Borszentelés a nagyváradi premontreieknél

A szentmise bevezetőjében Fejes Rudolf Anzelm apát emlékeztetett, hogy karácsony harmadik napja a katolikus anyaszentegyházban Szent János apostol ünnepe, majd külön köszöntötte a Borbarátnők Társaságának tagjait és a híveket, akik – noha december 27-e munkanap – időt szakítottak arra, hogy részt vegyenek az ünnepen. Az apát hangsúlyozta: a premontrei rendi környezet hagyományaihoz tartozik a borszentelés, mely egy új élet kezdetét jelzi.

Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Homíliájában Fejes Rudolf Anzelm megjegyezte: nincs semmi különös abban, hogy evangélium gyanánt a húsvéti történet hangzott el ma el, hiszen a karácsony ünnepe tulajdonképpen húsvétkor teljesedik be, ezért karácsonyt nem lehet húsvét nélkül ünnepelni, mint ahogy a húsvét is feltételezi karácsonyt.

Az öröm egyesíti a kettőt, a messiási ígéret Krisztus születésével, szenvedésével és feltámadásával teljesedett be. Csakis húsvét tükrében tudunk tehát örülni a karácsonynak. A beteljesüléskor pedig ott volt János evangélista, aki látta az üres sírt, a hitünk egyik főszereplője lett, ezért ünnepeljük őt karácsony harmadik napján – tette hozzá a szónok. – Sok régi ikon úgy ábrázolja a kisded Jézust, mint aki nem egy fából készült, hanem egy sziklába vájt jászolban fekszik. Ez valószínűleg azért van így, mert egyrészt a fa értékes anyagnak számított, másfelől pedig utalás ez arra, hogy ahogyan a kisded a kőjászolban, úgy feküdt a felnőtt Krisztus a sírban.

Fejes Rudolf Anzelm arról is beszélt, hogy Szent János a hivatalos kinyilatkoztatás utolsó mestere volt, ő volt a legfiatalabb az apostolok közt, és ő halt meg legutoljára. Mérgezett borral és egyéb módon próbálták vértanúvá tenni, de nem sikerült. A száműzetése után visszatért Efezusba, ahol idős korában is a szeretetet hirdette. A premontrei rendi hagyományok szerint emiatt kínálják úgy a megszentelt bort, hogy „vegyétek Szent János szeretetét”. Az utolsó vacsorán, mint a legkedvesebb apostol, János ott nyugszik Krisztus kebelén, és a kereszt tövében is úgy találjuk őt, mint aki meg tudja érteni a történteket.

János kiváltságai egy másféle kapcsolatot szimbolizálnak Krisztussal, és a borszentelés is többfajta kapcsolatot jelez: ember kapcsolatát Istennel, ugyanis csakis borral lehet szentmiseáldozatot bemutatni, valamint az ember kapcsolatát emberrel is, hiszen az ünnepekkor szokás, hogy borral koccintunk egymással. Amikor tehát szentelt bort veszünk magunkhoz, tulajdonképpen küldetést kapunk arra, hogy építsük a kapcsolatot Istennel és emberrel –nyomatékosította a prépost.

Forrás és fotó: Erdély Online

Magyar Kurír