
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (amelynek 47 ország között Magyarország is a tagja) az osztrák szocialista képviselőnő által előterjesztett Jelentéstervezetében abból indult ki, hogy az abortusz a legtöbb európai országban legális, mégis sok különböző feltételhez kötik végrehajthatóságát, ahol pedig tilos, ott elszaporodik a titokban, bizonytalan és veszélyes körülmények között végrehajtott abortusz.
A szervezet felszólítja a tagországokat, hogy „dekriminalizálják” az abortuszt, azaz mentesítsék mind az érintett nőket, mind az abortusz végrehajtásában közreműködőket (orvost, segítőit, tanácsadókat, stb.) bármiféle büntethetőségtől, garantálják, hogy minden nő korlátozás nélkül élhessen de jure és de facto a biztonságos és legális abortuszhoz való jogával; fogadjanak el olyan stratégiákat, amelyek elősegítik a férfiaknak és a nőknek a hatékony fogamzásgátláshoz ésszerű áron való hozzájutását; intézkedjenek, hogy az ifjúság ennek megfelelő szexuális felvilágosításban részesüljön.
Az ülés előtt Bíró László, a MKPK családreferens püspöke az alábbi levelet intézte az Európa Tanács magyar parlamenti képviselőihez:
„Az Európa Tanács igen tisztelt képviselőjének
Tisztelt Képviselő Úr, Képviselő Asszony!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a Gisela Wurm osztrák képviselőnő által ez év április 16-án az Európai Parlamentben szavazásra előterjesztendő Doc. 11537 sz. „A biztonságos és legális abortusz biztosítása Európában” című Jelentést utasítsa el.
Súlyos aggodalommal tölt el minket, hogy a Jelentésben foglalt Határozat elfogadásával feladásra kerül az Európa Tanács eddigi konszenzusa. Eddig ugyanis érvényben volt az elv, miszerint az erkölcsi kérdéseket érintő szabályozások – ezek közé tartozik az abortusz ügye is – az egyes országok hatáskörébe tartoznak. A Jelentés által szándékolt paradigmaváltás veszélyezteti azt a politikai folyamatot, amely Európát értékorientálttá van hivatva tenni.
Ennek a határozatnak az elfogadásával az Európa Tanács „az abortuszhoz való jog” korlátlan érvényesítéséért szállna síkra, ezt pedig sem az európai, sem a nemzetközi jog nem ismeri. Le kell szögeznünk, hogy „az abortuszhoz való jog” nem tartozik a „szexuális és reprodukciós jog” körébe, mint azt sokan állítják. Az „abortuszhoz való jog” alapvetően elutasítandó, mert ez az ún. „jog” ellentétben áll az Európai Emberjogi Konvencióval, amelynek éppen az a célja, hogy védje az emberi méltóságot és az emberi jogokat. Az emberi méltóságnak azonban megkerülhetetlen sarokköve az élethez való jog, ez pedig megilleti a meg nem születettet is.
A határozattervezetnek az a követelése, hogy az Európa Tanács tagországaiban „dekriminalizálják” az abortuszt, és garantálják annak effektív végrehajtását (l. a 7.1. és 7.2. pontot) végső soron oda vezetne, hogy a nők számára megszűnne minden akadály, hitelét veszítené a nekik nyújtott bármiféle segítség. Ennek következtében nem kerülhetne sor orvosi megfontolásokra, feloldódnának az időhöz kötött korlátozások és a tanácsadásokon való részvételi kötelezettség, így felszámolásra kerülnének a tanácsadási lehetőségek (l. 3. Pont) is.
Nem látjuk nyomát annak, hogy a Jelentés kellő mértékben kitérne a nők konfliktushelyzetére. Sem a gyermeknek az élethez való jogáról, sem a nők a támogatásáról és megfelelő tanácsokkal való ellátásáról nem történik említés. Hiányoljuk továbbá az európai törvénykezési helyzet figyelembevételét, a Jelentés ugyanis nem vesz tudomást arról, hogy sok európai országban különbséget tesznek a „törvényes” és a „büntetlen” cselekmények között, így segítve az önrendelkezési jog és a még meg nem születettek élethez való joga közötti különbségtételt. Ugyancsak hiányoljuk annak figyelembevételét, hogy a nők az abortusz következtében gyakran egészségi és pszichikai károsodást szenvednek. Az erről szóló különböző tanulmányok fontos tudományos adalékok, ezekre a nyilvánosság figyelmét is rá kell irányítani. Sajnos a Jelentés ezeknek az eredményeknek nem szentel kellő figyelmet.
Az „abortuszhoz való jog” helyett kívánatos volna a konfliktus- és krízishelyzetekbe kerülő, gyermeket váró nők számára olyan intézkedéseket követelni, amelyek bátorítják őket a gyermek melletti döntésre.
Nyomatékosan kérjük Képviselő Urat/Asszonyt, szavazatával utasítsa el a Jelentést.
Tisztelettel üdvözli
Bíró László
a MKPK családreferens püspöke,
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke"
A Tanácskozó Gyűlés április 16-án több mint négyórás éles hangú vita, 16 támogató és 14 elutasító felszólalás meghallgatása és mintegy 70 módosító javaslat elvetése után, 102 szavazattal 69 ellenében elfogadta a jelentéstervezetet.
Egy francia képviselő az ülés után kijelentette: „Társadalmunk valóban a halál kultúrájában él.”
Magyar Kurír