Blanckenstein Miklós: A hit napja erősítette az egyházmegye identitását

Hogyan éli a hit évét a főegyházmegye?

Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye a hit évében több egyházmegyét érintő kezdeményezést indított. Esztergomban, a Szent Adalbert Központban nyitottuk meg egész napos papi találkozó keretében. Erre az eseményre az egyházmegye papságát hívtuk meg, akik bekapcsolódhattak a Rómában zajló liturgiába, meghallgatták Erdő Péter bíboros római videoüzenetét. Az egyházmegye főpásztora a Szentatya által Rómában összehívott püspöki szinóduson képviselte a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát és az egész magyar Egyházat. A találkozón elhangzottak tanúságtételek és tanítások a hit évéhez kapcsolódó témákról, amelyek a tematikus év plébániai megünnepléséhez is segítséget nyújtottak.

Ennek folytatása a hit napja?

Megszületett a döntés, hogy a hit éve közepén is legyen egy nap, amikor a hit ajándékát ünnepeljük. Választásunk azért esett egy március 4-éhez közeli időpontra, mert szerettünk volna kapcsolódni Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspökünk emléknapjához. Jól összekapcsolható a vértanúságig megélt hit a tematikus év témájával, a hit átadása, önátadás gondolatkörével.

Milyen szempontok alapján épült fel a program?

A középpontnak a délutáni Boldog Meszlényi Zoltán püspöknek tiszteletet adó hálaadó bazilikai szentmisét szántuk. Az alapgondolatot egy versben és dalban a hitről nyitány alapozta meg. A ráhangolódást egy mini fotókiállítás segítette, mely Mudrák Attila Bazilika fotóiból és Morva László útmenti keresztjeiből állt. Szerettük volna Erdő Péter bíborost hallani a hit kérdéseiről, de mivel elszólította Róma, ezért Cserháti püspök, az egyházmegye segédpüspöke vett részt a hitről szóló beszélgetésen. A program három helyszínen folytatódott. A bemutatkozások során közösségek tettek tanúságot arról, hogy a hit él, és ez az élő hit tartja őket össze. Nem aktuális tevékenységről meséltek, hanem azt mutatták meg, hitük szempontjából milyen jelentősége van mindennek. Kérésünk teljesült, közösségek álltak ki elénk három plébániáról, három oktatási intézményből. Ők hogyan adják át a hitet, mit jelent ott katolikusnak lenni. Ezt a szociális terület követte. Negyedik elemként az egymás mellett élő és szépen alakuló családközösségek közül a MÉCS mutatkozott be. Harmai Gábor a hit és a média kapcsolatáról, Kontsek Ildikó a Keresztény Múzeum küldetéséről beszélt. Végül a résztvevők ebédre voltak hivatalosak.

Kik vettek részt a hit napján?

Célzottan hívtunk a találkozóra, és már a visszajelzésekből látszott az érdeklődés. Plébániák, iskolák, karitász csoportok, szerzetes közösségek, lelkiségi mozgalmak képviselőit, hitoktatókat szólítottuk meg. Örömmel látom, elfogadták meghívásunkat. Meghaladtuk a hatszáz főt.

A hit napján kizárólag esztergomi közösségek mutatkoztak be.

Esztergomba azért mennek el az emberek, hogy megnézzék az üres vagy a nagy szertartású bazilikát. De mi van Esztergom városában a hit szempontjából? Menjünk le, nézzünk körül, kik tartoznak az esztergomi élethez. Lehetett volna az egyházmegye más települését is választani. A célunk az volt, hogy egy város hitét nézzük meg, ezúttal Esztergomét, mely felett itt a bazilika. 

Milyen üzenettel engedték haza a résztvevőket?

Tiszteletet adni vértanú püspökünknek, a hitet ünnepelni jöttünk össze. Megnézni Esztergomot és erősíteni az egyházmegye identitását. Élményt, közösséget adni, hiszen aki benne él az Egyházban, azt hordozza a közösség megtartó ereje, aki kimarad, az valami fontosról lemarad. Az együttlét azt közvetítette mindenkinek, él és működik az Egyház. Ezt kell megnyitni, mert vonzása másokat is meghívhat – üzeni a hit éve. Minden felnőtt kereszténynek, feladata a misszió. Szólni a másiknak, hogy gyere, mert jó itt neked. Ezt építjük minden rendezvényünkkel.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír