Bagnasco bíboros a genovai áldozatok temetésén: Kapcsolataink lehetnek a híd, hogy átlépjük az űrt

2018. augusztus 18. szombat, 18:34

Augusztus 18-án, szombaton, az olaszországi nemzeti gyász napján temették el Genovában a Morandi-híd összeomlásakor életét vesztett 19 embert. Húsz család az állami temetés helyett családi körben vett búcsút szeretteitől. A gyászszertartást Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek vezette.

Az áldozatok száma jelenleg 42-re emelkedett, a tűzoltók tovább folytatják a kutatást a romok között.

Szombaton délelőtt a genovai vásár területén lévő Jean Nouvel pavilonban megtartott gyászszertartás főcelebránsa Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek volt. Jelen volt Sergio Mattarella államfő, a kormány képviselői, Giuseppe Conte miniszterelnök, Matteo Salvini belügyminiszter, Luigi Di Maio munkaügyi miniszter és Danilo Toninelli közlekedésügyi miniszter, valamint az Itáliai Autósztrádát kezelő társaság vezetősége. A legfiatalabb áldozat a nyolcéves Samuele volt, aki szüleivel együtt veszítette életét. A temetésen tapsvihar köszöntötte a mentésben résztvevőket, a hősiesen helyt álló tűzoltókat.

„A Morandi-híd összeomlása a Polcevara folyó fölött kettéhasította Genova szívét. A seb mély, főleg a végtelen fájdalom miatt, amelyet azokért érzünk, akik életüket vesztették, a még hiányzó személyekért, hozzátartozóikért, a sebesültekért és a sok kitelepítettért” – kezdte homíliáját Bagnasco bíboros, genovai érsek. A döbbenet és a közelség számtalan megnyilvánulása érkezett nemcsak Olaszországból, hanem a világ minden részéről is. A Szentatya, Ferenc pápa imájával együtt – aki tegnap este is, egy szeretetteljes telefonálással ki akarta nyilvánítani közelségét – ezekben a napokban mindenütt imahullám emelkedik Isten felé. A világ Genovára tekint a meghatottság, a szeretet és a várakozás nagy ölelésével.

Azért vagyunk itt, hogy rábízzuk magunkat arra az irgalmasságra és vigasztalásra, amelyet csak Isten tud adni. Tudjuk, hogy bármilyen emberi szó, legyen bár őszinte, kevés a tragédiával szemben, csakúgy, mint ahogy bármilyen jogos és szükséges igazságszolgáltatás sem tud semmit eltörölni és visszaadni. A kezdeti hitetlenség és később a katasztrófa növekvő nagysága, az általános eltévelyedés, a feltörő érzelmek sokasága, a nyugtot nem hagyó „miértek” hatására ismét kézzel foghattuk, méghozzá brutális módon az emberi lét könyörtelen törékenységét. De éppen ebben a tapasztalatban, amely valamilyen módon mindenkit érintett, feltűnik egy halvány fénysugár. Minél inkább ráébredünk, hogy gyengék és kiszolgáltatottak vagyunk, annál inkább érezzük, hogy szükség van az emberi kapcsolatokra: nemcsak a család és a barátság szövetére, hanem egy olyan társadaloméra is, amely civilizáltnak mondja magát. Ezek a kapcsolatok, amelyek egymással összefűznek bennünket, szilárd és állandó megbízhatóságot igényelnek: egy megbízható szeretet nélkül ugyanis nem élhetnénk együtt. A többiek puszta jelenlétének öröme az, ami lehetővé teszi, hogy éljük az életet, hogy osztozzunk örömökben és fájdalmakban: mint egy híd, ami lehetővé teszi, hogy átlépjük az űrt, így a bizalom lehetővé teszi, hogy áthaladjunk a földi út könnyű vagy meredek körülményein.

Kedves testvérek, Jézus megmutatja, hogy bízhatunk Istenben, még akkor is, ha nem mindig világosak számunkra az emberi események. A hit ugyanis nem oszlatja el minden sötétségünket, de megvilágítja utunkat lépésről lépésre, nap nap után. Válasza gyötrelmeinkre mindenekelőtt egy jelenlét, amely elkísér bennünket: a keresztre feszített Jézus és Fia keresztje alatt a Szűzanya, ezek a legnyilvánvalóbb képei és jelei annak, hogy az Úr nem hagy magunkra minket, hanem megelőz bennünket.

