Azonosították a mohácsi csata oszmán, majd első keresztény emlékművének helyét

2018. augusztus 28. kedd 12:45

A szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói azonosították az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét, amit az 1526-os mohácsi csata után állítottak. A törökök kiűzését követően, 1687-ben az építményt kápolnává átalakították, amely így a csata első keresztény mementója is lett.


A mohácsi csata egy 16. századi török miniatúrán

Pap Norbert, a kutatások pécsi vezetője, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója augusztus 25-én az MTI-nek nyilatkozva rámutatott, a budai Gül Baba-türbe és a szigetvári Szulejmán-sírkomplexum mellett a Mohács melletti egykori győzelmi pavilon a „legszentebb magyarországi oszmán szakrális helyek közé tartozott”.

Az ütközet nyitott kérdéseiről úgy fogalmazott a szakember: „Nem ismerjük a mohácsi csata pontos helyszínét. Nem bizonyos a két sereg táborának helye, az ütközet centrumának pontos helye és a több mint 20 ezer halott közül is csak csekély számú áldozat került elő. A földrajzi pozíciók megállapítása és a tömegsírok feltárása fontos kutatási célkitűzés.” A Szulejmán türbéjét megtaláló kutatócsoport arra vállalkozik, hogy új kutatási módszerekkel, modern műszerekkel megválaszolja ezeket a nyitott kérdéseket – hangsúlyozta Pap Norbert.

A történelmi eseményeket felidézve elmondta: az I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg 1526. augusztus 29-én ért a mohácsi harcmezőre. A Jagelló-házból származó II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette keresztény (magyar, cseh, horvát, lengyel és más közép-európai nemzeteket felvonultató), 25-27 ezres hadsereg megütközött az oszmánokkal, és bár bátran helytállt, az egyenlőtlen harcban végül vereséget szenvedett. Az ütközet megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát és jelentősen átalakította Közép-Európa történetét. A csata nem csupán súlyos anyagi és emberi veszteségeket okozott a közép-európai keresztény államoknak, de kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a magyar nemzeti és a mohácsi helyi identitásra is – emlékeztetett Pap Norbert.

A kutató kiemelte azt is, hogy az oszmánok számára Mohács történelmük egyik legnagyobb győzelmét jelentette, így őket is foglalkoztatta az esemény helye és emlékezete.

A szigetvári Szulejmán-kutatásban jelentős új tudományos eredményeket felmutató kutatócsoport – az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma – nyolc évvel a mohácsi csata 500. jubileumi megemlékezései előtt pályázatot nyújtott be a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjára. A kutatócsoport Fodor Pál (MTA BTK), valamint Pap Norbert társvezetésével hároméves időtartamra 120 millió forint támogatást nyert az ütközet tudományos kérdéseinek megválaszolására.

Az új mohácsi kutatás első jelentős eredménye a csata helyszínén létesített oszmán győzelmi emlékmű egyértelmű azonosítása, jellegének meghatározása, átalakulási folyamatának megválaszolása – magyarázta Pap Norbert.

Az oszmán győzelmi komplexumról augusztusban jelent meg A mohácsi Törökdomb címmel tanulmány a Történelmi Szemlében. Pap Norbert erről megjegyezte: megállapítható, hogy Magyarországon a 17. században egy fontos muszlim szakrális helyet hoztak létre az oszmánok, amelynek emlékezete a 20. század elejéig valamilyen formában fennmaradt. „A több feltételezett helyszín megvizsgálását követően sikerült egyértelműen meghatározni a helyet, amelynek alapos régészeti vizsgálata ezután következik. A csata keresztény emlékezetében is fontos szerepet játszott a hely, ugyanis ott egy kápolna emlékeztetett a 18. században a csatára” – mondta.

A kutatók azon dolgoznak – folytatta –, hogy részben földrajzi módszerekkel a Duna menti mocsárvilágban és a Mohácsi-síkságon végzett vizsgálatokkal a csata tömegsírjainak feltárásához is közelebb kerüljenek. „A különböző nemzetiségű katonák nyughelyének feltárása közelebb vihet bennünket egy egységesebb szemléletű Közép-Európa-tudat kialakításához is, hiszen több térségbeli népnek (magyarok, csehek, lengyelek, horvátok és németek) és a balkáni népcsoportok tagjainak is közös temetőjéről van szó, emlékük ápolása erősítheti az összetartozást és a megbékélést” – összegezte a kutató.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
het-kerdes-ferenc-paparol-magyar-kurir-adventi-nyeremenyjateka
Hét kérdés Ferenc pápáról – A Magyar Kurír adventi nyereményjátéka

Játékra hívjuk Olvasóinkat! A kérdéseinkre helyes választ adók között Wim Wenders „Ferenc pápa – Egy hiteles ember” című filmjét, valamint az Új Ember Kiadványok sorozatban a pápa katekéziseiből megjelent „Őrzők vagyunk – Szerdai katekézisek 2013–2014” című könyv egy-egy példányát sorsoljuk ki.

19:56
mezeskalacsos-puspoki-elokaracsony-szekesfehervari-szent-kristof-hazban
Mézeskalácsos püspöki előkarácsony a székesfehérvári Szent Kristóf Házban

Mézeskalács illata mellett készülődtek a karácsonyra a székesfehérvári Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének lakói a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum munkatársainak közreműködésével december 14-én.

19:24