Egyedi érték – Húszéves a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Kara

2018. szeptember 1. szombat 14:02

Alapításának 20. évfordulóját ünnepelte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Információs Technológiai és Bionikai Kara augusztus 30-án Budapesten.

A Práter utcai épületben rendezett eseményen részt vett Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, az egyetem nagykancellárja, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az egyetem korábbi rektora, majd nagykancellárja, megjelentek a hazai és külföldi társegyetemek professzorai, valamint az egyetem más karainak dékánjai és oktatói.

Veres András köszöntő beszédében kiemelte: a huszadik évforduló örömre ad okot, „hiszen bebizonyosodott, hogy életképes egyetemi karról van szó”, amely sok-sok ember szívós, kitartó, hűséges munkájának eredményeként jött létre és működik eredményesen. „Bizton állíthatjuk, olyan kezdeményezésre született meg ez a kar, amely maradandó, időtálló lesz. Hiszen látjuk világunkat: az interdiszciplináris tudományok területén folytatott tevékenység igen élővé, egyre aktuálisabbá válik napjainkban, és ez a kar hiánypótló helyet foglal el ebben a munkában.”

Az MKPK elnöke emlékeztetett az egyetem általános értelemben vett küldetése: „a kor tudományát a legmagasabb szinten oktassa, tanítsa, és fogja egységbe azokat, akik az adott tudományban szeretnének elmélyülni, tudásban növekedni”. Felidézte a kar kezdeti időszakát: „Korábban, az MKPK titkáraként is láttam, hogy nagyon szépen megvalósult a professzorok és a diákok közössége, s szeretném hinni, hogy húsz év elteltével ez ugyanígy folytatódik, hiszen ez fogja még nevezetesebbé, híresebbé tenni a kart.” A püspök örömét fejezte ki, hogy a magyar diákok mellett a külföldi fiatalok érdeklődése is egyre jelentősebb a fakultáson folyó oktató-kutató munka iránt.

„Kívánom az egyetem mostani és leendő tanárainak és diákjainak, hogy ne csak a tudományt, hanem ahogy eddig is: a hitet is megjelenítsék, hiszen egy katolikus egyetemnek ez mindenképpen küldetése. A természetet, a teremtő Isten által alkotott rendet próbálják megismerni ebben a tudományágban is, és úgy hasznosítani a mindennapokban, hogy azzal elősegítsék a fejlődést. Akkor folyhat igazán jó szakmai munka, ha a közösség közben figyel a teremtő Istenre.

Miután angolul köszöntötte a külföldi partneregyetemek és kutatóintézetek nagy számban megjelent képviselőit, Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem rektor beszédét az eltelt húsz év néhány meghatározó időpontjának összegzésével nyitotta meg. A kar 1998-as alapítása után az oktatás két évvel később kezdődött el. „2004 azért fontos időpont, mert ekkor készült el és adták át a Práter utcai modern épületet.” A következő időszak 2014-ben zárult le, amikor elhunyt Roska Tamás professzor, a kar megálmodója, aki személyiségével, kisugárzásával, gondolkodásával alapvetően meghatározta az oktató-kutató munkát. „Olyan szellemi örökséget hagyott hátra, amely nemcsak az elkövetkezendő húsz évet, hanem mindazokat az éveket is meghatározza, amelyeket a Mindenható a PPKE számára a továbbiakban még enged.”

A hit és a tudomány összehangolását mottójának tekinti a kar. „És ez a mottó a továbbiakban is fennmarad. A tudomány olyan kihívások előtt áll, amely kihívások elvezetnek egy olyan határpontig, amikor a tudomány tartalma már erkölcsi kérdéseket feszeget; olyasmit is meg tudunk tenni, aminek a megtétele erkölcsi szempontból azzal a kérdéssel szembesít: vajon megtehetjük-e? Mit tehetünk meg, és mi fogadható el a katolikus egyház tanítása szerint? Melyik az a pont, amelyen nem léphetünk túl, még akkor sem, ha eszközeink lennének hozzá?”

Szuromi Szabolcs idézte a Roska Tamással folytatott utolsó beszélgetését, amikor a professzor megfogalmazta a karra vonatkozó szellemi végrendeletét. „Átadta az üzenetet: mindig a katolikus egyház tanításának talaján állva a legmodernebb technológiákat kell kialakítanunk. Ez vezeti ma is a kart abban a misszióban, amely egyedülálló az országban.”