A viadukt összeomlott: mint ismeretes, nemcsak az autósztráda egy fontos része volt, hanem szükséges útvonal sokak mindennapi életében, a város fejlődésének létfontosságú artériája. Genova azonban nem adja meg magát: lakóinak lelkét ezekben a napokban ezer gondolat és érzés hatja át, de tovább folytatja a küzdelmet. Mint más esetekben, mi, genovaiak most is szívünk legjavát fogjuk adni, kipréselünk magunkból minden jót és nagylelkűt, ami bennünk él és ami gyakran nem kerül napfényre, csaknem rejtve marad. A szervezeti hálózat és a gyors segítségnyújtás minden szinten – intézményes, szakmai és társulati szinten –, mindenki szakértelme, sokak nagylelkű készsége, a sebesültekért való ima és a szolidaritás, amely azonnal jelentkezett az egyházmegye minden részéből, láthatóvá teszik városunk kollektív lelkületét. Reméljük, hogy a számos kitelepített nem csak ideiglenes vendéglátásra talál, hanem hamarosan ismét újból élvezheti az otthon szükséges melegét.

A nagy közelség órája ez. Biztosak vagyunk abban, hogy mindannyiunk szívében növekedik Genováért egy még nagyobb szeretet, abban a meggyőződésben, hogy a város ezt megérdemli, hogy a várost senki nem feledheti el. Genova hivatása meg van írva kitartó, kemény munkássága történetében, azon túl, hogy kapuként helyezkedik el a tenger és a földrész között.

Emeljük fel tekintetünket: a mennyekbe felvett Szűzanya arra szólít bennünket ebben a pillanatban is, hogy tekintsünk fel a magasba, Isten felé, aki a remény és a bizalom forrása. Ha Őrá tekintünk, kerüljük a kétségbeesést és ismét bátran nézhetünk a világra, az életre, szeretett városunkra. Egymásra tekinthetünk és testvérnek ismerhetjük el egymást, mivel ugyanannak az Atyának a gyermekei vagyunk, minden különbségen túl. Ismét megújíthatjuk akkor kölcsönös bizalmunkat és megszilárdíthatjuk ezeknek az óráknak a közelségét. Új hidakat építhetünk és együttesen haladhatunk előre.

A szertartáson felolvasták az összes áldozat keresztnevét, amit hatalmas taps kísért. A gyászmisét bemutató Bagnasco érsek 19 áldozat egymás mellett sorakozó, fehér rózsakoszorúkkal borított koporsója előtt beszélt. A koporsókra a rokonok és barátok fényképeket, üzeneteket, labdarúgó-csapatok mezeit, a gyermekáldozatok koporsóira plüssállatokat is helyeztek. A genovai érsek a szertartáson egyenként megáldotta a koporsókat.

Mivel a hídomlás két albán áldozata muszlim volt, értük a katolikus szertartás végén a genovai iszlám közösség imámja mondott imát. A muszlim közösség vezetője olasz nyelvű beszédében a testvéri közelség jelentőségét emelte ki, Genova talpra állását szorgalmazta.

A hídomlás négy másik áldozatát augusztus 17-én, pénteken a Nápolyhoz közeli Torre del Grecóban temették el: négy fiatalembert, akik autóval Genován át Portugáliába tartottak nyaralni. Egyikük édesapja úgy nyilatkozott, nem akarja, hogy fia puszta nyilvántartási szám maradjon a hatóságok számára.

A hidat üzemeltető autósztráda-társaság bejelentette, hogy menedzserei szombat délután bocsátanak ki újabb nyilatkozatot. Korábban tagadták, hogy karbantartási mulasztást követtek el.

Olasz sajtóértesülések szerint a genovai hídomlást a szerkezet egyik tartókábelének elszakadása okozhatta.

A dél-olaszországi Beneventóban hasonló baleset megelőzésére lezárták az ottani Morandi-hidat.

A római kormány továbbra is kitart a sztrádatársaság koncessziójának visszavonása mellett. Ami a híd sorsát illeti, a legsürgősebb feladat a vasbetondarabok eltávolítása lesz a híd alatti patak medréből, még az őszi csapadékos időszak beállta előtt. Genova városa már a hídomlás miatti anyagi kárt számolja, hiszen a jelentős útvonal megszakadása elszigeteli a város kikötőjét.

Forrás: MTI

Forrás: Vertse Márta/Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News, ANSA

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink – olvasta már?
jotekonysagi-koncert-perbali-szent-anna-templom-javara
Jótékonysági koncertet szerveznek a perbáli Szent Anna-templom javára

„Mindnyájan egyért” mottóval jótékonysági koncertet szerveznek a tűzben súlyosan megrongálódott perbáli katolikus templom javára március 17-én, vasárnap a budapesti MOM Kulturális Központ színháztermében.

12:19
bognar-tamas-labodi-plebanos-jezus-nem-mosolytalan-egyhazat-alapitott-de-mi-ridegge-tesszuk
Bognár Tamás lábodi plébános: Jézus nem mosolytalan egyházat alapított, de mi rideggé tesszük

Szülei arra tanították, hogy ne „valaki”, hanem egyszerűen csak jó ember legyen. „Tapsi atya” az öröm embere. Vallja, hogy Jézus nem egy rideg, mosolytalan egyházat alapított; mi tesszük sokszor azzá. Bognár Tamással Lőrincz Sándor készített interjút, mely a Somogyi Hírlapban jelent meg.

2019. február 21. csütörtök