Bemutatták a Pázmányon a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár két új kötetét

2018. október 26. péntek, 15:27

Október 17-én az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, valamint a Kubinyi András Történész Műhely közös szervezésében tartottak könyvbemutatót a PPKE BTK budapesti épületében, melyen a levéltár két legújabb kötetét mutatták be.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Az alábbiakban Kanász Viktor beszámolóját adjuk közre a rendezvényről.

A Fraknói Kutatócsoport fontos feladatának tekinti, hogy vatikáni kutatásait ne izoláltan végezze, hanem a lehető legszélesebb kooperációra törekedjen a nemzetközi és hazai történeti, egyháztörténeti műhelyekkel.

A levéltár igazgatója, Karlinszky Balázs köszöntője után Siptár Dániel (Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár) mutatta be a Folytonosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században című kötetet. Először A Veszprémi Egyházmegye múltjából című sorozatról beszélt, majd a tizenhat tanulmányt tartalmazó konferenciakötetet ismertette. Interdiszciplináris jellege mellett fontos pozitívumként emelte ki, hogy a szerkesztők szakítottak a régi, felekezeti központú megközelítéssel, és a felekezeteket együtt tárgyalják, így rajzolva ívet a reneszánsz főpapságtól a protestáns könyvkultúráig.

A kötet három fejezetből áll. Az első hét tanulmány a veszprémi püspökség 16. századi történetét mutatja be a főpásztorok életrajzai, a Zala megyei hiteleshelyek, a püspökség területén működő szerzetesrendek, a zirci uradalom, valamint Kanizsa protestáns és katolikus társadalmának ismertetésével. A következő fejezetben az egyházmegye területén működő protestáns felekezetek intézményesüléséről ad képet, külön részletezve Beythe István és Samarjai Máté János ágendáját, a dunántúli prédikátorok, különösképpen kanizsai Pálfi János működését, valamint a presbitériumok kiépülését, s végül pedig a korabeli templomépítészet változását. Végül az utolsó fejezetben három tanulmány keretében a 16–17. századi dunántúli könyvkultúrát mutatja be, számba véve a reformáció előtti magyar nyelvű szövegek kutatási lehetőségeit, valamint a németújvári iskola és Esterházy Pál könyvtárait.


Gárdonyi Máté siófok-kiliti plébános (MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) a „Püspök urat is őrizetbe veszem”. Források a Veszprémi Egyházmegye háborús veszteségeiről II. című kötetet ismertette. A hallgatóságnak bemutatta a kötet előzményének számító Folytonos fegyverropogás közepette. Források a Veszprémi Egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. című kötetet, s kiemelte, hogy míg az a mű elsősorban a világháborús anyagi károkat mutatja be, addig a most megjelent munka sokkal inkább az egyházmegye papságának és a hívek bizonyos csoportjainak személyes helyzetét, körülményeit teszi megismerhetővé. A források az 1944 és 1948 közötti időszakból valók, s java részük mindeddig kutatatlan volt.

A kötet először a frontharcok során elhunyt papok martyrologiumát (például Somlyai Ambrus ősi plébános halálát), majd Mindszenty József püspök tevékenységét, a hadifogságba került, valamint a személyes szabadságukban korlátozott papok történetét mutatja be. Ezt követően helyet kaptak a hadifogoly- és internálótáborokkal kapcsolatos iratok, majd a püspökhöz írt kérelmek, illetve az Erdélyből menekültek vagy a Felvidékről kiutasítottak nyomán létrejött helyzet kerül érdekes megvilágításba. Gárdonyi Máté megállapította, hogy 1945 semmiféle határvonalat nem jelentett az egyházi személyekkel szembeni eljárások tekintetében. Végül kiemelte, hogy a kötet nemcsak az egyház- és helytörténészek számára lesz hasznos, hanem a korszak alulnézetét, s a köztörténet helyi lenyomatát is felismerhetjük benne, s láthatjuk, hogyan élték meg ezeket az éveket vidéken.

A kötetek adatai:

„Püspök urat is őrizetbe veszem”. Források a veszprémi egyházmegye háborús veszteségeiről II. (szerk.: Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából 31.)

Folytonosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században (szerk.: Karlinszky Balázs, Varga Tibor László). Veszprém, 2018. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából 32.)

További információk: www.institutumfraknoi.hu

Fotó: Kanász Viktor

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
-az-legjobb-arvahaz-amit-soha-nem-epitenek-meg-bojte-csaba-hatvaneves
„Az a legjobb árvaház, amit soha nem építenek meg” – Böjte Csaba hatvanéves

„Hatvan év – mi ez az évmilliárdokhoz képest, amióta a mennyei Atya a világról gondoskodik! És a szeretet gyakorlása amúgy sem olyasmi, amiből bárki nyugdíjba mehetne” – vallja a ferences szerzetes, aki január 24-én ünnepli 60. születésnapját. Hivatásáról, életútjáról kérdeztük Csaba testvért.

19:48
zenari-biboros-az-artatlanok-lemeszarlasa-ma-is-zajlik-sziriaban
Az ártatlanok lemészárlása ma is zajlik Szíriában – Interjú Zenari bíborossal

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép szenvedéseiről, és köszönetet mondott, amiért a magyar kormány támogatja a katolikus kórházakat. Ebből az alkalomból kérdeztük a szíriai helyzetről.

14:33