Befejeződött a nemzetközi liturgikus konferencia Budapesten

A rendezvény tudományos és liturgikus alkalmait élénk nemzetközi érdeklődés kísérte, és a hazai közönség is várakozáson felüli számban vett részt rajtuk. A konferenciát levélben köszöntötte XVI. Benedek pápa, valamint írásban üdvözölte többek között Albert Malcolm Ranjith érsek, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció titkára és Guido Marini pápai szertartásmester. A magyar főpásztorok közül jelen volt Paskai László bíboros, Beer Miklós váci és Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, továbbá Varga Lajos váci segédpüspök.

A konferencia augusztus 21-én a Paskai László bíboros által vezetett ünnepélyes vesperással kezdődött a budapesti Szent István-bazilikában. A megnyitó ünnepségen Juliusz Janusz érsek, Magyarország apostoli nunciusa felolvasta a Szentatya levelét, és visszaemlékezve saját ifjúkorára, amikor Krakkóban Karol Wojty³a bíboros mellett szertartásmesterként szolgált, meleg szavakkal buzdította a résztvevőket a szent liturgia ápolására a Latin Egyház nyelvi és rituális hagyományainak keretében. Ezután a rendezvény védnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke szólt a liturgia sokrétű üzenetéről, amely a hit és a tudás szerves kapcsolatát is tartalmazza. Paskai László bíboros latin nyelvű megnyitó beszédében a Szent Pál-évhez kapcsolódva a népek apostolának liturgikus tanítását elemezte. (A beszéd Dokumentumok rovatunkban olvasható.) Ezt követte a konferencia főelőadása, amelyben Alcuin Reid londoni liturgiakutató XVI. Benedek pápa liturgikus reformjának hátterét, céljait és egyes elemeit fejtette ki.

A rendezvény tudományos programja igen változatos volt: a liturgiát történeti, teológiai, esztétikai, zenei és jogi szempontból megközelítő előadások mellett az aktuális problémák számbavétele és elemzése sem maradt el. (Az előadások címei megtalálhatók a konferencia honlapján.) A péntek délutáni háromórás kerekasztal-beszélgetés széles panorámát kínált a liturgikus élet megújítására irányuló törekvésekről a Latin Egyházban.

A konferencia liturgikus alkalmai is ezt a pápa által szándékolt sokszínűséget kívánták megjeleníteni. Augusztus 22-én reggel a Szent István-bazilikában Bosák Nándor püspök, az MKPK Liturgikus Bizottságának elnöke mutatott be latin nyelvű szentmisét a római rítus rendes formájában és azokat a ceremoniális elemeket alkalmazva, amelyekkel a Szentatya példát kíván adni a VI. Pál misekönyve szerinti liturgikus ünneplések méltó végzésére. Este Török József vezetett magyar nyelvű vesperást az Alsó-Krisztinavárosi Plébániatemplomban. Az augusztus 23-i nap a pápáért bemutatott énekelt szentmisével (missa cantata) kezdődött a római rítus rendkívüli formájában, amelyet Kovács Ervin celebrált a Belvárosi Főplébániatemplomban a Szent Mihály Laikus Káptalan oltárszolgálatával. Délután a résztvevők Szentendrére kirándultak, ahol az ottani szerb székesegyház virrasztó zsolozsmájának (bdenje) lehettek részesei.

A négynapos eseménysorozat csúcspontját augusztus 24-én a Terézvárosi Plébániatemplomban érte el, ahol Edmond Farhat érsek, Ausztria apostoli nunciusa mutatott be ünnepélyes szentmisét a Boldog XXIII. János pápa által 1962-ben kiadott római misekönyv szerint. A több mint kétórás szertartásra hazánkban 40 év után először került sor. A főpapi szentmise zenei szolgálatát a Schola Hungarica és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei tanszéke látta el. Barsi Balázs OFM prédikációjában Péter apostol cezáreai hitvallásából kiindulva a szent liturgia áldozati jellegéről és az Egyház ebből fakadó hitéről elmélkedett. (A beszéd Dokumentumok rovatunkban olvasható.) A szentmise után Farhat nuncius latin nyelvű záró beszédében köszönetét és támogatását fejezte ki a konferencia szervezőinek munkájukért, és hangsúlyozta, hogy a II. Vatikáni Zsinat kijelentése, amely szerint „az Anyaszentegyház az összes törvényesen elismert rítust egyenjogúnak tartja és egyenlő tiszteletben részesíti, azt kívánva, hogy azok a jövőben is megmaradjanak és mindenképpen támogatást élvezzenek” (SC, 4. p.), XVI. Benedek pápa Summorum Pontificum motu propriója alapján a régi római rítusra is vonatkozik. Õszentsége bécsi követe kiemelte, hogy a szent liturgiának ezt a formáját mindenütt biztosítani kell, ahol a hívek azt igénylik. A szertartás a Te Deum eléneklésével ért véget.

Szent Ágoston Liturgikus Műhely – Magyar Egyházzenei Társaság

A Szentatya Summorum Pontificum motu propriójával kaplcsolatban ajánljuk olvasóinknak Bosák Nándor püspök írását, valamint további kapcsolódó cikkeinket.

Magyar Kurír