Azonosították a mohácsi csata oszmán, majd első keresztény emlékművének helyét

2018. augusztus 28., kedd | 12:45

A szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói azonosították az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét, amit az 1526-os mohácsi csata után állítottak. A törökök kiűzését követően, 1687-ben az építményt kápolnává átalakították, amely így a csata első keresztény mementója is lett.


A mohácsi csata egy 16. századi török miniatúrán

Pap Norbert, a kutatások pécsi vezetője, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója augusztus 25-én az MTI-nek nyilatkozva rámutatott, a budai Gül Baba-türbe és a szigetvári Szulejmán-sírkomplexum mellett a Mohács melletti egykori győzelmi pavilon a „legszentebb magyarországi oszmán szakrális helyek közé tartozott”.

Az ütközet nyitott kérdéseiről úgy fogalmazott a szakember: „Nem ismerjük a mohácsi csata pontos helyszínét. Nem bizonyos a két sereg táborának helye, az ütközet centrumának pontos helye és a több mint 20 ezer halott közül is csak csekély számú áldozat került elő. A földrajzi pozíciók megállapítása és a tömegsírok feltárása fontos kutatási célkitűzés.” A Szulejmán türbéjét megtaláló kutatócsoport arra vállalkozik, hogy új kutatási módszerekkel, modern műszerekkel megválaszolja ezeket a nyitott kérdéseket – hangsúlyozta Pap Norbert.

A történelmi eseményeket felidézve elmondta: az I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg 1526. augusztus 29-én ért a mohácsi harcmezőre. A Jagelló-házból származó II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette keresztény (magyar, cseh, horvát, lengyel és más közép-európai nemzeteket felvonultató), 25-27 ezres hadsereg megütközött az oszmánokkal, és bár bátran helytállt, az egyenlőtlen harcban végül vereséget szenvedett. Az ütközet megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát és jelentősen átalakította Közép-Európa történetét. A csata nem csupán súlyos anyagi és emberi veszteségeket okozott a közép-európai keresztény államoknak, de kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a magyar nemzeti és a mohácsi helyi identitásra is – emlékeztetett Pap Norbert.

A kutató kiemelte azt is, hogy az oszmánok számára Mohács történelmük egyik legnagyobb győzelmét jelentette, így őket is foglalkoztatta az esemény helye és emlékezete.

A szigetvári Szulejmán-kutatásban jelentős új tudományos eredményeket felmutató kutatócsoport – az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma – nyolc évvel a mohácsi csata 500. jubileumi megemlékezései előtt pályázatot nyújtott be a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjára. A kutatócsoport Fodor Pál (MTA BTK), valamint Pap Norbert társvezetésével hároméves időtartamra 120 millió forint támogatást nyert az ütközet tudományos kérdéseinek megválaszolására.

Az új mohácsi kutatás első jelentős eredménye a csata helyszínén létesített oszmán győzelmi emlékmű egyértelmű azonosítása, jellegének meghatározása, átalakulási folyamatának megválaszolása – magyarázta Pap Norbert.

Az oszmán győzelmi komplexumról augusztusban jelent meg A mohácsi Törökdomb címmel tanulmány a Történelmi Szemlében. Pap Norbert erről megjegyezte: megállapítható, hogy Magyarországon a 17. században egy fontos muszlim szakrális helyet hoztak létre az oszmánok, amelynek emlékezete a 20. század elejéig valamilyen formában fennmaradt. „A több feltételezett helyszín megvizsgálását követően sikerült egyértelműen meghatározni a helyet, amelynek alapos régészeti vizsgálata ezután következik. A csata keresztény emlékezetében is fontos szerepet játszott a hely, ugyanis ott egy kápolna emlékeztetett a 18. században a csatára” – mondta.

A kutatók azon dolgoznak – folytatta –, hogy részben földrajzi módszerekkel a Duna menti mocsárvilágban és a Mohácsi-síkságon végzett vizsgálatokkal a csata tömegsírjainak feltárásához is közelebb kerüljenek. „A különböző nemzetiségű katonák nyughelyének feltárása közelebb vihet bennünket egy egységesebb szemléletű Közép-Európa-tudat kialakításához is, hiszen több térségbeli népnek (magyarok, csehek, lengyelek, horvátok és németek) és a balkáni népcsoportok tagjainak is közös temetőjéről van szó, emlékük ápolása erősítheti az összetartozást és a megbékélést” – összegezte a kutató.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
michael-blume-isten-kegyelmebol-hatalmunk-van-arra-hogy-atalakitsuk-vilagot
Michael A. Blume: „Isten kegyelméből hatalmunk van arra, hogy átalakítsuk a világot”

Magyarország apostoli nunciusát kérdeztük a húsvét misztériumáról és személyes tapasztalatairól.

2019. április 21., vasárnap
ferenc-papa-urbi-et-orbi-uzenete-husvet-vasarnapjan-az-elet-ura-ne-talaljon-minket-kozonyosnek
Ferenc pápa Urbi et Orbi üzenete húsvét vasárnapján: Az élet Ura ne találjon minket közönyösnek!

Április 21-én, húsvétvasárnap Urbi et Orbi üzenetében Ferenc pápa arról beszélt, hogy a feltámadt Krisztus nem hagyja magukra azokat, akiket próbatétel, fájdalom sújt. Imádkozott a Srí Lanka-i merényletek áldozataiért.

2019. április 21., vasárnap
Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle