Bábel Balázs átadta a pedagógusokat elismerő Kunszt-díjat Kalocsán

Hazai – 2014. május 15., csütörtök | 20:34

Kunszt József a maga korában az oktatást látta a legfontosabb nemzetnevelő feladatnak. Olyan intézményeket telepített be Kalocsára, melyek meg tudták határozni Kalocsa kulturális arculatát. A róla elnevezett díjjal tiszteleg ma a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye a munkájukat kiválóan végző pedagógusok előtt. Bábel Balázs érsek meghívására a Magyar Kurír részt vett az átadáson.


Az idei évben immár tizennegyedik alkalommal ítélték oda az oktatás, nevelés és tudomány bőkezű mecénásaként ismert Kunszt József (1790-1866) érsekről elnevezett díjat, melyet minden évben kalocsai érsekké történt kinevezésének évfordulóján adnak át, 2014-ben már négy pedagógus számára, a főegyházmegye fenntartásába került középiskolát is bevonva a díjazottak körébe.

Az idei ünnepséget 2014. május 15-én tartották Kalocsán, a Katona István Házban. Bábel Balázs érsek ünnepi beszédében tájékoztatást adott Asztrik érsek azonosításának történetéről, beszámolt a kutatásokról, az ezeknek köszönhető eredményekről. Mit tanulhatott és mit taníthatott Asztrik érsek, hogyan élhette meg ezt? – tette fel a kérdést Bábel Balázs, s válaszul bemutatta a középkor katolikus iskolarendszerét, mely ókori alapokra épülve teljesedett ki a szerzetesrendeknek köszönhetően. Ezt az utat járta végig Asztrik, akit mint bencés apátot Szent Benedek Regulája formált és vezetett.


Bábel Balázs párhuzamot vont az apát személye, kötelmei és a pedagógus iskolai munkája között, hangsúlyozva, hogy a kolostori élet tapasztalatából nyert bölcsesség útmutatást adhat a mindennapok tanári munkájához. Ints, kérj, feddj – idézte Bábel Balázs a Regulából a Timóteus-levelet. Kiemelte a pedagógusok elé példaként állított apát legfontosabb feladatát: mindig gondolja meg, hogy a lelkek vezetését vállalta, és ezt a mester keménységével és az atya jóságával tegye.

Az érsek ünnepi beszédét követően adták át a kitüntetett pedagógusoknak az eszmei és anyagi elismeréseket jelentő Kunszt-díjat.

A díjat a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye fenntartásában lévő oktatási és nevelési intézmények, a főegyházmegye területén működő szerzetesi fenntartású iskolák, valamint a Kalocsa Város Önkormányzata által fenntartott iskolák egy-egy pedagógusa kapja. A tapasztalt, kiváló szakmai felkészültségű, eredményes, a gyermekekkel és a kollégákkal jó kapcsolatot ápoló, példás életű díjazottak a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye részéről bronz emlékplakettet, intézményük fenntartója részéről pedig egyhavi bérnek megfelelő pénzjutalmat jelent az elismerés.

Kalocsa város részéről Tamás Ferenc, a kalocsai Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola tanára vehette át a kitüntetést. Munkáját Simon Zoltán alpolgármester méltatta. A szerzetesi fenntartású intézmények részéről Fazekas József, a kecskeméti Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanára részesült az elismerésben; munkáját Nagy Attila SchP igazgató méltatta. A főegyházmegye fenntartásában működő alapfokú oktatási-nevelési intézmények részéről Illésné Márin Éva, a  keceli II. János Pál Katolikus Általános Iskola és Óvoda tanárnője kapta, munkáját Solti Kálmán igazgató méltatta. A főegyházmegye fenntartásában működő középfokú oktatási-nevelési intézmények részéről Szabó Julianna, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola igazgatóhelyettese vehette át a díjat, akinek munkáját Téglás László igazgató méltatta.

A díjátadás után a keceli II. János Pál Katolikus Általános Iskola növendékei rövid műsorral köszöntötték a résztvevőket.


