A tábor a gyulafehérvári papszentelésen való részvétel lehetősége miatt esett erre az időpontra, mert az oltárszolgálatban tevékenyen részt vevő ministránsok számára (is) egy ilyen eseményen való jelenlét egyszerre csodálatos és vonzó, hivatást ébresztő, illetve azt megerősítő tud lenni.
A választott nép nagy tekintélyű vezetője, Mózes hivatástörténetében igen fontos mozzanat volt az égő csipkebokor látványa, valamint Mózes reakciója: „Odamegyek, és megnézem ezt a különös jelenséget, hadd lássam, miért nem ég el a csipkebokor” (Kiv 3,3).
A csipkebokorélményben szólította meg Isten a pásztorembert, aki ettől kezdve lassan prófétává vált.
A papszentelési szentmise végén a főegyházmegye főpásztora, Kovács Gergely érsek is ezen reményének adott hangot, amikor azt mondta: „Én bizony imádkozom értetek, hogy évek múltával közületek minél többen itt legyetek az oltár előtt újmisésként.”
Ezzel is elmondtam, milyen célból szervezzük újra és újra a ministránstábort: hivatásébresztés, hivatásápolás végett. Persze a helyszínválasztás sem mellékes: a Segítő Mária Kollégiumban megvan minden, ami kell egy táborhoz: az étkeztetés, a tisztálkodás, az elszállásolás, az imádság, előadások, foglalkozások lebonyolításához szükséges terek, termek, kellékek. A közelünkben van a csíksomlyói Mária-kegyhely, a kihagyhatatlan focihoz szükséges sportpálya. Ezen területeken a lelkes, befogadó, támogató, hozzáértő embereink vannak: a szakácsnők, az ügyintéző, a szerzetesek, papok, tanárok. Hargita Megye Tanácsa is itt tudja (megyén belül) támogatni a rendezvényt. Köszönet és hála a támogatásért!
Pár szót a táborban részt vevő fiúkról is szeretnék mondani. Elsősorban annak a kilenc segítőmáriás fiúnak vagyok hálás, akikkel az iskolai év folyamán megbeszéltük, kieszeltük a programokat. Valamennyien remek, lelkes, alkalmas fiatalemberek. Balla Imre, a megbízott ministránslelkész azt mondta róluk: „Hatalmas fogás lenne, ha ők papok lennének. Nagyot dobnának az egyházmegyén. Kiváló fiatalok.” Én is így látom, és örvendek, hogy néhányukról tudom is: papságra készülnek. Öt napon keresztül, reggeltől estig a fiúk mellett voltak, önkéntes munkával megkönnyítették a dolgunkat.
A részt vevő fiúkról is elmondhatom:
figyelmesek, együttműködők, lelkesek, engedelmesek, barátságosak, bátrak. Ezeken a fiúkon látszik, hogy az Úr Jézus közelében vannak.
Látszik a családból hozott jólneveltség, a velük való foglalkozás. Dicsérem a szüleiket és papjaikat is: jó munkát végeztek!

Nagy élmény volt a kezdő szentségimádás, az azt követő gyóntatás, majd a papszentelésen való részvétel. Nagy élmény volt a „Hivatásos emberek a hivatásról” program, amelyre Tamás József püspököt, Csíki Szabolcs ifjúsági lelkészt, László Rezső plébánost és Kalányos Ottó lelkészt hívtuk meg. Beszéltek magukról, hivatásuk születéséről, legszebb ministránskori élményeikről, arról, hogy a papok mit várnak a ministránsoktól, stb. Nagyon közvetlen, derűs hangvételű program volt, akárcsak a kispapok – Czirják Ottó, Kajtár Zsolt, Hosszú Norbert – által vezetett program.
Szintén sok élményt, ismeretet és lelkiséget közlő eseményt jelentett a csíksomlyói ferencesek, Hugó és Leánder testvérek vezette program, amelynek keretében bemutatták a kegytemplomot, a kolostort és magukon keresztül a ferencesek életét.
Különleges, hangulatos és élvezetes program volt a tisztítótűzben szenvedő lelkeken segítő nővérek, Csillag Csilla és Tomka Magdolna szerzetesek által vezetett foglalkozás, amelynek keretében az imádságos gesztusok értelmét, üzenetét próbálták megértetni. A nővérek meditációs táncot is tanítottak. (...) mert az imádságot nemcsak mondani, szavakkal lehet végezni, hanem mozgással, mozdulatokkal is.
Balla Imre ministránslelkész előadása az irgalmasságról, az Isten irgalmáról szintén élvezetes volt, hiszen a szemléltetés által a fiúk jobban megélhették, megérthették az Úr Isten irgalmas szeretetét.
A focibajnokság, a filmnézés, az éneklések, a kiscsoportos előadásokra való készülés, majd az előadások élménye valamennyi résztvevő számára felejthetetlen, a fiúk ezen programokba is „beleadtak” mindent. A tábor méltó és ünnepélyes befejezése a csíksomlyói Mária-köszöntő szentmise volt, amelyet megelőzően egy órán keresztül együtt imádkoztunk a hivatásokért.
Tomka Magdolna nővér, amikor hallotta, hogy megyünk imádkozni a hivatásokért, azt mondta: „Értem, miért szenteltek az idén egyszerre hét papot. Itt imádkoznak, hogy legyenek papok!” Igen. Imádkozunk és dolgozunk,
imádkozzunk és dolgozzunk azért, hogy legyenek Istennek elkötelezett barátai, papjai, közösségeink ne maradjanak lelkipásztorok nélkül.
Végezetül: Sit laus Deo propter omnia et propter omnes bene factores! Legyen hála Istennek mindenért és minden jótevőnkért!
Forrás és fotó: Romkat.ro; Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium honlapja
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria




