Az iraki válság folytatódik, a keresztények száma csökken

Biztosak vagyunk benne, hogy az Egyház az egész világon imádkozik Irakért, de mintha a nyugati világ elfelejtette volna ennek az országnak a népét. Mintha már normális lenne mindennap halottakról, merényletekről, erőszakról hallani – állapította meg Emil Shimoun Nona, az észak-iraki Moszul káld érseke a hírügynökségnek nyilatkozva.

Az ország, és különösen Moszul állandó összeütközések és vérengzés színtere, a keresztény közösség pedig egyre kisebb. Bár a híradásokban már nem beszélnek róla, mégis remélik, hogy az iraki dráma ismét a figyelem középpontjába kerül, és a politikusok átérzik, hogy mindennél jobban békére és derűre van szükségük – fogalmazott az érsek. Korábban éppen a moszuli egyházmegye veszítette el püspökét, Faraj Rahhót és Ragheed Ganni atyát.

Moszul térségében szokásossá vált, hogy az Al-Kaidához és a dzsihádistákhoz kapcsolódó csoportok megrohanják az olajvezetékeket, és évek óta pusztítanak az egész országban. Mindezt a kisebbség szenvedi el, amely mögött nem áll hatalmi erő vagy olyan politikai mozgalom, amely ki tudna állni érdekeik mellett.

Az érsek elmondta: az elmúlt hónapokban nem sokat változott a helyzet, a választások nem jelentettek nagy változást, hiszen a merényletek és az öldöklés azóta is mindennaposak. A hatóságok olykor kijárási tilalmat rendelnek el, a hadsereg lezárja az utakat, nehéz eljutni a város egyik pontjáról a másikra, és ez még inkább megnehezíti az emberek életét. 

A moszuli keresztény közösség remél, és imádkozik azért, hogy az iraki társadalom fejlődni tudjon, képes legyen elfogadni az embereket különbözőségükkel együtt, mert az együttélés és az elfogadás drámai hiánya egyre égetőbb problémát jelent. A mi célunk pedig nyitott, és a jogokat betartó társadalom építése lenne – hangsúlyozta Shimoun Nona, majd hozzátette: a helyzet láttán továbbra is sok keresztény a menekülést választja, főleg a nagyobb városokból, és az Egyház e téren keveset tehet. A vezető keresztény személyiségek megpróbálkoznak a nehézségek megoldásával, de az iraki kormány feladata, hogy rendezze a helyzetet.

Fontos, hogy mi, keresztények jelen legyünk az állam életében és az intézményekben, de a hívek száma egyre csökken. Az egyik legnagyobb probléma az – állapítja meg –,  hogy az esetek többségében éppen a képzett és jómódú emberek hagyják el az országot, és a szegények, a gyengék maradnak itt, akiknek nincs lehetőségük a menekülésre.

Magyar Kurír