Bábel Balázs a Magyar Kurír számára Kunszt József tevékenységének jelentőségéről beszélt: Kunszt érsek olyan rendeket telepített be Kalocsára – a jezsuitákat és a Kalocsai Iskolanővéreket – akik meg tudták határozni Kalocsa kulturális arculatát. Bábel Balázs a díjjal a kultúrapártoló, iskolát fenntartó érsek emlékét is éltetni kívánja. A hitoktatók munkáját elismerő Koszter-díj mellett a Kunszt-díj a legjelentősebb elismerés pedagógusok számára a főegyházmegyében.

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területén a szerzetesrendek fenntartásában működő oktatási-nevelési intézmények száma 13, mára a diákok létszáma megközelíti a négyezret. Az elmúlt években több iskolát is fenntartásba vettek, olyan helyeken vállalták a feladatot, ahol erre kérték őket – mondta az érsek. Az iskolaátvételek óta folyamatosan dolgoznak azon, hogy a katolikus szellemiség nagyobb teret nyerjen. Hozzátette: mindenütt gondot jelent a gyerekek számának csökkenése, ma az iskolák kisebb falvakban csak nagyobbakhoz kapcsolódva tudnak fennmaradni. Örvendetes, hogy az iskolák mindenütt aktívan jelen vannak a települések kulturális életében, és ráhatással vannak arra.

Bábel Balázs gyakori látogatásai révén összekötő kapoccsá válhatott az egyházmegye oktatási intézményei között. Az iskolákkal aktív kapcsolatot ápol, évfordulókkor, kiemelt versenyekkor látogatja őket. Kiemelten fontosnak tartja a tanárok lelki képzésének kíséretét. Az érsek számára kedves feladat a tanítás: szívesen tart előadásokat a tantestületeknek, diákoknak az irodalomról.

A gyerek mindig korrelatív a saját korával, ha egy társadalom sok gonddal küzd, a magánéletben, családban, közösségi szinten, az a gyerekeken is nyomot hagy, ezt tapasztaljuk az iskolákban – osztotta meg tapasztalatát az érsek. Míg korábban erősebb volt a tekintélytisztelet, a fegyelem, ezért könnyebb volt tanítani. Ma sokkal nehezebb a tanárok munkája, ezt próbálják megtámogatni a továbbképzések és rekollekciók során.


A kalocsai látogatás során a Magyar Kurír Vörös Márta főépítészt kérdezte a főegyházmegye építkezéseiről. A főépítész elmondta: jelenleg több szálon futó építkezéseken dolgoznak. Kiemelkedő ezek közül az érseki kollégium átépítése, melybe az ideiglenesen a Katona István Házban helyet találó érseki kincstár fog átköltözni. A bővítéssel kétszeresére növelik a kiállítóterületeket, így be fogják tudni mutatni a székesegyház felújítása során előkerült tárgyi emlékeket, leleteket. A megvalósítást európai uniós forrás támogatja.

Terveznek továbbá egy másik múzeumot, amely az érseki uradalmi gazdálkodás szerepéről szólna. Ez szép múlt, olyan, amire büszke lehet Kalocsa – mondta a főépítész. Ebben a múltban Kalocsa és az érsekség szoros kapcsolatban élt, a város együtt fejlődött az érsekséggel. Ezt a város növekedésében is nyomon lehet követni: az utcaszerkezet – a két régi főutca – sugaras irányban a székesegyházra, mint központra irányult. Ez az érseki uradalom segített a gazdálkodásban az embereknek, hozzájárult megélhetésükhöz.


Az érsekség a város történetében meg tudta találni a támogatást ahhoz, hogy a település magára találjon, például 1726-ban Csáky Imre érsek tevékenysége nyomán a török idők utáni pusztulásban. Áttekintette, milyen tevékenységet folytatnak a városban, és látva a mezőgazdasági gazdálkodás kevéssé hatékony voltát, kereste meg a fejlődés lehetőségeit. 

Ma a város számára fontos a múlt értékeinek tisztelete. Reméljük, hogy a két múzeum segít majd abban, hogy a tudásbázist, mely eddig gyarapította a város életét, továbbra is ápolni tudjuk – mondta Vörös Márta. Ebben segíthet az adat-, dokumentum-, irat- és eszköztár, valamint a korabeli tárgyak gyűjteménye a két múzeumban. Előreláthatólag 2015 nyarára fejeződik be a két építkezés.

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír
(té)

Kapcsolódó fotógaléria