A rektor emlékeztetett a néhány napja megjelent hazai felsőoktatási rangsorra, amelyben a PPKE a harmadik helyen szerepel. „Ez büszkeség az egyetem számára, mindazok számára, akik oktatóként és hallgatóként hozzájárultak ehhez a szép eredményhez, amelyet különösen a hallgatók és a minősített oktatók egymás közötti arányával vívott ki az Intézmény. Ez az, ami megerősíti az Információs Technológiai és Bionikai Kart is, hogy jó úton jár, van mire büszkének lennie.”

Szuromi Szabolcs felidézte az egyetem, ezen belül a kar életében azt a segítséget, amelyet korábban Seregély István egri érsektől, nagykancellártól kapott, majd kiemelte Erdő Péter rektor működését, valamint Fodor György rektor határozott és nélkülözhetetlen szerepvállalását a jelenlegi épület, különösen annak kutatószárnyát magában foglaló második moduljának megvalósításában. „Örülünk annak az időszaknak, amely stabilizálta az egyetem ezen karának konkrét céljait, amelyeket Roska Tamás neve fémjelez, s amely alatt kialakult az a nemzetközi kapcsolatrendszer, amelyben egyenrangú félnek tekintik ezt az intézményt.”

A jövőről szólva a rektor megemlítette: „Újabb kezdeményezések vannak születőben; tovább erősödnek kapcsolataink külföldi egyetemekkel, s ez még inkább kiemeli ennek a fakultásnak az egyedi értékét a katolikus egyház küldetésének teljesítésében; a műszaki és természettudományos területen bemutatja, hogy a katolikus egyház tanításának erkölcsi alapjain igenis van alternatívája a szekuláris gondolkodásnak.”

Erdő Péter bíboros, miután röviden felidézte a kar létrejöttének körülményeit rektori idején, a keresztény kultúra és a katolikus egyetem gondolatkörével foglalkozott előadásában.

„Az egyetem előkészítésekor, az 1990-es évek elején Louvain-la-Neuve-ben jártunk. Találkoztunk Lámfalussy Sándor professzor úrral is. Első reagálása törekvésünkre ez volt: visszatért a szabadság, szükség van jó, katolikus gimnáziumokra. De minek nektek egyetem? Mi pedig ugyanolyan lelkesedéssel magyaráztuk tovább, hogy a hit és a teológia kiszorult a tudomány világából, és ezért meg kell teremteni a párbeszéd új fórumait. Mert lehetetlen az, hogy hosszú távon biztosítsuk a tudást keresztény szellemben, de azután a végső szintézis megteremtése valamilyen más világnézet kiváltsága legyen. Ezért hát éppen a természettudományok területén szükséges, hogy a világról alkotott képünk nyitott legyen Isten hívő elfogadása felé.”

A bíboros a következőkben feltette a kérdést: milyen szerepe lehet a kereszténységnek európai kultúránkban és társadalmunkban? Idézte a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű pasztorális rendelkezésének ide vonatkozó részét, majd így folytatta: „Ennek a meghatározásnak az alapján lehetségesnek tűnik úgy felfogni a kultúrát, mint olyan tényezőt, amely az emberi közösség egységét és így mélyebb értelemben a közösség rendjét garantálja és megvalósítja. Ha az urbanisztikai szerkezet, az építészet, a művészet, a zene, a konyhaművészet, az ünnepek, az emberi élet nagy pillanatainak, így a születésnek, egy emberpár közös élete kezdetének – melyet ma is minden eltérő értelmezés ellenére házasságnak merünk nevezni – vagy az emberi halálnak a méltó és ünnepélyes átélése, szerves egységet alkotnak, akkor joggal beszélhetünk kultúráról. Minden kultúra középpontjában rendező elvként ott találunk egy világképet, egy erre épülő világnézetet, mely általában éppenséggel valamely vallás.”

Hogyan térhetünk ki egy térben és időben magára hagyott, magányos emberiség szomorú víziója elől? „Ennek a félelemnek vagy szomorúságnak az alapján érthetjük meg azt az olykor lelkes, szinte fanatikus vagy kétségbeesett keresést, mely kapcsolatba akar lépni más, földön kívüli kultúrákkal, más értelmes lényekkel. A Biblia elbeszélése szerint az egész világ és maga az ember is Isten teremtménye. Annak a másik valóságnak a léte, amely meghaladja az univerzumot, értéket és értelmet ad minden teremtménynek. Az egyéni és közösségi emberi létezés küldetés jelleget kap, fontos feladatként jelenik meg.”

A továbbiakban arra kereste a választ a bíboros, hogy milyen szerepet kell betöltenie a karnak a katolikus egyetemen. Szent II. János Pál pápa Ex corde ecclesiae kezdetű apostoli rendelkezésére utalva, amely a katolikus egyetemek küldetéséről szól, így folytatta: „Ezeken az egyetemeken a kutatás szükségképpen azt is célul tűzi ki maga elé, hogy integrálja ismereteinket; dialógust valósítson meg a hit és az ész között; ismereteinket etikai érzékenységgel és teológiai perspektívával párosítsa.”

