonosítja az igazságot (vö. Jn 14,6).

A négy felsorolt alapelv középpontjában mindig az emberi személy áll: a személy méltósága, szabadsága, autonómiája, de egyúttal a külvilághoz és a transzcendenciához való viszonya is – szögezte le témája zárszavában. Az emberi teremtmény különböző dimenzióit egybefogni a társadalmi és politikai életben gyakran nehéz, és ennek történetét folyamatosan válságok, visszaesések jellemzik. Mégis, vitathatatlanul szükséges ezeknek a különbségeknek a szimbolikus egybentartása, ha olyan világot akarunk építeni, amely nem hullik egymásnak ellentmondó darabokra.


Gandhi etikai-vallási jellegű „hét törvénye” rendkívül érzékletesen fejezi ki azokat a szimbólumokat, értékeket, amelyek szükségesek a társadalmi együttélés fennmaradásához: „1. Az embert lerombolja az elvek nélküli politika; 2. az embert lerombolja a fáradság és munka nélkül szerzett gazdagság; 3. az embert lerombolja a bölcsesség nélküli intelligencia; 4. az embert lerombolja az erkölcs nélküli üzlet; 5. az embert lerombolja az emberség nélküli tudomány; 6. az embert lerombolja a hit nélküli vallás /ezt mutatja meg a fundamentalizmus/; 7. az embert lerombolja az áldozat és az önátadás nélküli szeretet”.

A konferencia végén Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora Ezüst Corvinus-díjat adott át Gianfranco Ravasi bíborosnak.

A konferencia utolsó programpontja a Kérdezz-felelek! nevet viselte: Ravasi bíboros válaszolt a hallgatók kérdéseire. A Magyar Kurír és a Bonum TV közreműködésében az alábbiakban közzétesszük a beszélgetés videofelvételét.

Videó: Bonum TV

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

Magyar Kurír
(lt)

Kapcsolódó:
Budapesten rendezik meg a Népek udvarát - VIDEÓVAL
A Népek udvara Budapesten: Nyitva kell tartani szemünket a világ problémáira - VIDEÓVAL