A nyíregyházi ukránok köszönetüket fejezték ki Szocska Ábel megyéspüspöknek, hogy gondja van a helyi közösségre.
Az ungvári Cantus Akadémiai Kamarakórus énekeivel, Szakács Emil karmester vezetésével méltó módon ünnepelhették az ukrán kultúra napját és az anyanyelv nemzetközi napját az anyaországtól távolabb élő honfitársak.
A Kárpátalja Megyei Állami Adminisztráció elnöke, Viktor Mikita megbízásából mások mellett Yevgen Tyshchuk, a Kárpátalja Megyei Állami Adminisztráció Kulturális, Nemzetiségi és Vallási Főosztályának vezetője is elkísérte a kárpátaljai delegációt.
Az ünnepi esemény a nyíregyháza-jósavárosi görögkatolikus templomban tartott ukrán nyelvű Szent Liturgiával kezdődött, melyen a közösség meghívásának eleget téve jelen volt Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök is.
A szertartást Andrej atya, azaz Belekanych Andriy Jaroslav máriapócsi bazilita szerzetes vezette.
A liturgia záró áldása után Sztankó Mária, Nyíregyháza Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke mondott köszöntőt. A kárpátaljai delegáció nagyrabecsülését fejezte ki Szocska A. Ábel püspöknek, hogy segíti a nyíregyházi ukrán közösséget.
Yevgen Tyshchuk az Ukrajna egyik legrégibb írásos emlékének számító királyházi evangélium hasonmás kiadását nyújtotta át hálája jeléül a főpásztornak.
A kézzel írott, egyházi szláv nyelvű tetraevangelion a történeti Munkácsi Egyházmegye első, teljes egészében ránk maradt liturgikus emléke 1401-ből, eredetije Ungváron található.
„Az első, liturgikus használatra szánt evangéliumos könyvek tetraevangelion néven ismertek. A görög szó jelentése „négy(es) evangélium”. Az elnevezés maga is arra utal, hogy egy ilyen kötet Máté, Márk, Lukács és János evangéliumának szövegét egymás után, megszakítás nélkül közli, a laodikeai zsinat (361) által meghatározott kánoni sorrendben.
A 8. századtól kezd elterjedni az a típusú evangéliumos könyv, amely nem a kánoni sorrendet követi, hanem a liturgikus év menetét. Ez a görögül aprakosznak is nevezett kiadás, amely megfelel a nyugati evangelistariumnak, nem folytatólagosan hozza az evangéliumok szövegét, hanem válogatott perikópákat tartalmaz, rendszerint a húsvétvasárnapi liturgiára előírt János evangéliumából vett szakasszal kezdve.
A bizánci rítus egyházi szláv nyelvet követő egyházai szinte kizárólag a tetraevangeliont használják, míg a görög egyházak az aprakoszt részesítik előnyben.
A történeti Munkácsi Egyházmegye templomainak oltárain kezdettől fogva tetraevangelion díszelgett. Az egyházmegye egyik első, teljes egészében ránk maradt liturgikus emléke, az 1401-ből származó királyházi (Королеве) evangélium, szintén ebbe a kategóriába tartozik.”
(Dobos András: A történeti Munkácsi Egyházmegye liturgikus hagyománya, (2020) In: Orcád világossága. Görögkatolikusok Magyarországon, Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház, Debrecen, pp. 54–62.)
Az ünnepségen a nyíregyházi ukrán közösség vasárnapi iskolájának növendékei, valamint az Ungvári Művelődési és Művészeti Intézet diákjai adták elő produkciójukat.
A Cantus Akadémiai Kamarakórus félórás zenei élménnyel ajándékozta meg a nyíregyházi ukrán közösséget.
„Ez a közösség nekem a hazát jelenti”, s „jó Nyíregyházán ukránnak lenni” – mondta a Nyíregyházán élő közösség egyik tagja. Hozzátette: segítséget mindenhonnan kapnak ehhez, így a Nyíregyházi Egyházmegyétől is.
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria









