Ezért is különösen fontos a kar szerepe a katolikus egyetem és az egész magyar társadalom számára – hangsúlyozta Erdő Péter. „Ezen belül lényeges az is, hogy ez a kar oktatói és kutatói feladatait a lehető legmagasabb szinten lása el, élve a nemzetközi együttműködés lehetőségeivel és válaszolva a maga területén a tudomány és a technika nyitott kérdéseire, amelyek az egész emberiség javát érintik.”

A korábbi dékánok, Nyékyné Gaizler Judit és Szolgay Péter személyes emlékeket idéző felszólalása után bemutatták Péterffy Andrásnak a karról szóló rövidfilmjét, majd Iván Kristóf dékán a jövőre vonatkozó terveket említette. Utalt a kar méreteire – viszonylag kis létszámú hallgatót vesznek fel, „s ennek megfelelően dolgozunk a jövőben is, hiszen ez biztosítja azt a személyes kapcsolatot a diákokkal, amely elősegíti a kar egyik nagy értékének tekintett mentorálási lehetőséget”. Ennek kimunkálásában is jelentős szerepet vállalt Roska Tamás.

„Az információs technológia és a bionika területén azokkal a kutatásokkal kívánunk foglalkozni, amelyekben a természet megismerésén keresztül megpróbáljuk megérteni, hogyan működik a természet, és ennek megfelelően újabb és újabb technológiai lépéseket lehet tenni.”

A dékán utalt arra a versenyhelyzetre, amely főként az informatikában, de a többi területen is jelentkezik. „Egyre több és komolyabb kutatócsoporttal való versenyről van szó. Ilyen helyzetben is jó példát szeretnénk mutatni a diákokkal való személyes foglalkozásban, a közösségteremtésben és az oktatás-kutatás egységének felmutatásával.”

A biotechnológia és az információs technológia az egyik leggyorsabban fejlődő terület, „amelyben versenyképes tudással kell rendelkezniük az oktatóknak, hogy átadhassák azt a diákoknak. Ezt az átadást csak úgy tudjuk végrehajtani, ha az oktató folyamatosan, a legmagasabb színvonalon foglalkozik kutatással. Ebben szép eredményeket érnek el munkatársaink. Ezt látják diákjaink, és vonzóvá válik számukra a kutatás.”

Az informatikai fejlesztések jelentős mértékben a cégeknél folynak, „de minden cégnek szüksége van önálló, problémamegoldó képességgel és nagy önállósággal rendelkező mérnökökre, olyanokra, akiket mi képzünk”.

Az előző évben elindították tehetségprogramjukat, ennek keretében „a diákokat még személyesebben kezeljük, megpróbáljuk megfelelő módon motiválni őket, hogy lássák azokat a lehetőségeket, amelyek előttük állnak. Abban az információhalomban, amelyben élünk – elméletileg minden információhoz hozzáférünk –, ki mutatja meg nekünk a helyes irányt, hogy mi a valódi, mi a félinformáció és mi az, ami jövőbe mutató tudást tartalmaz? Ehhez mindenképpen szükség van az oktató tanárra, aki meghatározza az alapokat és megmutatja a helyes irányt. Ennek szellemében igyekszünk az új kihívásokra megfelelően válaszolni.”

Forrás és fotó: PPKE ITK

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-ha-nem-szeretunk-mar-megtettuk-az-elso-lepest-ahhoz-hogy-oljunk
Ferenc pápa: Ha nem szeretünk, már megtettük az első lépést ahhoz, hogy öljünk!

Október 17-én a Szentatya azt fejtette ki a „Ne ölj!” parancsról szóló katekézisében, hogy nem más ez a parancs, mint Jézus tanítása szerint felszólítás a szeretetre és az irgalomra, és vigyáznunk kell, mert a másik sértegetésével, lenézésével, levegőnek nézésével már gyilkosai is vagyunk neki.

15:26
-van-egy-almunk-vilag-vallasi-vezetoi-beke-muhelyeben-munkalkodnak
„Van egy álmunk!” – A világ vallási vezetői a béke műhelyében munkálkodnak

Ökumenikus imádsággal és ünnepélyes szertartással ért véget október 16-án Bolognában az idén 32. alkalommal megrendezett vallások közötti találkozó, ahol a világ vallási vezetői együtt keresték, építették a béke hídjait.

09:38