KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
A Szent Mihály-templom zsúfolásig megtelt pünkösd előestéjén. Az óvárosi szentmisén többek között Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő, T. Mészáros András polgármester, Bács István alpolgármester, valamint délvidéki zarándokok és a vizitációs rend nővérei is részt vettek.
Spányi Antal püspök elsőként megáldotta a kívül-belül felújított templomot, majd megköszönte az önkormányzat és valamennyi adományozó önzetlen segítségét, amivel hozzájárultak a helyreállításhoz.
Szentbeszédében a székesfehérvári megyéspüspök Bogner Mária Margit példáját középpontba állítva arra utalt, hogy saját magunkat sem a világ szemével kell megítélnünk.
Ez a szent életű nővér a világ szemében csupán egy fiatal nő, akinek nem adatott hosszú élet a földön, s ezt a rövid időt is betegséggel, fogyatékossággal kellett elviselnie. Pedig ahogy mindenki, ő is szerette volna megvalósítani álmait, ám a világnak nem kellett. Végül rátalált a vizitációs nővérek rendjére, amely végre befogadta, náluk igazi közösségre talált, de nem sokáig élvezhette, hamar véget ért földi pályafutása. A világ számára Bogner Mária Margit csupán egy a sok milliárd közül, mert a könyörtelen, erőszakos, földhöz tapadt és a pillanatnyi érdekektől vezérelt világ rendjében nincs helye az ő erényeinek, rövid, de szépséges életútjának – fogalmazott Spányi Antal, hozzátéve, hogy mi akkor vagyunk okosak, ha nem ehhez a világhoz próbáljuk mérni magunkat, hanem őt állítjuk magunk elé példaként.

Akkor cselekszünk jól, ha nem ennek a világnak a rendje szerint élünk és ítélünk, hanem azt keressük, hogyan vélekedik rólunk Isten, s mi az akarata az életünkben. Bogner Mária Margit testében ugyan törékeny volt, s gyengének tűnt, ám lélekben erősebb volt mindannyiunknál – hangsúlyozta szentbeszédében a megyéspüspök.
A Székesfehérvári Egyházmegyében nagy tisztelet övezi a délvidékről származó Bogner Mária Margit vizitációs nővért, akinek sírjához minden évben számos zarándok érkezik nemcsak szülőhelyéről, hanem Nagybecskerekről és Szabadkáról is.
Bogner Mária Margit a Torontál megyei Melencén született 1905-ben. Elsőáldozása után súlyosan megbetegedett, de szokatlan derűvel viselte a megpróbáltatásokat. Tíz hónapos ágyhoz kötöttsége után egyik lába megrövidült és megmerevedett. Nagybecskereken polgári iskolát és kereskedelmi tanfolyamot végzett, de nem találta helyét a polgári életben, így hamarosan a jezsuitáknál vállalt imaapostolságot. A kármelita rend tagja szeretett volna lenni, de egészségi állapota miatt ez nem volt lehetséges. 1927-ben a thurnfeldi vizitációs nővérekhez csatlakozott, majd 1928-ban öt társával elindult Érdre, az első magyarországi vizitációs zárda alapítására. 1929-ben tett örökfogadalmat, majd néhány nappal később magas lázzal betegágyba került. Csaknem egy éven át tartó, türelemmel viselt szenvedés után 1933. május 13-án hunyt el.
A vizitációs rend és a Székesfehérvári Egyházmegye számos imameghallgatásról tud, sokan kérték eddig is Bogner Mária Margit közbenjárását. Az egyházmegye templomaiban egész évben imádkoznak a nővér mielőbbi boldoggá avatásáért.
Forrás: Érdmost.hu
Fotó: Somogyi Tamás/Székesfehérvári Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria















